Áprilisban több ember veszítette el a munkáját, mint előző hónapban

  • narancs.hu
  • 2020. május 1.

Gazdaság

Egy parlamenti írásbeli válasz árulkodik arról, hogy legalább kétszer annyi ember veszítette el a munkáját áprilisban, mint előző hónapban.

Mivel az elbocsátások folytatódtak áprilisban is, a DK-s Varju László írásbeli kérdéssel fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez arról, hogy vajon „hány munkanélkülit köszönhetünk a járványnak?” Azaz szerette volna megtudni, hogy március 4. (az első koronavírusos fertőzés bejelentése) óta hány embert bocsátottak el, és hányan regisztráltatták magukat álláskeresőként.

Kérdésére Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt – amit az Mfor Menedzsment fórum szúrt ki. Orbán először felidézte a KSH legfrissebb adatközlését, mely szerint a munkanélküliség ráta 3,7 százalék volt márciusban (ami nem sokkal több az egy évvel korábbi 3,5 százaléknál), majd hozzátette: az áprilisi adatok még nem ismertek. Ugyanakkor hozzátette: „A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a regisztrált álláskeresők száma március 16-a óta 44 ezer fővel nőtt.”

Mivel márciusra 17 ezer új munkanélkülit jelentettek, ez a szám mindenképpen azt jelenti, hogy a következő hónapban fokozódott a munkanélküliség Magyarországon – ugyanis áprilisban, ez alapján, legalább 27 ezer új álláskereső regisztráltatta magát a hivatalokban.

Az Mfor megjegyzi azt is, hogy a regisztrált álláskeresők száma nem egyezik meg a munkájukat elveszítők számával. A Központi Statisztikai Hivatal egy megkérdezésen alapuló felmérés során arra jutott, hogy csak márciusban 56 ezer új munkanélküli lett hazánkban. Ezek nem voltak mind regisztrált álláskeresők, de a KSH módszertana szerint megfeleltek a munkanélküli státusz kritériumainak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.