Interjú Király Júliával, az MNB alelnökével

„A fő gond az, hogy megszületett ez a törvénytervezet”

  • Gaal Ilona
  • 2011. december 23.

Gazdaság

Ha nem maradéktalanul tartja be a kormány a törvényeket, az ugyanolyan, mintha egyáltalán nem tartaná be – mondja Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ma fogadja el az Országgyűlés az új jegybanktörvény módosító indítványait.

narancs.hu: Ma szavaz az Országgyűlés az új jegybanktörvényhez benyújtott módosító indítványokról, és még az idén elfogadja az új törvényt. Az eredeti tervezetet megannyi bírálat érte, amit számtalan módosítás követett. Elfogadható ön szerint az a változat, amelyet most, a szavazás előtt ismerünk?

Király Júlia: A jegybanktörvény benyújtása veszélyezteti a pénzügyi stabilitást – ez az egyik legfőbb gond vele –, ráadásul az unió jogrendjével is ütközik. Nem szabad másfél éven belül háromszor hozzányúlni egy ilyen fajsúlyos, a jogbiztonságot és ennélfogva a pénzügyi struktúrába vetett bizalmat alapvetően meghatározó törvényhez. Ezt az Európai Központi Bank (EKB) már akkor is kifogásolta, amikor még nem a végső törvénytervezetet látta. Tegnap az EKB újra aggodalmának adott hangot az MNB függetlenségét illetően. A hivatalos indoklás szerint a jövőre életbe lépő alkotmányos rend miatt kell elfogadni az MNB-re vonatkozó törvényeket, ám nem minden sarkalatos törvényt tárgyalnak az idén. Ez a gesztus meghatározza a törvény szellemét, ez az, amit nem tudunk elfogadni.

 


narancs.hu: Rogán Antal, aki a tervezethez beadott módosító indítványokat jegyzi, azt nyilatkozta a TV2-ben, hogy 15 kifogása volt az EKB-nak, ebből 13-nak maradéktalanul eleget tett a kormány.

KJ: A jogszabályokat betartani csak maradéktalanul lehet. A többségében vagy majdnem betartásuk még jogsértés. Amit az EKB és az MNB is kifogásol, az az MNB irányításának megváltoztatása. Egyrészt a végső tervezetben is bővül a Monetáris Tanács létszáma, és egy újabb alelnökkel kiegészül az intézmény. Az EKB véleménye szerint az alelnökök számának – az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli – emelése felveti annak a kérdését, hogy az említettek felhasználhatók-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására.

Másrészt pedig a törvényalkotói szándék szerint alapvetően megváltozna a Nemzeti Bank irányítása. Eddig a Monetáris Tanács a Nemzeti Bank stratégiai irányító szerve volt, amely minden kérdésben kimondta a döntő szót, és indokolt esetekben beleszólhatott részletkérdésekbe is. A módosítás révén fordul a kocka: a részletkérdések is automatikusan a Monetáris Tanács döntési jogköréhez tartoznak majd, de az MT delegálhatja ezeket a feladatokat. A jegybanki stáb munkájának hitelességét pedig súlyosan veszélyezteti az, hogy a törvény a Monetáris Tanács hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő döntést is az MT hatáskörébe utalja. Ad absurdum ez a változás azt is jelentheti, hogy a tanács a saját íze szerint szűri meg vagy írja át a jegybanki döntéshozatal transzparenciáját és alapját képező publikációkat, vagy akár egy új emlékérmét bejelentő sajtóközlemény minden egyes szavát is csak a tanács hagyhatja jóvá.

Az ilyen horderejű változások alapvetően aláássák a jegybanki hitelességet. De még egyszer mondom, a fő gond az, hogy egyáltalán megszületett ez a törvénytervezet.

narancs.hu: Az alaptörvény előírásai miatt az eddigi feles jegybanktörvénynek kétharmadossá kell válnia, tehát mindenképp módosítani kellett volna az eddigi törvényt.

KJ: Jogtechnikailag igen. De ez egy egyszerű módosítás lehetett volna, mi pedig egy új jegybanktörvényről beszélünk. Egyébként a tervezet szakmai szintű elemei, amelyek a jegybank feladatainak pontosabb meghatározására vonatkoznak, teljesen elfogadhatók, az egész viszont nem támogatható. Nem lehet a jegybankelnök hatáskörét módosítani a megbízási ideje alatt az unió alapszerződése szerint. Márpedig a tervezet szerint ezentúl sem a Monetáris Tanács tagjainak, sem az alelnökök jelölésébe nincs az elnöknek beleszólása, ami az eddigi elnöki hatáskör csorbítása, és legalábbis felmerül a kérdés, miért van erre most szükség. Nem ellenpontozzák még az olyan üdvözlendő módosítások sem, minthogy erősödik a bank makroprudenciális szerepe.

narancs.hu: Ennek mi a jelentősége?

KJ: A központi bank eszközöket kap arra, hogy a pénzügyi rendszer egészének stabilitását megőrizze. Ha például a válság kitörése előtt ilyen jogköre lett volna a banknak, akkor a jelzálogalapú devizahitelezés kordában tartható lett volna.

narancs.hu: A jegybanktörvény mellett van még egy módosítás: az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényhez olyan módosító indítványt adott be az alkotmányügyi bizottság, amely alapján az MNB összevonható a PSZÁF-fal, és az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezi ki. Ezt is kifogásolja az Európai Központi Bank.

KJ: Az EKB véleménye ebben a kérdésben igen határozott és egyértelmű: az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezései által, nevezetesen, hogy olyan új elnököt neveznének ki, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be (vagyis az MNB elnöke az új intézmény alelnöke lenne), sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége. Ez a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is megszegné.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Az újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Az államok pedig ritkán járulnak hozzá ahhoz, hogy más államok (akár a jövőben) leszavazzák őket.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.