Baj van a Dunaferrnél, az állam betenné a lábát a vasműbe

  • narancs.hu
  • 2020. május 5.

Gazdaság

A kormány úgy mentené meg a céget, hogy bejelentkezett tulajdonosnak. Mészáros Lőrinc egyébként korábban már szemet vetett a vasműre.

Csúsznak a fizetések a hazai acélgyártás fellegvárában, a Dunaferrnél, amit a cég vezetése a járványhelyzettel indokolt - írta a hvg.hu kedden. A cég közleményt adott ki, amely szerint megpróbáltak állami segítséget kérni a hitelek felvételéhez vagy a megrendelésekhez, de ezeket a kéréseket a kormány rendre visszautasította.

Közben a városi lap arról írt, hogy az állam mégiscsak segítene, de cserében a kabinet részesedést szeretne a cégből. Állítólag az erről szóló egyeztetések már a járvány kirobbanása előtt megkezdődtek, ugyanis a vasmű már jó ideje gondokkal küzd. A lap megjegyzi, a vállalat részvényeinek többsége az orosz Vnyesekonombank tulajdonában van: miután a szintén orosz ISD helyzete rosszra fordult a 2008-as válság nyomán, a hitelező bankja szerzett tulajdonrészt.

A Magyar Narancs még tavaly nyáron írt arról, hogy Mészáros Lőrinc is érdeklődött a Dunaferr iránt, de az orosz tulajdonosok akkor még elzárkóztak az adásvétel elől.

A politika vasmarka

Mészáros Lőrincet az acélgyártás is érdekli, a Dunaferr azonban egyelőre nem eladó. Az orosz tulajdonosok viszont aligha a pénzügyi mutatók miatt ragaszkodnak a vállalathoz. A politikai játszma több ezer embert érint Dunaújvárosban és a környékén. Franciaországban sűrű bocsánatkérések mellett minden vád alól felmentették Szulejman Kerimov orosz oligarchát, aki június végén el is hagyta az országot.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.