Januárban a Fővárosi Bíróság elrendelte az Arcadom Zrt. felszámolását, néhány héttel később pedig a Budapest Környéki Törvényszék is megállapította a cég fizetésképtelenségét. Pedig a majdnem húszéves Arcadom fénykorában a magyar építőipar mintacége volt. Nevéhez fűződik többek között a Művészetek Palotája, a WestEnd, az etyeki Korda Filmstúdió vagy a Nemzeti Színház felépítése is. A válság után azonban a megrendelések megritkultak. Míg Demján Sándor többször is arról panaszkodott, hogy cége 2008 után nemkívánatossá vált a közbeszerzéseken, addig Boródi Ferenc, az Arcadom tulajdonosi megbízottja szerint egyszerűen nem volt olyan közbeszerzés, amelyen a cég indulhatott volna. „Egy olyan generálkivitelező, mely nincs jelen a közbeszerzési piacon, komolyabb munkát pedig csak a tulajdonos ad neki, amely nem végez az országban nagyobb projekteket, nos, akkor azt a céget vagy fel kell számolni, vagy szüneteltetni kell a tevékenységét” – fogalmazott egyik építőipari forrásunk, utalva arra, hogy a szintén Demján Sándor tulajdonában álló TriGránit évekkel ezelőtt kivonult a magyar piacról. Hogy mikorra dőlt el, hogy elengedik az Arcadomot, nem egyértelmű. A korábban 15–40 milliárd forint árbevételű cég 2012-ben, a korábbi projektek kifutásával már milliárdos veszteséget termelt, egy évvel később pedig saját tőkéje is negatívba fordult. Az, hogy komoly a baj, nem csak a cégadatokból tűnt ki. 2012-től egyre több alvállalkozó tüntetett a fizetések elmaradása miatt: utcára vonultak a kecskeméti Auchan, a Miskolci Egyetem vagy szatymazi üvegipari üzem építkezésén dolgozó alvállalkozók is. Egy-egy botrány kipattanása után Demján mindannyiszor a zsebébe nyúlt, és a saját vagyona terhére rendezte az elmaradásokat. Az Arcadom közleménye szerint Demján más cégeiből és a magánvagyonából 8 milliárd forintot tett be a társaságba, de ez is kevésnek bizonyult. A felszámolás megindításakor az Arcadom épp egy 3,4 milliárd forintos hiteltartozás rendezéséről tárgyalt a Raiffeisen Bankkal. Az eljárás megszakította a tárgyalásokat, és a bank követelése is bekerült a felszámolásba; ez előnyösen rangsorolt, így valószínűleg elsőként a bank jut majd a pénzéhez. A cég közleménye szerint további 960 millióval tartoznak a beszállítóknak, ám az április közepén megtartott hitelezői választmányon részt vevő egyik alvállalkozó szerint már 17 milliárd forintos kinnlevőségről beszélt a felszámoló. Börcsök Sándor, az Arcadom felszámolóbiztosa a Világgazdaságnak annyit mondott, hogy ha a cégnek sikerülne is minden követelését behajtani, akkor sem tudná kifizetni teljesen a hitelezői és a jelzálogos követeléseket.
Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöki tisztéből fakadó felelőssége miatt azt ígéri, hogy a felszámolás lezárultával az Arcadom tartozásait 70 százalékos tőkeértéken megtéríti. A nagyvonalú gesztus azonban részben a menedzsment hibái elismerésének is tekinthető, hiszen az elmúlt években három olyan projektbe is belevágott az Arcadom, amelyek a társaság költségvetése mellett a korábban kifogástalan hírnevét is tönkretették, és melyek miatt máig bíróságra járnak az Arcadom partnerei. Az egyre sűrűsödő furcsaságok pedig az Arcadom menedzsmentjének a felelősségét is felvetik.
Tóváros
A Tóváros Lakópark kálváriájával lapunk is többször foglalkozott (legutóbb lásd: Tó helyett mocsár, Magyar Narancs, 2014. április 30.). A majdnem 30 hektáros területet még 2002-ben vásárolta meg Demján projektcége 1,1 milliárd forintért. Az eredeti tervek szerint hat ütemben összesen 1500 lakás, egy szálloda és egy sportközpont is épült volna 25 milliárdos beruházással a mesterséges tó partján. Az építkezés első üteme gond nélkül lezajlott, a lakásokat el is adták. A beruházást a válság ellenére folytatták, de a második szakasz felépítése nem ment simán. 2008-ban az Arcadom megbízott egy fővállalkozót, amely a tényleges munkavégzést alvállalkozóknak adta ki. A fővállalkozó először egy bizonyos Lovró József tulajdonában lévő Excluziv-Bau Kft. lett, a második ütem felépítését meglehetősen nyomott áron, 2,5 milliárd forintért vállalva.
