chili&vanília

Ünnepi asztal II. – A főétel: Cha Ca La Vong

Gasztro

Gyömbéres marinált harcsa zöldfűszerekkel, rizstésztával

Hanoi egyik leghíresebb étele ka­por­ágyon, rizstésztával érkezik, és több mint 130 éves múltra tekint vissza. Eredete a Doan családhoz fűződik, akik a francia gyarmati időszakban a Vietnámban állomásozó csapatoknak szolgálták fel ezt a különleges fogást. A nagy sikerre való tekintettel mindenki bátorította őket, hogy nyissanak egy saját éttermet, így született meg a Cha Ca La Vong. Az őrült siker nyomán rengeteg hasonló hely nyitott, olyannyira, hogy az ezeket tömörítő utcát át is nevezték Cha Ca utcának (maga a szó egyébként csak annyit jelent: „grillezett hal”).

A fogást többnyire édesvízi halból, jellemzően valamilyen harcsafajtából készítik, a magyarországi választékból a szürkeharcsa a legalkalmasabb. A haldarabokat napsárga, kurkumás, gyömbéres, fokhagymás marinádban pácolják, majd grillezik. Így kerül egy tetemes mennyiségű kaporból és pirított újhagymából álló zöldfűszerágyra, amihez vékony rizstészta is jár. Hanoiban a vendégek az asztalnál készítik el maguknak a rendelkezésükre bocsátott grillsütőn. Az ünnepi asztal ezt kevésbé teszi lehetővé, így az alábbi receptben a sütőben grillezzük a halat.

A mellé kínált öntet köti össze az ízeket, ez hagyományosan fermentált rákpasztával készül, ezúttal ez is elmarad. A harcsát falatnyi darabokra kockázzuk az alábbi elkészítési mód szerint, de ha valaki elegánsabb megjelenést szeretne, akkor a halfilét egész szeletben is lehet hagyni! Ugyanezzel a technológiával és ízekkel pedig maradék sültekkel (kacsa, pulyka stb.) is készíthetünk hasonló ételt, akár az ünnepek alatt, akár azt követően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.