"Bizonyítani szeretnénk magunknak és környezetünknek, hogy korrekt vállalási ár mellett is lehet minőségi munkát végezni, ami záloga a hosszú távú piaci sikereknek" - olvasható a cég honlapján a komoly referenciamunkákkal büszkélkedő Magyar Épületszerelő Zrt. (Maszer) vállalati ars poeticája. Úgy tűnik, a bizonyítási kísérlet - legalábbis hosszú távon - nem járt sikerrel, a Fővárosi Bíróság január 8-án hozott végzésével elrendelte a nagy múltú építőipari cég felszámolását.
Az ágazat kis- és középvállalkozóit, a társaság beszállítóit és alvállalkozóit villámcsapásként érte a cég fizetésképtelensége. A Maszer Zrt. az elmúlt évtizedben sikert sikerre halmozott (a vállalat történetéről lásd Ipartörténeti emlék című keretes írásunkat). A közel 300 embert foglalkoztató cégcsoport 2003-ban jutott a csúcsra, akkor az éves nettó árbevétele elérte a 8,8 milliárd forintot. Bár a bevételek azóta megcsappantak - amit a piac szereplői az építőipari konjunktúra megtorpanásával magyaráztak a Narancsnak -, az egyszerűsített beszámoló tanúsága szerint 2006-ban a Maszer nettó árbevétele még 6,6 milliárd volt, saját tőkéje pedig 911 millióra rúgott. A cég mérleg szerinti eredménye egy éve még 36,7 milliót tett ki, tehát semmi nem utalt arra, hogy a vállalat likviditása gondokkal küszködne. A 2007. május 10-i igazgatósági ülésen Dobos-Kovács Mihály gazdasági igazgató még igen rózsás képet festett a cég jövőjéről: a menedzsment a tavalyi évre 8,4 milliárdos árbevételt és 141 milliós adózás előtti eredményt jósolt, azt remélve, hogy decemberre a saját tőke egymilliárd fölé kúszik. Az ágazati recesszió miatt aggódó részvényeseket a közgyűlésen pedig azzal nyugtatták, hogy a terv tartható, hiszen az építési területen már az év első felében 90 százalékos lekötöttséget, 5,3 milliárdos árösszegű szerződésekkel alátámasztott megrendelésállományt tudtak felmutatni - legalábbis ezeket az adatokat tartalmazta a vezetőség 2007-es üzleti terve.
Ám, mint utólag bebizonyosodott, a látszat nagyban csalt: az egyik alvállalkozó, a K. V. Építőipari Kft. már 2006. április 12-én felszámolást kezdeményezett a Maszer Zrt. ellen. Mivel a bíróságtól nem kaptak időben értesítést, újabb és újabb beadványokkal sürgették a testületet, hangsúlyozva: "a vagyonkimentés folyamatosan történik". Végül a Raabvill Kft. 2007. augusztus 28-i kérelme "járt sikerrel" - erre támaszkodva rendelte el a bíróság a felszámolást. "Amikor fizetésre kerülne sor, soha nem érhetők el" - nyilatkozta a Narancsnak a győri cég ügyvezetője, László Kálmánné. "Általában mi vagyunk a legrosszabb helyzetben, hiszen a villanyszerelés mindig az építkezés utolsó szakaszára esik, erre az időszakra pedig sokszor elfogy a fővállalkozó pénze." Az ügyvezető elmondása szerint a "nagy" Maszer több mint 60 millióval tartozik, de az épületgépészeti és létesítménygazdálkodási divízió, a Maszer-Energo Zrt. sem fizette ki még a 16 milliós megrendelését. "Az ügyvédi felszólításainkat visszadobják, azt mondják, hogy nem teljesítettünk. Megalkudnánk, de már tárgyalni sem hajlandók" - állítja az ügyvezető.
