a közelmúltban

Csődbe ment a coworking úttörője

  • narancs.hu
  • 2023. november 12.

Gazdaság

A közösségi munkavégzést meghonosító cégcsoport sikere csúcsán 47 milliárd dollárt ért, most viszont az Egyesült Államokban fizetésképtelenséget jelentett be.

Tönkrement az ünnepelt coworking-szolgáltató, a WeWork, amelyet egykor a világ legértékesebb startup vállalkozásai között jegyeztek – tudósít a hvg.hu a Deutsche Welle riportja nyomán. 

Nagyvárosi környezetben

a coworking Magyarországon is jól ismert fogalom: ez az, amikor közösen használt irodában együtt dolgoznak különböző iparágakból és szakmákból érkező emberek,

akiknek eltérőek ugyan az irodahasználati szokásaik, de a rugalmas közeg sok lehetőséget kínál új ismeretségekre, impulzusokra és együttműködésekre.

Az úgynevezett coworking tereket – azaz közös infrastruktúrával rendelkező irodahelyiségeket – elsősorban startupok, mikrovállalkozások és szabadúszó egyéni vállalkozók veszik igénybe használatarányos díjért cserébe, de egyre jellemzőbb, hogy a vállalatok is az irodai kapacitások egy részét rugalmasan, ilyen helyeken vásárolják meg.

Abban, hogy a coworking világszerte ismertté vált, nagy szerepe volt Adam Neumann-nak. 2010-ben ő alapította meg a WeWork nevű vállalatot, amellyel azt tűzte ki célul, hogy a közösségi irodahasználat iparági szintű elterjesztésével forradalmasítja a cégek ingatlanbérletének piacát. Látszólag sikerrel is járt: frappáns szlogenjeivel és agresszív marketingjével Neumann egy kis startupból milliárdos céget csinált, világszerte több száz irodával.

Ám

a vakmerő célkitűzésekhez képest az eredmények elmaradtak.

A WeWork soha nem volt nyereséges. A befektetők rendre tolták bele a pénzt, és reménykedtek a nagy bizniszben. Neumann vállalatában mindenekelőtt a japán Softbank csoport látott fantáziát, folyamatosan növelve részesedését. A legfrissebb adatok szerint a cégnek a közelmúltban 660 telephelye volt a világ 119 városában, köztük Európán belül a legtöbb az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A WeWork Németországban Berlinben és Frankfurtban van csak jelen.

A cégcsoport a sikere csúcspontján 47 milliárd dollárt ért, a közelmúltban azonban már csak 45 millió dollár volt a tőzsdei értéke. Most pedig az Egyesült Államokban fizetésképtelenséget jelentett be, amit várhatóan további csődeljárás követ Kanadában. Az inszolvencia-bejelentések célja, hogy a WeWork kiszabadulhasson jelenlegi – igen drága – bérleti szerződéseiből, és átszervezhesse magát.

A vállalat gyors felemelkedése már korábban is kétségeket ébresztett több szakértőben a fenntarthatóságával kapcsolatban. Neumannt a gyors növekedés miatt sok kritika érte, a Softbank térnyerésével 2019-ben ki is vonult a cégből.

A Coworking Munkahelyek Németországi Szövetségének (BVCS) elnöke, Tobias Kollewe szerint a WeWork a rossz gazdálkodás iskolapéldája, a kudarcáról nem az iparág tehet.

A coworking igenis sikertörténet”

– állítja Kollewe. Az Egyesült Államokban felvett adatok is erről tanúskodnak. A WeWork fizetésképtelensége paradox módon egy olyan időszakban következett be, amikor az irodahelyiségek rövidtávú bérbe adása egyre jobban megy: a coworking terek száma 2023 első és második negyedéve között az USA-ban tíz százalékkal nőtt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.