étel, hordó

Szlovák Söröző

  • ételhordó
  • 2020. március 27.

Gasztro

A rendszerváltás után sorra szűntek meg azok az éttermek, presszók és kocsmák, amelyek a nyolcvanas évek elején még ugyanolyan örök életűnek tűntek, mint a népi demokrácia. Nem csoda, hogy amelyek túlélték a történelmi változást, egyből megkapták a legendás jelzőt, ami ugyan méretes túlzás volt, de mindenkinek jólesett.

Ráadásul még most is érnek meglepetések. Épp tíz évvel ezelőtt (Magyar Narancs, 2010. január 28.) csodálkoztunk rá, hogy a Nyugati közelében, a lipótvárosi Bihari János utcában hasonlóképp működik a Szlovák Söröző, mint a hetvenes-nyolcvanas években: szlovák sörök, sztrapacska, ételszag, de azért mégsem teljesen ugyanúgy. A Szlovák a régi időkben este 7-től állandó telt házzal üzemelt, 2010-ben az utcáról beesve is simán kaptunk asztalt, sőt bokszot. Ha akkor tippelni kellett volna, két-három évet adtunk volna neki, pedig akkoriban még senki nem emlegetett „gasztrorobbanást”, Magyarország még erősen a 10 millió zabagép, és nem a 10 millió sztárséf országa volt. Csakhogy a Szlovák Söröző az idén is változatlan módon várja kedves vendégeit. Úgy tűnik, a felújítás továbbra is elkerülte, de van egy igazi meglepetés: az ételszagot nem érezni annyira. S mintha többen is lennének…

A felszolgálás kedvetlen, de nem tapintatlan, a gombaleves (560 Ft) sűrű, változó hőmérsékletű, de semmit nem spóroltak ki belőle, és az íze se rossz. A káposztás sztrapacska (1890 Ft) hatalmas adag, az ízekkel itt sincs baj, ahogy a káposztával sem, de az „alap” inkább nokedli, nekünk úgy tűnt, hogy sosem látott krumplit. A nyitrai finom falatok (2590 Ft) valójában bundás disznóhús sonkás rizzsel, reszelt sajttal (képünkön). Ezt tíz éve is megkóstoltuk (1900 Ft), akkor nagysága és olajozottsága volt a legemlékezetesebb, most az utóbbival szerencsére nem találkozunk. A hús rendben van, a panír egy kicsit nyers, a sonka meg a rizs kifogástalan. A hagyományokhoz híven a somlói galuska (770 Ft) is méreten felüli. Ettünk már rosszabbat is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.