Bár 2006-ban már lehetett hallani arról, hogy gondok vannak a kifizetésekkel, a megrendelésekre áhítozó kisvállalkozók nem hitték el, hogy a Szabó Ervin Könyvtár díjnyertes felújítója (2 milliárd), a Millenáris Park egyik építője (950 millió), a piros metró felújításának egyik épületgépésze (380 millió) megbotolhat. Építőipari pletykák szerint a Maszer egy soproni mélygarázzsal, illetve az M7-es autópálya egyik építkezési munkálatával "fürdött be", nem jutott hozzá a pénzéhez, és ez idézte elő a felszámoláshoz vezető lánctartozást. "A jól értesültek már a leányvállalat, a Maszer-Generál botrányos bedőlésekor tudták, hogy a csoport rossz úton jár. Világosan lehetett látni, hogy az a cég nem magától omlott össze" - elemezte a helyzetet lapunknak az egyik sikeres építőipari nagyvállalat neve elhallgatását kérő vezérigazgatója.
A pénzszivattyú
A Maszer Zrt. a Szabó Ervin Könyvtár és a Barabás-villa felújításával kivívta az építészszakma elismerését, így a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjeként 2004-ben bekacsolódhatott a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) rekonstrukciójának III. ütemébe. Ám az alvállalkozókkal nem a "nagy" Maszer, hanem a 2003. december 18-án alapított - és több hónapon keresztül előtársasági formában működtetett - Maszer-Generál Rt. szerződött le, illetve ez a cég lépett a "nagy" vállalat helyébe.
"Miért gyanakodtunk volna? A fejléceken ott virított a Maszer-logó, tudtuk, hogy a Generálnak a nagy Maszer az egyik alapítója és többségi tulajdonosa, eszünkbe sem jutott, hogy a Takácsy Gyula érdekeltségében álló cégek cserbenhagynák a partnereiket" - elevenítette fel a 2004 őszén kötött szerződés körülményeit Erdélyi Ferenc, a Kipszer Építő és Szerelő Kft. vezetője (a céghálóról és Takácsy tevékenységéről lásd keretes írásainkat). Az ágazatban ráadásul bevett szokás, hogy egy-egy nagyobb beruházásra az építőipari vállalatok projektcéget hoznak létre, így az alvállalkozók kezdetben nem találták furcsának a Generál közbeiktatását.
Pedig a jelzett időszakban már gyülekeztek a felhők a Maszer-leány felett: egy cégbírósági feljegyzés szerint az első felszámolási kérelem 2004 novemberében futott be a Fővárosi Bíróságra. 2005-től pedig elszabadult a pokol: a mindössze másfél évig működött vállalkozás vaskos cégbírósági dossziéjának közel felét a hitelezői panaszok, kérvények teszik ki. Somogyi Szabolcs felszámolóbiztostól, a Reorg Zrt. munkatársától megtudtuk, hogy a Generállal szembeni hitelezői igények összege jelenleg 921 millió forint. Ebből az összegből az adótartozás csupán 21 millió, a legnagyobb tétel, 860 millió forint ugyanis az alvállalkozói számlakövetelésekből és a 34 milliós késedelmi kamatból tevődik össze. A Maszer Zrt. honlapján található információk szerint a Nemzeti Múzeum felújításának értéke nettó 1,1 milliárd forint volt. Az intézmény vezetősége a hozzá forduló Kipszert 2005. június 10-én arról értesítette, hogy a közbeszerzés nyertesének a teljesített munkákat maradéktalanul kifizette - tehát a Maszer Zrt. hozzájutott a pénzéhez, ám ezek szerint ő vagy a leánya a múzeumtól kapott pénz tetemes részét nem adta tovább. A részletek felől érdeklődve megkerestük a múzeum főigazgatóját, ám Kovács Tibor azzal hárította el a kérésünket, hogy nem szeretné, ha az általa vezetett intézmény nevén indokolatlanul folt esne a Maszer és az alvállalkozók vitája miatt.
