Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az idei év hazai gazdasági várakozásairól, az "ársapkák" hatásáról, valamint a vállalat orosz és ukrán piacon folytatott tevékenységéről, de az is szoba került, hogy Üzbegisztánban tervben van egy állami bank megvétele.
A bankszektort érintő esetleges különadókról Csányi Sándor elmondta, a Bankszövetség folytatott tárgyalásokat a kormánnyal, de ő személy szerint nem. Véleménye szerint sok mindentől függ, hogy milyen költségvetési kiigazításra van szükség, és honnan juthat pénzhez a kormány, ha nem banki különadóból. Mindez függ a háború befejezésének időpontjától, valamint az addigi eseményektől, például a minapi gázelzárásoktól, aminek hatására ismét megugrottak az árak. Emellett sok mindent befolyásolhat az is, hogy sikerül-e megállapodni az EU-val, hozzáférhetővé válnak-e az uniós források.
Csányi Sándor úgy látja,
elhúzódó háború esetén és uniós megegyezés nélkül akár 1700 milliárdos költségvetési kiigazításra is szükség lehet.
Az elnök-vezérigazgató várakozásai szerint a magyar makroadatok idén:
- 9 százalékos infláció,
- 3,5 százalék körüli növekedés (ez az adat év elején még 6 százalék volt),
- akár 7-8 százalékos fizetésmérleg-hiány is lehet.
Csányi Sándor az infláció és a fizetőképesség összefüggésében elmondta, nyilvánvalóan kevesebb pénz marad most az adósságok kifizetésére a lakosságnál a dráguló élelmiszerek és egyéb háztartási rezsiköltségek miatt, de az elmúlt évek vásárlóerő-növekedése segítséget jelenthet. Összességében nem olyan rossz, de nem is túl jó évet vár 2022-ben a bankszektorban.
Az OTP vezérigazgatója úgy látja, az ukrajnai háború jelentős hatással van a bank hiteltevékenységére. Míg Ukrajnában a háború ellenére sem állt le a hitelezés, Oroszországban a szankciók miatt már nehezebb a működés, érezni a gazdaságon a háború hatását. Az ukrán és az orosz jelenléttel kapcsolatban úgy nyilatkozott, növekednek a devizabetétek, illetve a rubel- és a hrivnyabetétek,
Magyarország felől pedig nem éreznek olyan nyomást, hogy az orosz piacot el kellene hagyniuk.
Bár Ukrajnából különböző szintű vezetőktől folyamatosan érkeznek az ilyen impulzusok, és a befektetők részéről is érezni ilyen nyomást, Ukrajnában pedig előkészítés alatt van egy törvény, amely magasabb adó fizetésére kötelezné az Oroszországban is jelen lévő cégeket, de Csányi Sándor úgy fogalmazott: „Nyomás alatt mi sosem szoktunk cselekedni, csak azért, mert nyomás van, nem szoktunk dönteni.”
Csányi az újonnan ársapkának nevezett árstopokkal kapcsolatban elmondta:
átmenetileg lehet ilyen intézkedésekkel korlátozni az árakat, ám tartósan nem, mert az ipar és a kereskedelem is reagál.
A tartós ársapka szerinte nem fér össze az élelmiszerből önellátó Magyarország céljaival.
Az OTP elnök-vezérigazgatója az interjúban arról is beszélt, hogy nagy lehetőséget látnak Üzbegisztánban, ahol két-három hónap múlva döntés születhet egy bank megvételéről. Csányi Sándor úgy látja, a 30 millió lakosú, demokratizálódó országban ők lehetnének az elsők, akik egy állami bankot privatizálnak, így pedig lépéselőnyre is szert tennének.
