Nemcsak Varga Judit, hanem Ángyán József és egy vidéki fideszes képviselő is beszélt már maffiakormányról

Publicisztika

Kísérteties hasonlóságot mutat Varga Judit még igazságügyi miniszterként tett kijelentése, miszerint a maffiakormányból nem tud kiszállni, valamint Ángyán József jó évtizeddel ezelőtti esete és egy alföldi megye fideszes országgyűlési képviselőjének magyarázkodása egy régi ismerősének.

„Néhány dologgal nem értek egyet a Fidesz politikájában, de nem tudok mit tenni. Itt nem lehet ellentmondani, itt nem lehet másképp szavazni, innen nem lehet kiszállni, mert akkor tönkretesznek, semmi és senki leszek – szabadkozott egy őszinte pillanatában évtizedek óta ismert kollégájának egyszer az utcán ez a testileg és szellemileg elhízott ember.

Most jött rá, hogy a maffiában maffiaszabályok működnek? – merülhet fel a kérdés. Ahol az omerta, azaz a hallgatás törvénye mindenek felett irányít és szabályoz mindent a maga kegyetlen és következetes módján. De ennyire naiv és tökkelütött nem lehet, hiszen ő is a kedvezményezettek kiemelt csoportjához tartozik: a maffia tagja. Nem tudta, amikor ide csatlakozott, hogy miről szól a történet? Mit gondol, amikor újra és újra bizonyított hűségéért kap a rabolt koncból, nem is keveset? Hogy ez csupán neki szóló, semmire sem kötelező ajándék?”

Mindezt tavaly áprilisban írtam a Népszava Szép Szó című hétvégi mellékletében egy olyan, általam jól ismert fideszes parlamenti képviselőről, aki az elmúlt években testileg és szellemileg elhízott ember lett, s aki az utóbbi években, amit és ahogyan mond és tesz, nemcsak intellektuálisan, de köznapi értelemben is szánalmas. A beszédhelyzet pedig a következő volt. Sok évtizede ismerős kollégák találkoztak össze az egyik hipermarket bejáratánál, s az egyikük, aki nagyon kiábrándult és csalódott a Fidesz-kormányban megkérdezte politikussá lett egykori munkatársát: hogyan bírja mindezt, mit gondol a kormányról és kormányzásról, a miniszterelnökről, a kormánypolitikáról, a propagandáról, a korrupcióról. Erre volt a fentebb idézett, szabadkozó válasz, amelynek lényege az, bár lehettek illúziói, de már hosszabb ideje nem tudja nem látni, hogy mi folyik,

de itt nem lehet ellentmondani, innen nem lehet kilépni, mert akkor őt és családját tönkreteszik.

Emberünk a bátorságnak mindig is a híján volt, behízelgése, gerincének hajlékonysága közismert, gyermekeinek pedig politikai alapon jól fizető, kényelmes pozíciókat járt ki, úgy, ahogy a maffiaállamban ez szokás. Ha ezzel élt és ezeket elfogadta, akkor most nem mondhat nemet, s végképp nem szállhat ki. Erre utalt.

Amikor hétfő este meghallgattam a Magyar Péterrel készült interjút, amelyben részben megelőlegezte, hogy mi lesz hallható a másnap nyilvánosságra hozott, s egyben a ügyészségen is leadott hangfelvételen, hogy tudniillik a felesége azt mondta neki, hogy „ez egy maffiakormány, amiből nem lehet kiszállni”, akkor egyből ez a vidéki fideszes országgyűlési képviselő kollégájának tett szabadkozása jutott az eszembe. A kettő egybevágóan leleplező.

A maffialogikát és -narratívát 2013 februárjában megtapasztalhatta Ángyán József volt vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár is a Fidesz-KDNP kihelyezett gyulai frakcióülésén. Itt napirendre került a földtörvény parlamenti megvitatása, amihez utóbb hetven módosító indítványt nyújtott be Ángyán, de a képviselőcsoport mindet leszavazta. Ezért az államtitkár a frakcióülésen szót kért, előadva minden bánatát. A föld- és birtokpolitikai ügyek mellett megvilágította azt is, mi a különbség az alaptörvény-módosítás által preferált integrátorok és a családi gazdaságok létrehozta szövetkezetek között.

A felvetésekre a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor akart válaszolni, ám Orbán ingerülten magához ragadta a szót. A lényegről, a szövetkezetről meg az integrációról nem beszélt, viszont szinte kiabálva olyanokat vágott az államtitkár a fejéhez, hogy ő egy kútmérgező, aki a saját fészkébe piszkít. Itt hangzott el az azóta sokat citált, a maffia gondolkodásmódját idéző mondata, hogy „aki tisztességesen viselkedik, ha megsebesül is a csatatéren, kihozzuk, de aki nem, arra mi is lőni fogunk”. Értsd: a kritika tilos és életveszélyes. Lesütött szemmel hallgatták a frakciótagok, sose látták és tapasztalták ilyennek. Megdöbbentek a megfélemlítés ilyen élességén és nyíltságán. Így maffiafőnök beszél miheztartás végett a maffiózókhoz.

Magyar Bálint és szerzőtársai már régóta maffiakormányról és maffiakormányzásról írnak. Ettől és az említett két esettől még csak borzasztóbb Varga Judit volt férjének tett közlése a kormány mibenlétéről. Csak éppen nem előzmény nélküli.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.