A Generál tulajdonképpen már kezdetben is csaknem "üres" volt. "A Társaság jelenleg nem rendelkezik saját eszközökkel. Feladatát a Maszer Rt. tulajdonában lévő eszközökkel látja el, amiért használati díjat fizet" - olvasható 2004-es eredménykimutatásában. Az alvállalkozóknak járó fizetség elmaradása azért is furcsa, mert a beszámolóban található adatok szerint 2004-ben a cég nettó árbevétele elérte az 1,46 milliárd forintot - igaz, a kiadások miatt 453 milliós mínuszba csúszott. A rövid lejáratú kötelezettségek összege már ekkor 1,1 milliárdot tett ki, melynek 96 százalékát a szállítókkal szembeni adósságok jelentették. Közben az igénybe vett szolgáltatások (gépek, berendezések bérleti díja, építési, szerelési tevékenységekhez igénybe vett szolgáltatások) költségei 165 millió felé kúsztak, amiből csak a nem építési és szerelési szolgáltatásokért 72 millió járt a nagy Maszernak. Emellett a beszámolóban feltűnik egy jelentős - 369 milliós, melyből csak a kapcsolt vállalkozással szembeni eléri a 175 milliót - követelés, mely arra utal, hogy valamelyik partnere elhanyagolta a fizetési kötelezettségét.
A kifizetések elmaradozása miatt aggódó ügyfelek többsége 2004-2005 fordulóján még bizakodott: a Maszer-Generál vezérigazgatója, Bányai Miklós decemberben ugyanis arról tájékoztatta a cég partereit, hogy "társaságunk ez év elején elindított, versenyképességet fokozó átalakítása keretében a közelmúltban módosult társaságunk tulajdonosi szerkezete. Egy nemzetközi befektetőcsoport tőkeemelés révén többségi tulajdoni hányadot szerzett." Ám a levél arról egy szót sem ejtett, hogy az említett "csoport" valójában az atlanti-óceáni Nevis szigetén bejegyzett - 15 nappal a tulajdonszerzést megelőzően alapított - offshore céget, a Central European Cooperation and Development Ltd.-t fedi, melyet a részvénytársaság közgyűlésein egy orosz személy, bizonyos Andrey Beregov képviselt. A Maszer-Generált ekkor nevezték át Centercoop Hungary Rt.-re. 2004 végén a Central - új részvények zártkörű forgalomba hozásával - 30 milliós alaptőke-emelést hajtott végre, és a következő esztendőre további emelést ígért. Csakhogy ez már nem következett be: Beregov a tavaszi közgyűléseken élesen bírálta a Centercoop vezetőségét, majd kijelentette: az általa képviselt befektetők nem kívánnak az egyre rosszabb helyzetben lévő cégbe pénzt tenni. Az értekezleten éles vita bontakozott ki, a Maszert képviselő Nógrádi Tamás vezérigazgató azzal fenyegette meg a többségi tulajdonost, hogy a részvényesek bírósághoz fordulnak a tőkeemelés kikényszerítése érdekében. Bár a kérdést elnapolták, a május 31-i közgyűlésen már a végelszámolás mellett döntöttek.
Végjátszmák
Csakhogy ezt bizonyíthatóan jogellenesen tették. Ugyanis az egyik hitelező a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumánál felszámolást kezdeményezett, amiről a testület értesítette a Centercoopot - a határozatot a cég 2005. április folyamán bizonyíthatóan kézhez vette, tehát a csődtörvény szerint nem lett volna joga végelszámolást kezdeményezni. A bíróság malmai közismerten lassan őrölnek, a Cégbíróság ugyanis csak 2006. április 5-én állapította meg a jogellenességet. Mivel időközben - 2005. szeptember 24-én - jogerősen elrendelték a felszámolást, a 2006-os végzésnek már semmilyen következménye nem volt. Tehát a végelszámolónak maradt pár hónapja intézkedni: Speck Andrea sorra mondta fel az alvállalkozókkal kötött szerződéseket. A nyári lelkesedés hamar elült, a felszámolás elrendelése előtt az alvállalkozók ügyvédei arról értesítették a Cégbíróságot, hogy "a végelszámolóval nem lehet kapcsolatot felvenni, a megjelölt telefonok nem működnek, a mobiltelefonja csak üzeneteket vesz, és a postai küldemények 'Nem kereste' jelzéssel érkeznek vissza".