2009 októberére azonban a fővállalkozó cég felszámolás alá került, helyét az Ezüstfa Kft. vette át, amely nem sokkal később szintén bedőlt (az Excluziv-Bau, valamint az Ezüstfa is szerepel a NAV 100 millió forint feletti adóhátralékkal rendelkező cégeket soroló listáján). Érkezett az Új Tóváros Kft., amely 2010-ben került felszámolás alá. Ezeket a változásokat azonban csak papíron lehetett követni. Noha az új cégek tulajdonosai mások voltak, egyéb vállalkozásokon keresztül kapcsolódnak Lovróhoz, ráadásul a fővállalkozó emberei sem változtak az újabb cégek belépésével. Ahogyan az egyik alvállalkozó fogalmazott, „mindig Józsi hozta a pénzt”; akkor is, amikor papíron már semmi köze nem volt a Tóvároshoz.
Már amikor hozta – mert az alvállalkozók akadozó kifizetésekről és egyre növekvő tartozásokról számoltak be. Az Arcadom rendre azt állította, hogy ő kifizette a fővállalkozót, a cég viszont azzal védekezett, hogy nem kapott pénzt az Arcadomtól. A sűrűsödő problémák és felszámolások ellenére az Arcadom menedzsmentje mégis ugyanazt az építtetőt bízta meg a kivitelezéssel. Egy idő után viszont akkora lett az alvállalkozók követelése, hogy az Arcadom, megkerülve a fővállalkozót, közvetlenül kezdett fizetni a pénzüket követelőknek. Úgy tudjuk azonban, ez sem ment zökkenőmentesen, több alvállalkozó is azt mondta a Narancsnak, hogy pár milliós tételeket is vitatott az Arcadom, trükközött a teljesítési igazolásokkal, és csak azoknak fizetett, akik felszámolással fenyegették meg a társaságot. Egy az Arcadommal szintén perben álló cég jogi képviselője arról beszélt a Narancsnak, hogy az Arcadom csak akkor volt hajlandó fizetni, ha az elvégzett munka után újratárgyalták a szerződést, jelentősen alacsonyabb árat kialkudva. Az Arcadom egyik vezetője ráadásul a már csökkentett árat sem volt hajlandó kiegyenlíteni, mondván, „nálunk üzletpolitika, hogy senkit nem fizetünk ki teljesen”.
Azt nem tudni, összesen mekkora vesztesége keletkezett az Arcadomnak a Tóváros miatt, de úgy tűnik, ez a projekt roppantotta meg anyagilag a céget. A Tóváros alvállalkozóinak jelenleg legalább 200 millió forinttal tartoznak, ennek nagy része a garanciális javításokra visszatartott pénzeket jelenti. A Tóváros lakói ráadásul külön pert indítottak a hanyag kivitelezés miatt, ők 760 milliót követelnek az Arcadomtól.
Debreceni villamos, szentesi szálloda
A Tóváros már százmilliós veszteségeket termelt, amikor 2010-ben egy hármas konzorcium vezetőjeként az Arcadom elnyerte a debreceni kettes villamosvonal megépítését. Az Arcadom mellett a Tóth T. D. Kft.-ből és a Keviép Zrt.-ből álló csoport 7,5 milliárd forintért vállalta a munkát. Az Arcadomnak addigra már égető szüksége volt nem csupán bevételre, de arra is, hogy javuljon a cég megítélése – erre a debreceni villamosprojekt megfelelőnek tűnt. A siker érdekében engedményekre is hajlandó volt az Arcadom: Benedek András, a cég korábbi vezérigazgatója utólag azt nyilatkozta, tisztában voltak azzal, hogy a valós költségeknél alacsonyabb ajánlattal nyertek, de bíztak abban, hogy így is keresni fognak valamennyit.
