kertész lesek

Retró Lángos

  • kertész lesek
  • 2022. június 8.

Gasztro

Vannak bizonyos ételek, amelyeket kizárólag bódéban illik árulni. A sült kolbászok és halak mellett elsősorban a lángos ilyen, a palacsinta határeset.

Igaz ugyan, hogy e végtelenül egyszerű, ám makulátlannak általában nem mondható ételeket a nyárral és a vízpartokkal kötjük össze, de a bódéhoz köthető az elmúlt évtized egyik legsikeresebb vendéglátós dobása is. A Retró Lángos névre hallgató vállalkozás jókor nyílt jó helyen: a bulinegyed felfutása idején ütöttek tanyát a belvárosban, az Arany János utcai metróállomás előtt, és a „hagyományos, tejfölös, tejfölös-sajtos” aranyháromszögéből kilépve, mindenféle magyaros feltétet is kínáltak. De a sikerük kulcsa nem a kreativitás volt, hanem az, hogy késő estig nyitva voltak, amit nemcsak a lángosra (pontosabban: langoshra) áhítozó külföldiek, de a környéken mulatozó fiatal magyarok is díjaztak.

Nem tudjuk, hogy a Retró Lángos bódékorszaka akkor is véget ért volna, ha nincs metrófelújítás, és nem építik át az állomás mögötti Podmaniczky teret, de ezen kár tépelődni. A hely ugyanis nem szűnt meg, átköltözött a túloldalra, a Bajcsy-Zsilinszky út egy nagy méretű üzlethelyiségébe, s elé, a járdára sokasztalos teraszt is kiszórtak, ahonnan remek rálátás nyílik a 2×3 sávos belvárosi autópályára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.