chili&vanília

Zöldet zölddel

Gasztro

Az évszakos körforgásban most következik az a bizonyos kritikus három hét, amikor fejben és lélekben már tavaszt érzékelünk, a piacon azonban még csak éppen hogy indulgat a medvehagyma, egyéb tavaszi újdonság még nemigen látható.

Az évszakos körforgásban most következik az a bizonyos kritikus három hét, amikor fejben és lélekben már tavaszt érzékelünk, a piacon azonban még csak éppen hogy indulgat a medvehagyma, egyéb tavaszi újdonság még nemigen látható. Ilyenkorra már annyira ki van éhezve a szervezetünk a friss, ropogós zöldekre és vitaminokra, hogy nem győzünk feltöltekezni belőlük, már amiből tudunk. Az alábbi csupazöld saláta igazi vitaminbomba, ráadásul nagyon mutatós és praktikus is. Az avokádó rendkívül egészséges, magas, jófajta telítetlenzsír-tartalma a testnek és a bőrnek is jót tesz (érdemes belőle mindig egy kis darabot elcsenni, és összetörve az arcra kenni pakolásnak, csodákat művel, viszont más ne legyen jelen ennek megtapasztalásánál). Sajnos, mint mára kiderült, az óriásira növekedett kereslet miatt az ökológiai lábnyoma igen magas, ezért az én konyhámban nem rendszeres, csak alkalmi, ünnepi látogató, például az alábbi salátában, amelyben a zöldségek levével összekeveredve, extra krémes öntetté olvad. Böjti időszakban magában vagy hal mellé is nagyszerű, de sült csirke, rántott hús mellé is passzol, sőt, akár a húsvéti ünnepi asztalon is megállja majd a helyét a főtt sonka köreteként. Puha, érett avokádó szükséges hozzá, ha ilyet nem kapunk, akkor tegyük az éretlen avokádót papírzacskóba egy banánnal együtt, a kulináris varázslatnak köszönhetően így egy-két nap alatt utóérik.

 

Csupazöld vitaminsaláta avokádóval

Hozzávalók (2–4 adag)

1 kígyóuborka, magja eltávolítva, felkockázva

1 zöldalma, felkockázva

1 karalábé, meghámozva, felkockázva

1 avokádó, felkockázva

1 zöldcitrom vagy ½ citrom leve

 

Öntet:

1 evőkanál fehérborecet

só, bors

1 kávéskanál méz

½ kávéskanál mustár

½ friss csilipaprika, kimagozva, finomra aprítva

3 evőkanál olívaolaj

 

Az öntetet abban a tálban állítjuk össze, amelyikben majd bekeverjük a salátát (így edényt spórolunk): az ecethez adjuk a sót, borsot, elkeverjük, hogy feloldódjon. Hozzáadjuk a mézet, a dijoni mustárt és a csilit, elkeverjük, majd lassan, fokozatosan, vékony sugárban hozzákeverjük az olívaolajat, hogy sűrű, fényes emulzió képződjön. A kígyóuborkát hosszában félbevágjuk, a magos részét kiskanállal kikaparjuk, eltávolítjuk (ez nagyon vizessé tenné a salátát), majd egész apró kockákra vágjuk (hámozni nem szükséges). A karalábét meghámozzuk, és ugyanolyan méretűre kockázzuk, mint az uborkát. A zöld­almát szintén, de azt nem kell meghámozni. Összeforgatjuk az öntettel. Az avokádót csak tálalás előtt dolgozzuk fel, mert megbarnulna, a többit néhány órával korábban elő lehet készíteni. Az avokádót félbevágjuk, magját eltávolítjuk, evőkanállal kiemeljük a héjából, majd felkockázzuk, és a többi zöldséghez adjuk. Meglocsoljuk a zöldcitrom- vagy citromlével.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.