étel, hordó

Szlovák Söröző

  • ételhordó
  • 2020. március 27.

Gasztro

A rendszerváltás után sorra szűntek meg azok az éttermek, presszók és kocsmák, amelyek a nyolcvanas évek elején még ugyanolyan örök életűnek tűntek, mint a népi demokrácia. Nem csoda, hogy amelyek túlélték a történelmi változást, egyből megkapták a legendás jelzőt, ami ugyan méretes túlzás volt, de mindenkinek jólesett.

Ráadásul még most is érnek meglepetések. Épp tíz évvel ezelőtt (Magyar Narancs, 2010. január 28.) csodálkoztunk rá, hogy a Nyugati közelében, a lipótvárosi Bihari János utcában hasonlóképp működik a Szlovák Söröző, mint a hetvenes-nyolcvanas években: szlovák sörök, sztrapacska, ételszag, de azért mégsem teljesen ugyanúgy. A Szlovák a régi időkben este 7-től állandó telt házzal üzemelt, 2010-ben az utcáról beesve is simán kaptunk asztalt, sőt bokszot. Ha akkor tippelni kellett volna, két-három évet adtunk volna neki, pedig akkoriban még senki nem emlegetett „gasztrorobbanást”, Magyarország még erősen a 10 millió zabagép, és nem a 10 millió sztárséf országa volt. Csakhogy a Szlovák Söröző az idén is változatlan módon várja kedves vendégeit. Úgy tűnik, a felújítás továbbra is elkerülte, de van egy igazi meglepetés: az ételszagot nem érezni annyira. S mintha többen is lennének…

A felszolgálás kedvetlen, de nem tapintatlan, a gombaleves (560 Ft) sűrű, változó hőmérsékletű, de semmit nem spóroltak ki belőle, és az íze se rossz. A káposztás sztrapacska (1890 Ft) hatalmas adag, az ízekkel itt sincs baj, ahogy a káposztával sem, de az „alap” inkább nokedli, nekünk úgy tűnt, hogy sosem látott krumplit. A nyitrai finom falatok (2590 Ft) valójában bundás disznóhús sonkás rizzsel, reszelt sajttal (képünkön). Ezt tíz éve is megkóstoltuk (1900 Ft), akkor nagysága és olajozottsága volt a legemlékezetesebb, most az utóbbival szerencsére nem találkozunk. A hús rendben van, a panír egy kicsit nyers, a sonka meg a rizs kifogástalan. A hagyományokhoz híven a somlói galuska (770 Ft) is méreten felüli. Ettünk már rosszabbat is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.