Igaz ugyan, hogy e végtelenül egyszerű, ám makulátlannak általában nem mondható ételeket a nyárral és a vízpartokkal kötjük össze, de a bódéhoz köthető az elmúlt évtized egyik legsikeresebb vendéglátós dobása is. A Retró Lángos névre hallgató vállalkozás jókor nyílt jó helyen: a bulinegyed felfutása idején ütöttek tanyát a belvárosban, az Arany János utcai metróállomás előtt, és a „hagyományos, tejfölös, tejfölös-sajtos” aranyháromszögéből kilépve, mindenféle magyaros feltétet is kínáltak. De a sikerük kulcsa nem a kreativitás volt, hanem az, hogy késő estig nyitva voltak, amit nemcsak a lángosra (pontosabban: langoshra) áhítozó külföldiek, de a környéken mulatozó fiatal magyarok is díjaztak.
Nem tudjuk, hogy a Retró Lángos bódékorszaka akkor is véget ért volna, ha nincs metrófelújítás, és nem építik át az állomás mögötti Podmaniczky teret, de ezen kár tépelődni. A hely ugyanis nem szűnt meg, átköltözött a túloldalra, a Bajcsy-Zsilinszky út egy nagy méretű üzlethelyiségébe, s elé, a járdára sokasztalos teraszt is kiszórtak, ahonnan remek rálátás nyílik a 2×3 sávos belvárosi autópályára.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