A munka azonban lassan haladt, az átadás határidejét többször is módosítani kellett. Az önkormányzat 2012 elejéig hárommilliárd forintot utalt át az Arcadomnak, ám a pénz jelentős része nem jutott el a partnerekig, illetve az alvállalkozókig – csak a Keviépnek 560 milliós követelése volt az Arcadommal szemben.
Miklóssy Ferenc, a Keviép vezetője a Narancsnak azt nyilatkozta, hogy az Arcadom menedzsmentje megígérte: ha a két partner visszavonul, egyedül befejezik az építkezést. Miklóssy szerint ekkor a három cég tételesen elszámolt egymással, a fennálló tartozásokat elismerték, és az alvállalkozókat is döntő részt kifizették. A munka azonban nem indult be. Az építkezés több mint egy évig állt – néhány élelmes lakos, kihasználva a leállást, paradicsomot kezdett termeszteni a feltúrt területen –, a debreceni önkormányzat pedig bekeményített és négymilliárdos kötbérrel kezdett fenyegetőzni. A Keviép és a Tóth T. D. Kft. 2013 elején ezért úgy döntött, az Arcadom nélkül fejezik be az építkezést. A többször módosított feltételekkel a villamosvonal végül 2014 februárjában beüzemelt, ám a vita nem zárult le a felek között. Az Arcadom mintegy 150 millióval tartozik a konzorciumi partnereknek, és ma is zajlik egy per, amelyben az Arcadom követel egymilliárdot a partnereitől a megnövekedett költségeire hivatkozva.
Szentesen 2010 elején döntöttek arról, hogy felújítják a romokban álló százéves Petőfi Szállót. A négymilliárdos rekonstrukció beruházója, a Pendola Szentes Kft. megállapodott a Lama Plus Kft.-vel, hogy a Lama bonyolítja a hotel felújítására kiírt pályázatot. Néhány hónap elteltével a Lama Plus tanácsadói szerződést kötött az Arcadommal. A szerződést később a Népszabadság szerint azzal egészítették ki, hogy ha a Lama Plus „jelentős profittal kecsegtető” üzletet szerez az Arcadomnak, „a végleges és jogi kötőerővel bíró szerződés aláírása után tízszázalékos jutalék illeti meg”. Rövidesen a Lama Plus jelentkezett is az Arcadomnál másik ügyfele beruházásával, a szentesi szálló felújításával. Az Arcadom elnyerte a szentesi megbízást, szerződést kötött a Pendola Szentes Kft.-vel, ám a felújításra végül nem került sor. Dosek Rita, a Lama Plus ügyvezetője akkor azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy az Arcadom Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatójának kérésére szabotálta az építkezést, mégpedig azért, hogy a város akkori szocialista polgármestere ne tudjon kampányolni a felújított szállóval. Az Arcadom valódi munkavégzés nélkül állított ki számlákat, amelyekért a beruházó nem volt hajlandó fizetni. Az Arcadom ezért beperelte a Pendola Szentest, ítélet máig nem született.
Noha a felújítás elmaradt, a Lama Plusnak a tanácsadói szerződés értelmében így is járt a 441 milliós jutalék, hiszen annak kifizetése nem volt egyéb feltételhez kötve, mint a beruházási szerződés megkötéséhez. A jutalék jogosságát eleinte az Arcadom nem vitatta, igaz, nem is fizette ki. Az Arcadom új vezetése pert indított a Lama Plus ellen, mondván, a Lama Plus megtévesztette őket. A Fővárosi Törvényszék azonban elutasította az Arcadom keresetét. Közben a tartozás nagyobbik részét faktorálták, ám mivel az Arcadom a fennmaradó 66 millió forintot sem volt hajlandó kifizetni, a Lama Plus a cég felszámolását kérte a bíróságtól, amelyet az négy év elteltével, idén januárban el is rendelt.
Végjátszma
Azt, hogy az Arcadom vezetése nem kezelte mindig megfelelően a cégügyeket, az is mutatja, hogy az Arcadom élén 2009 után jószerivel évente váltották egymást a vezérigazgatók, 2008 és 2011 között a teljes vezetés többször lecserélődött. Demján Sándor nem volt elég körültekintő, amikor új vezetőt választott, hiszen Csapó Tamásnak például azért kellett távoznia a vezérigazgatói székből, mert hűtlen kezeléssel gyanúsították meg; a vád szerint a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Zrínyi Kommunikációs Kht.-nál 2005 és 2009 között 70 millió forint értékben kötött fiktív megbízási szerződéseket. Csapót, aki rövid idő alatt Demján Sándor egyik legfőbb bizalmasa lett, a bíróság első fokon öt év börtönbüntetésre és az okozott károk visszafizetésére ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, és az ügyet visszaküldte első fokra az eljárás hiányosságaira hivatkozva.