"Dolgoztunk az egri Dobó-bástya felújításán, az Eszterházy Főiskola kollégiumának bővítésén. Hónapokig lekötötték a kapacitásainkat, komoly anyagköltségeink voltak, jól teljesítettünk. A Centercoop bedőlése nagyon nehéz helyzetbe hozta a cégemet" - panaszkodott lapunknak Bak László, a Bato-Vill Kft. ügyvezetője. Balogh Tibor, a pénzügyi nehézségei miatt felszámolással sújtott BazsoBer Kft. képviselője hosszan mesélt a Narancsnak arról, hogyan vezették meg a Maszer leányvállalatának alkalmazottai. Balogh szerint a tatai beruházásról folytatott egyeztetések során tárgyalópartnerei folyamatosan Maszerről beszéltek, ám nem lehetett tudni - eleinte a jegyzőkönyvekből sem derült ki -, hogy melyikről. Úgy véli, ennek az az oka, hogy a Generál nem volt bejelentve alvállalkozóként a beruházónál, ám mégis ezt a céget jelölték ki a többi alvállalkozó szerződési partnereként.
Végül az elégedetlen alvállalkozók feljelentést tettek a rendőrségen, a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya pedig ismeretlen tettes ellen, csalás gyanúja miatt nyomozást indított. Salánky Zoltán rendőr őrnagy lapunknak azt mondta, folyamatban lévő ügyről van szó, amely várhatóan márciusban zárul, így a részletekről egyelőre nem nyilatkozhat. Más forrásból úgy értesültünk, a rendőrség elsősorban azt vizsgálja, hogy a végelszámolás során nem közöltek-e hamisított adatokat a Centercoop helyzetéről. A vizsgálat több mint két éve húzódik, úgy tűnik, az alvállalkozók futhatnak a pénzük után. A Maszer-cégek körüli botrányokról szerettük volna megkérdezni Nógrádi Tamást is, de kérésünket azzal hárította, hogy a Magyar Épületszerelő felszámolója a nyilatkozati jogot magához vonta (ezt a biztos, Boros András lapunknak megerősítette).
A 110 millió forint feletti vállalkozói díjat "bánó" Kipszer nem hagyta annyiban a dolgot: tavaly januárban polgári peres eljárást indított. Szeretné, ha a bíróság kimondaná a rosszhiszeműséget, illetve azt, hogy a Maszer-Centercoop-Kipszer vállalkozási láncolatban a Centercoop közbeiktatása hatálytalan, valódi szerződéses kapcsolatban a Maszer Zrt.-vel állnak. Kérdés, hogy mire mennek az esetleges győzelmükkel: mire a bíróság dönt, a Maszerből várhatóan már csak emlék marad. "A felszámolási eljárás során jelenleg mintegy 150 millió forint követelést mint garanciális visszatartást tartunk nyilván a Magyar Épületszerelő Zrt.-vel szemben. Tekintve, hogy a Maszer Zrt. a közelmúltban felszámolás alá került, nagymértékben bizonytalanná tette a követelés behajthatóságát" - szögezte le lapunkhoz eljuttatott levelében a Centercoop felszámoló biztosa.
