Nápolyban a karácsony is varázslatos és mediterrán. A Via Pignaseccán, Nápoly legrégibb piacán, amely a város esszenciáját egyetlen utcába sűríti, ilyenkor még nyüzsgőbb a forgatag, mindenki az ünnepekre készülődik. A világ egyik leglátványosabb halas standja még a szokásosnál is pazarabb halkínálatot vonultat fel, az élő langusztától az apró vénuszkagylókig, mindenből a legfrissebbet kínálják. A halnak és a tenger gyümölcseinek kiemelt szerep jut az ünnepi asztalon, hiszen a vallási hagyományok tiltották a hús fogyasztását. A hagyományos ünnepi vacsora – cena della Vigilia di Natale – első fogása az édes szívkagylóval (vongole) készített tészta, ezt követi az olajban kisütött sózott tőkehal (baccala) és a nápolyiak kedvence: az olajban ropogósra sütött, lisztbe forgatott angolna (capitone fritto). Az angolna fogyasztásának karácsony estéjén évszázadokra visszamenő hagyománya van, jó szerencsét és jólétet jelképez. Köretnek vagy előételként gyakran az alább ajánlott, karfiolból és olajbogyóból készült saláta jár, desszertnek pedig struffoli: mézes sziruppal locsolt minifánkok, csokoládéba mártott fűszeres keksz (mustaccioli), vagy éppen a környék híres citrusaiból készült édességek. Édes vonalon amúgy is erős a város: a rumos szirupba áztatott, légies rumbabának, vagy a narancsos-ricottás krémmel töltött, ropogós, ezerrétegű sfogliatellének nehéz ellenállni. Az alábbi salátát előre is elkészíthetjük, és adhatjuk sültek, halak köreteként, húsmentes fogásként vagy füstölt hallal – netán füstölt angolnával –, esetleg bivalymozzarellával, burratával elegáns előételnek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
