Ezentúl a csónakházat is el kell fogadniuk a bankoknak olyan ingatlanként, amelyre a devizában felvett hitel végtörleszthető. „Álláspontom szerint a fogyasztókat a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége megilleti akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartásban ugyan »nem társas üdülő, üdülő« megnevezés szerepel, azonban annak akár üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház megjelölése egyértelműen utal az ingatlan üdülési céljára” – írja Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke abban az utasításban, amelyet a bankvezetőknek küldött a múlt héten.
Az üdülők, társasüdülők a törvény novemberi módosítása óta már bevonhatók voltak a végtörlesztésbe, most még a csónakházat is hozzácsapták.Pontosabban - miként azt a PSZÁF megkeresésünkre válaszolta - erre azért volt szükség, mert egyes hitelintézetek, ha az ügyfél ingatlanának tulajdoni lapján „üdülő” megnevezés szerepelt, november közepétől automatikusan lehetőséget adtak a fix árfolyamú végtörlesztésre, miközben ha a tulajdoni lapon „nyaraló” vagy „hétvégi ház” megnevezés szerepelt, elutasították azt.
Maga a végtörlesztésről szóló törvénymódosítás sajátosan értelmezi azt az elvet, amelynek nevében fogant: a törvénymódosítás címében és szövegében is otthonvédelemről van szó, de hogy az üdülők, sőt csónakházak miért esnek ebbe a kategóriába, azt nehéz elvi alapon megmagyarázni. Hiszen miért kell ahhoz a bankoknak veszteséget elkönyvelniük, hogy a tehetősebbek nem épp legszükségesebb ingatlanjukat olcsóbban és biztonságosabban tarthassák meg, mint azok, akiknek nem áll módjukban végtörleszteni, és miért hívják ezt otthonvédelemnek?
A válasz nem túl bonyolult, ám cinikusan gyakorlatias: ismét nem számít a törvény szelleme, csupán az, hogy a végtörlesztők közel 55 ezres száma tovább nőjön.