Ipartörténeti emlék
A Maszer története az 1950-es évekre nyúlik vissza. Az 1951-ben alapított Fővárosi Fűtésszerelőt és a Budapesti Városi Épületszerelőipari Vállalatot 1963-ban egyesítették Fővárosi Szerelőipari Vállalat (Főszer) néven. A cég az 1970-es években jelentős megrendelésekhez jutott: a Főszer végezte a széntüzelésű kazántelepek átállítását gáztüzelésűre, részt vett a fővárosi fürdők felújításában, sokáig a Budapesti Nemzetközi Vásár hivatalos szerelővállalata volt. 1981-ben Ráczkevy Gyula lett a vállalat főmérnöke, majd műszaki igazgatója, a cég vezérigazgatói posztját pedig 1986-tól Takácsy Gyula töltötte be. A 1980-as években önelszámoló divíziókat alakítottak ki, melyek a rendszerváltás után kis kft.-kké alakultak. A legnagyobb egységből, az Épületgépész Üzemigazgatóságból 1991-ben hozták létre a Főszer ÉV Kft.-t, melyet a menedzsment privatizált (Takácsy ma "tiszteletbeli elnök", a T és P Kft.-n keresztül a cég tulajdonosa, Ráczkevy pedig a Maszer-Energo vezérigazgató-helyettese), majd 1994. március 31-én megalapították a Maszer Részvénytársaságot. A cég szekere 1997-ben lódult meg: az 1,2 milliárdos árbevételt hat év alatt 8,8 milliárd felé tornászták. 2003-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár műemléki rekonstrukcióját a FIABCI Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Szövetség Prix d' Excellence-díjjal jutalmazta. Az építőiparban tevékenykedő vállalkozók szerint a szakma számára akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a Maszerrel komoly gondok vannak, amikor a vezetőség egyik hónapról a másikra visszavonult. Nógrádi Tamás a 2007. szeptember 14-i igazgatósági ülésen jelentette be, hogy "egészségügyi állapotának megromlása, a munkaképességét befolyásoló gyógyszeres kezelés miatt" lemond vezérigazgatói tisztségéről. Takácsy Gyula október 28-án mondott le igazgatósági tagságáról, ugyanis az Építéstudományi Egyesület elnöki posztja jelentős terheket ró a vállára.
A Maszer Zrt. két fő tulajdonosa az EMAX 2000 Vagyonkezelő, Üzletviteli Tanácsadó és Szolgáltató Kft., illetve a T és P Tanácsadó és Vállalkozó Kft. Mindkét cégben jelentős részesedése van Breznay Enikőnek, aki az egyes cégiratokban Takácsyné néven is szerepel. A 2006-ban veszteséget termelő T és P-t Breznay és Takácsy Gyula közösen birtokolja. A Centercoopon és a Maszer-Energo Zrt.-n kívül a nagy Maszernak még három leánya van: az 1997-ben alapított Maszer-Klímatechnika Kft., illetve a konkrét projektekre létrehozott Maszer-Campus és Maszer-Dékó Kft.
A tapasztalt szaki
Kóka János volt gazdasági miniszter 2007. augusztus 21-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetését adományozta Takácsy Gyulának. A Maszer egykori igazgatósági elnöke közismerten kiváló kapcsolatokat ápol MDF-es politikusokkal, illetve a főváros SZDSZ-es vezetőivel. Az első kormányzati ciklusban a demokrata fórum képviselője volt a parlamentben, a gazdasági bizottságot elnökölte. 1994 és 1998 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt, ahol a költségvetési és pénzügyi albizottság elnökeként tevékenykedett. 1991-92-ben egy rövid ideig feltűnt az MDF-es pártrendezvényeket szervező Pecunia Kft. felügyelőbizottságában, amit 1994-ben az ellenzéki SZDSZ állami pénzek lenyúlásával vádolt. Alapítója és elnöke volt a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak, amelynek éléről 1994-ben, Medgyessy Péter kormánybiztos érkezése után távozott. 1998-ban Katona Kálmán közlekedési miniszter kinevezte a MÁV igazgatóságának elnöki posztjára: feladatául kapta a vasút megreformálását, a pályavasút és a szállítási tevékenység szétválasztását. Két évvel később dolgavégezetlenül távozott, helyét az új miniszter, Nógrádi László kereszténydemokrata elvbarátja, Endrédy István foglalta el. Bár az ezredfordulót követően visszavonult a politikától, ismerői szerint a kilencvenes években kialakított kapcsolatait továbbra is karbantartja.
