étel, hordó

Szlovák Söröző

  • ételhordó
  • 2020. március 27.

Gasztro

A rendszerváltás után sorra szűntek meg azok az éttermek, presszók és kocsmák, amelyek a nyolcvanas évek elején még ugyanolyan örök életűnek tűntek, mint a népi demokrácia. Nem csoda, hogy amelyek túlélték a történelmi változást, egyből megkapták a legendás jelzőt, ami ugyan méretes túlzás volt, de mindenkinek jólesett.

Ráadásul még most is érnek meglepetések. Épp tíz évvel ezelőtt (Magyar Narancs, 2010. január 28.) csodálkoztunk rá, hogy a Nyugati közelében, a lipótvárosi Bihari János utcában hasonlóképp működik a Szlovák Söröző, mint a hetvenes-nyolcvanas években: szlovák sörök, sztrapacska, ételszag, de azért mégsem teljesen ugyanúgy. A Szlovák a régi időkben este 7-től állandó telt házzal üzemelt, 2010-ben az utcáról beesve is simán kaptunk asztalt, sőt bokszot. Ha akkor tippelni kellett volna, két-három évet adtunk volna neki, pedig akkoriban még senki nem emlegetett „gasztrorobbanást”, Magyarország még erősen a 10 millió zabagép, és nem a 10 millió sztárséf országa volt. Csakhogy a Szlovák Söröző az idén is változatlan módon várja kedves vendégeit. Úgy tűnik, a felújítás továbbra is elkerülte, de van egy igazi meglepetés: az ételszagot nem érezni annyira. S mintha többen is lennének…

A felszolgálás kedvetlen, de nem tapintatlan, a gombaleves (560 Ft) sűrű, változó hőmérsékletű, de semmit nem spóroltak ki belőle, és az íze se rossz. A káposztás sztrapacska (1890 Ft) hatalmas adag, az ízekkel itt sincs baj, ahogy a káposztával sem, de az „alap” inkább nokedli, nekünk úgy tűnt, hogy sosem látott krumplit. A nyitrai finom falatok (2590 Ft) valójában bundás disznóhús sonkás rizzsel, reszelt sajttal (képünkön). Ezt tíz éve is megkóstoltuk (1900 Ft), akkor nagysága és olajozottsága volt a legemlékezetesebb, most az utóbbival szerencsére nem találkozunk. A hús rendben van, a panír egy kicsit nyers, a sonka meg a rizs kifogástalan. A hagyományokhoz híven a somlói galuska (770 Ft) is méreten felüli. Ettünk már rosszabbat is.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.