étel, hordó

Umami

  • ételhordó
  • 2021. szeptember 15.

Gasztro

Vácra érkezett meg 175 évvel ezelőtt az első magyar vonat, de az ezzel kapcsolatos kultuszt sohasem erőltették a helyiek. Vác soha nem vált olyan „vasutas várossá”, mint Adács, Celldömölk, Komárom vagy Dombóvár, amihez nyilván hozzájárult, hogy a vasút megjelenése előtt is jelentős településnek számított. Ráadásul a későbbi divattól eltérően az állomás nem a külvárosban van, és a közelében a szokásosnál jóval több vendéglátóhelyet fedezhetünk fel. A fejlődés jele, hogy a kocsmák helyett az étkezdék és a (beülős) pékségek a mérvadók, viszont komolyan vehető étteremmel ne számoljunk. A számos pizza- és croissantbutik mellett különösen feltűnő, hogy a Távol-Keletet egy szusizó, az Umami képviseli.

Az umamit az édes, a sós, a savanyú és a keserű mellett az ötödik íznek tartják, amelyet 1908-ban fedezett fel (pontosabban nevezett meg) egy japán tudós, Ikeda Kikunea. Szó szerint kóstolással, ugyanis egy alga vizsgálatakor ismerte fel az akkor még besorolhatatlan ízt. Azóta sikerült a tudománynak az umami okait is feltárni, az ezért felelős aminosavat beazonosítani stb., de mielőtt elragadna minket a konyhai kémia, térjünk vissza a váci Umamihoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.