Nemcsak Varga Judit, hanem Ángyán József és egy vidéki fideszes képviselő is beszélt már maffiakormányról

Publicisztika

Kísérteties hasonlóságot mutat Varga Judit még igazságügyi miniszterként tett kijelentése, miszerint a maffiakormányból nem tud kiszállni, valamint Ángyán József jó évtizeddel ezelőtti esete és egy alföldi megye fideszes országgyűlési képviselőjének magyarázkodása egy régi ismerősének.

„Néhány dologgal nem értek egyet a Fidesz politikájában, de nem tudok mit tenni. Itt nem lehet ellentmondani, itt nem lehet másképp szavazni, innen nem lehet kiszállni, mert akkor tönkretesznek, semmi és senki leszek – szabadkozott egy őszinte pillanatában évtizedek óta ismert kollégájának egyszer az utcán ez a testileg és szellemileg elhízott ember.

Most jött rá, hogy a maffiában maffiaszabályok működnek? – merülhet fel a kérdés. Ahol az omerta, azaz a hallgatás törvénye mindenek felett irányít és szabályoz mindent a maga kegyetlen és következetes módján. De ennyire naiv és tökkelütött nem lehet, hiszen ő is a kedvezményezettek kiemelt csoportjához tartozik: a maffia tagja. Nem tudta, amikor ide csatlakozott, hogy miről szól a történet? Mit gondol, amikor újra és újra bizonyított hűségéért kap a rabolt koncból, nem is keveset? Hogy ez csupán neki szóló, semmire sem kötelező ajándék?”

Mindezt tavaly áprilisban írtam a Népszava Szép Szó című hétvégi mellékletében egy olyan, általam jól ismert fideszes parlamenti képviselőről, aki az elmúlt években testileg és szellemileg elhízott ember lett, s aki az utóbbi években, amit és ahogyan mond és tesz, nemcsak intellektuálisan, de köznapi értelemben is szánalmas. A beszédhelyzet pedig a következő volt. Sok évtizede ismerős kollégák találkoztak össze az egyik hipermarket bejáratánál, s az egyikük, aki nagyon kiábrándult és csalódott a Fidesz-kormányban megkérdezte politikussá lett egykori munkatársát: hogyan bírja mindezt, mit gondol a kormányról és kormányzásról, a miniszterelnökről, a kormánypolitikáról, a propagandáról, a korrupcióról. Erre volt a fentebb idézett, szabadkozó válasz, amelynek lényege az, bár lehettek illúziói, de már hosszabb ideje nem tudja nem látni, hogy mi folyik,

de itt nem lehet ellentmondani, innen nem lehet kilépni, mert akkor őt és családját tönkreteszik.

Emberünk a bátorságnak mindig is a híján volt, behízelgése, gerincének hajlékonysága közismert, gyermekeinek pedig politikai alapon jól fizető, kényelmes pozíciókat járt ki, úgy, ahogy a maffiaállamban ez szokás. Ha ezzel élt és ezeket elfogadta, akkor most nem mondhat nemet, s végképp nem szállhat ki. Erre utalt.

Amikor hétfő este meghallgattam a Magyar Péterrel készült interjút, amelyben részben megelőlegezte, hogy mi lesz hallható a másnap nyilvánosságra hozott, s egyben a ügyészségen is leadott hangfelvételen, hogy tudniillik a felesége azt mondta neki, hogy „ez egy maffiakormány, amiből nem lehet kiszállni”, akkor egyből ez a vidéki fideszes országgyűlési képviselő kollégájának tett szabadkozása jutott az eszembe. A kettő egybevágóan leleplező.

A maffialogikát és -narratívát 2013 februárjában megtapasztalhatta Ángyán József volt vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár is a Fidesz-KDNP kihelyezett gyulai frakcióülésén. Itt napirendre került a földtörvény parlamenti megvitatása, amihez utóbb hetven módosító indítványt nyújtott be Ángyán, de a képviselőcsoport mindet leszavazta. Ezért az államtitkár a frakcióülésen szót kért, előadva minden bánatát. A föld- és birtokpolitikai ügyek mellett megvilágította azt is, mi a különbség az alaptörvény-módosítás által preferált integrátorok és a családi gazdaságok létrehozta szövetkezetek között.

A felvetésekre a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor akart válaszolni, ám Orbán ingerülten magához ragadta a szót. A lényegről, a szövetkezetről meg az integrációról nem beszélt, viszont szinte kiabálva olyanokat vágott az államtitkár a fejéhez, hogy ő egy kútmérgező, aki a saját fészkébe piszkít. Itt hangzott el az azóta sokat citált, a maffia gondolkodásmódját idéző mondata, hogy „aki tisztességesen viselkedik, ha megsebesül is a csatatéren, kihozzuk, de aki nem, arra mi is lőni fogunk”. Értsd: a kritika tilos és életveszélyes. Lesütött szemmel hallgatták a frakciótagok, sose látták és tapasztalták ilyennek. Megdöbbentek a megfélemlítés ilyen élességén és nyíltságán. Így maffiafőnök beszél miheztartás végett a maffiózókhoz.

Magyar Bálint és szerzőtársai már régóta maffiakormányról és maffiakormányzásról írnak. Ettől és az említett két esettől még csak borzasztóbb Varga Judit volt férjének tett közlése a kormány mibenlétéről. Csak éppen nem előzmény nélküli.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.