chili&vanília

Újkáposztaszezon

Gasztro

Currys-paradicsomos káposzta karamellizált sült káposztacikkel

A spárgától az idei évre elbúcsúztunk, jöhetnek a soron következő zöldségek. A zsenge újkáposzta korántsem kap akkora figyelmet, mint amilyent megérdemelne, a többség mellékesen vesz róla tudomást, igen helytelenül. A hazai csúcsgasztronómiában is előszeretettel avanzsálják főszereplővé séfjeink, a Michelin-csillagos Tóth Szilárd például könnyű vajmártással, alföldi kamillaporral, fenyőhajtással és szezonjában apróra kockázott eperrel tálalja, az egyik balatonfüredi borbisztró tehetséges csapata pedig szeletben grillezve, parmezános-szardellás morzsával. Az újak között is még újabb a kúp formájú csúcsos káposzta, amely csak néhány éve jelent meg piacainkon. Levelei lazábban simulnak egymáshoz, torzsája kisebb, levélzete finomabb erezetű, főzési ideje rövidebb, íze édesebb. Az alábbi elkészítési módok ezzel a legjobbak. Készíthetjük nyersen, főzve, wokban pirítva, sütőben sütve, vagy éppen főzelékként.

Nyersen például könnyű, ázsiai ihletésű salátát keverhetünk belőle: egész vékonyra, gyufaszálra szeleteljük a káposzták leveleinek vékonyabb részét, a vastagabb, eresebb részeket máshoz használjuk. Rászórunk egy kávéskanál sót, tíz percig állni hagyjuk, majd alaposan kinyomkodjuk. Közben összekeverünk rizsecetet mézzel és szezámolajjal, és ezt az öntetet összeforgatjuk a káposztával, végül szezámmagot szórunk rá.

Wokban pirítva az egyik legfinomabb, leggyorsabb villámebéd lesz belőle: vékonyra szeleteljük, majd forró wokban dobva-rázva pirítjuk egy gyufaszálra vágott sárgarépával, sok friss gyömbérrel, fokhagymával, újhagymával, végül szójaszószt és szezámolajat csepegtetünk rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.