chili&vanília

Szobaszerviz zöldségekkel

Gasztro

A világszerte népszerű japán tészták közül itthon talán a hajdinalisztből készülő, sötét­drapp, szürkés árnyalatú szoba (soba) tészta a legkevésbé ismert és elterjedt.

Hogy ennek a színe, a megosztó, enyhén kesernyés íze az oka, vagy egyszerűen nehéz hozzájutni akár éttermekben, akár üzletekben, nem tudni, mindenesetre nagy kár lenne megfeledkezni róla, mert igen finom. A szokásos „Ázsia boltokban” (Szép Kis India, koreai boltok, Dunapanda, Lehel téri arab fűszeres stb.) mindenhol könnyen beszerezhető, és érdemes tartani a kamrában, mert tíz perc alatt elkészül, és változatosan használható.

Japánban elsősorban Tokióban és az ország északi részén fogyasztják, hűvös időben melegen, ízes, egyszerű levessel, szürcsölve, nyáron hidegen, bambusztálcára halmozva, könnyű, szójaszószos mártogatóval. A szoba készítése külön művészet és szakma, saját mesterei vannak. Elszántak megpróbálkozhatnak házilag elkészíteni, egy kiló lisztnek az ötöde legyen fehérliszt, a többi hajdinaliszt, a begyúrt tésztát pedig legalább két óráig kell pihentetni. Jellegzetes, földes-diós íze miatt magában is kiváló, de remekül illenek hozzá a kesernyés zöldségek, ideálisan párosítható a májusi, tavaszi zöldekkel, mint az alább ajánlott receptben. Szinte bármilyen zöldséggel készülhet – karalábé, új káposzta, retek, spárga kerül ebbe a változatba, mindegyiknek nagyon jót tesz a sütő, ezért sütve. Önálló vega (sőt vegán) fogásnak is nagyszerű, de lehet grillezett hal, sült csirke körete is. Éljen a szoba!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.