2012-ben szintén az Arcadom menedzsmentjében dolgozott Nagy Kálmán, a Nemzetvédelmi Egyetem korábbi kancellárja; őt
8 millió forintos sikkasztással vádolta meg az ügyészség, és tavaly májusban egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték.
Az Arcadom felszámolása pedig, ha lassan is, beindult; és hiába Demján ígérete, hogy mindenkit kifizet, sokan nem bíznak ebben. A Narancsot több alvállalkozó is arról tájékoztatta, hogy csoportosan büntetőfeljelentést készülnek tenni az Arcadom ellen. Úgy tudjuk, azt szeretnék elérni, hogy a bíróság mondja ki: az Arcadom félrevezette partnereit saját fizetőképességéről, illetve bizonyos munkák megrendelésekor már előre tudta, hogy nem fogja kifizetni azokat.
| A Trigránit lehanyatlása A 72 éves Demján Sándor sokáig vezette a leggazdagabb magyarok listáját, ám tavaly 91 milliárdos becsült vagyonával már csak az ötödik volt a listán. Az üzletember tényleges vagyonának felmérését nehezíti, hogy cégeinek jelentős része ciprusi bejegyzésű társaságok tulajdonában van. A cégek bevételeinek értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy sok társaság kizárólagos ügyfele egy cégcsoporton belüli másik vállalat, így ami az egyik helyen bevételként szerepel, az máshol kiadás. A 100 leggazdagabb listáját összeállító napi.hu szerint a Magyarországon már nem aktív TriGránit kilenc régiós országban van jelen, a legutolsó elérhető beszámoló szerint 2013-as árbevétele egymilliárd forint volt, ennek ellenére üzemi szinten veszteséget termelt. |
| Az Arcadom válasza Kérdéseinkkel megkerestük az Arcadom Zrt.-t is. A társaság szerint a menedzsment és a tulajdonos a legjobb forgatókönyvnek azt tartaná, ha felszámolási egyezség jönne létre az adós és a hitelezők között, mert ezzel a cég megszüntetését el lehetne kerülni. Jelenleg több mint 24 különböző per van folyamatban, van, ahol az Arcadom a felperes-sértett, van, ahol az alperes. Ugyanakkor a vezetés célja folyamatosan az volt, hogy elkerülje a cég a felszámolást – fogalmazott megkeresésünkre dr. Boródi Ferenc, az Arcadom tulajdonosi megbízottja. Boródi megismételte a közleményben leírtakat, miszerint közvetett tulajdonosként Demján Sándor több cégén keresztül, saját vagyonából 8 milliárd forint finanszírozást biztosított az Arcadom Zrt. és leányvállalatai túléléséhez. Ezzel a társaság a cég tartozását 960 millió forintra vitte le külső szállítók, alvállalkozók felé – fogalmazott Boródi, igaz, ebben az összegben nincsenek benne azok a tartozások, melyeket peres úton vitat valamelyik fél. Az Arcadom a debreceni villamosvonal építéséből is számít még kifizetésekre, amivel növekedhet a felszámolási vagyon. Boródi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vállalatnak nincsenek sem bér-, sem köztartozásai. Demján Sándor felelős, etikus befektetőként úgy döntött, hogy amennyiben nem sikerülne felszámolási egyezséget létrehozni, magánvagyona terhére jelentős részben kártalanítja a vállalat felszámolása miatt beragadt hazai beszállítókat – fogalmazott Boródi. Az Arcadomnak sem a szentesi projekt, sem más megbízása során nem volt kapcsolata Kubatov Gáborral, válaszolták a szentesi ügyet firtató kérdésünkre. Amikor a TriGránitról és Demján jövőbeli terveiről érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy ezeket a témákat nem kevernék össze az Arcadom ügyével, de később választ kaphatunk ezekre a kérdéseinkre is. Rajtunk ne múljék. |
