A 2011-ben elfogadott alaptörvény XX. cikkelye szerint mindenkinek „joga van a testi és lelki egészséghez”, és ennek az érvényesülését Magyarország többek között „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal” segíti elő.
Most azonban sok minden megváltozott, és erre készülni kellene. A magyar GMO-mentességet aligha lehet megőrizni, mivel az Európai Bíróság gyakorlata alapján a nemzeti bíróságoknak a közösségi joggal ellentétes belső jogszabályok alkalmazásától akkor is el kell tekinteniük, ha az alaptörvényben szerepelnek.
Mindenki maga dönt
Az Európai Tanács március elején fogadta el azokat az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy minden uniós tagállam maga döntsön a genetikailag módosított organizmusok (GMO) köztermesztésének engedélyezéséről. Ez a piacon is jelentős változásokat hozhat, a múlt héten ugyanis tíz új, genetikailag módosított organizmust tartalmazó növény élelmiszer-ipari és takarmányozási felhasználását is jóváhagyta az Európai Bizottság, továbbá hét, korábban kiadott GMO engedélyezését is meghosszabbította. A jövőben így több újabb génmódosított kukorica, szójabab, repce és gyapot jelenhet meg az uniós piacon. (A bizottság kétféle génmódosított szegfű importjára is rábólintott.)
A magyar mezőgazdaság fundamentumaként kezelt GMO-mentességen léket ütő döntés rosszkor jött a magyar agrárdiplomáciának, amely két ügyben is kemény vitában áll a közösséggel: az egyik a házi pálinkafőzés adómentessége, a másik bizonyos vidékfejlesztési projektek finanszírozása. (Magyarország egyelőre mindkét ügyben bukóra áll.) Az alkotmányba emelt GMO-tiltás látszatra más történet, például mert nem lehet egyszerű rendeletekkel „visszacsinálni”, mint a pálinkafőzés szabályozását. Egy-egy GMO-ról két bizottságnak és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. A hivatalos álláspont szerint „ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes”. Az új jogszabály az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését a saját területükön. Hivatkozhatnak környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére vagy agrárpolitikai célokra. (Magyarország gyakorlatilag mindezeket felvetette, amikor az alaptörvény vonatkozó cikkelyét indokolni kellett.) A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat vagy egyes tulajdonságokat hordozó növényeket is betilthatnak. A módosítással bevezetett új szabályozás ebben a megközelítésben tehát a tagállamok mozgásterét növeli a GMO-mentesség fenntartásában.
Csakhogy van néhány olyan körülmény, amely kétségessé teszi a GMO-mentesség tagállami szintű fenntartását.
A disznó megeszi, tehát mi is
Ma minden magyar állampolgár szinte minden étkezésében magához vesz genetikailag módosított élelmiszert. Popp József, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese szerint a magyarországi helyzet jogi eszközökkel azért nehezen szabályozható, mert maga a piac generál abnormális viszonyokat. A GMO-mentes magyar szója például valóban jó áron eladható osztrák és német partnereknek; 40-45 ezer hektáron termelünk olyan, az állattartásban gyakorlatilag nélkülözhetetlen fehérjetakarmányt, amelyet jelentős részben exportálunk, kisebb hányadát itthon használják fel, elsősorban a hobbiállat-eledel gyártásában. Az állattartók viszont 500-600 ezer tonna szójalisztet használnak fel, amelynek 80-90 százaléka tengerentúli, zömmel GMO-szójaliszt – a mi termelésünk nagyjából 80 ezer tonna, aminek a 80 százalékát exportáljuk.
Az állatokat etetni kell, így az importszója ott van minden deka párizsiban, tőkehúsban, baromfihúsban, kisebb részben a tejben és még ezer helyen – például a vendéglátóipar oly igen kedvelt szójaolajában, szószaiban, és még ki tudja, hol mindenhol.
Európába egyébként évente 30 millió tonna szójaliszt érkezik, ennek döntő többsége GMO-takarmány az USA-ból, Brazíliából, Argentínából és Paraguayból (utóbbi exportjában 99,9 százalék a GMO-tartalom). Veszi mindenki, mert olcsó. Lisztként érkezik, takarmányba keverik, és megesszük. Ahogyan például azt a disznót is, amely, mondjuk, a Romániában engedélyezett amerikai vetőmagos óriáscég, a Monsanto MON810-es takarmánykukoricájából falatozott, de ügyes tranzakciók révén a gyulai húskombinátban lényegült át kolbásszá.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára erre azt mondja, Magyarország ezért is kívánja a garantáltan GMO-mentes szója termőterületét a mostani 40-45 ezerről 120 ezer hektárra növelni. Az importszójától való függőség csökkentése érdekében Magyarország csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely osztrák kezdeményezésre jött létre. Az osztrákoknál a tengerentúli GMO-szója felhasználási aránya még a miénknél is nagyobb.
Szél, méh viszi
A lapunk által megkérdezett agrárszakemberek egyöntetűen állítják, hogy az említett európai uniós döntés következtében egyszerű technológiai, elszóródási és egyéb okok miatt képtelenség a törvényben rögzített GMO-mentességet hosszú távon garantálni a Kárpát-medencében. A szél viszi a virágport, a méhecske öt kilométeres körzeten belül gyűjt, az élelmes gazda pedig suttyomban szerez olyan vetőmagot, amely bírja a szárazságot, és a rágóbogár sem támadja meg – s még hosszan lehetne sorolni azokat az okokat, amik miatt betarthatatlan a magyar GMO-mentességről szóló deklaráció. A szakember értelmezésében az új szabályozás voltaképpen elhárít minden nehézséget az uniós szintű engedélyeztetési eljárások elől azzal, hogy a korlátozásban érdekelt tagállamok nem fogják akadályozni az uniós szintű engedélyezést. Jelentős engedélyeztetési „hullám” valószínűsíthető, és ennek következtében nő a köztermesztésbe bevont genetikailag módosított vetőmagtípusok száma, ami értelemszerűen a GMO növények termelésébe bevont területek arányának növekedésével jár együtt.
Kérdés az is, meddig tarthatja magát az EU a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) nyomásával szemben. Az elmúlt 15 évben az Európai Unió GMO-szabályozását többször is kritizálta a WTO. A lapzártánkkor megkapott közlemény szerint az Egyesült Államok 2003-ban kezdeményezett vitarendezést az Európai Unióval, melynek eredményeként 2006-ban megállapították, hogy az unió GMO-szabályozási rendszere nincs összhangban a WTO-normákkal. Megállapították többek között, hogy a GMO-termékek korlátozása egészségvédelmi céllal kizárólag független szakértői testület tudományosan helytálló kockázatelemzése alapján történhet. Ez az Európai Bizottság azon korábbi érvelését negligálja, mely szerint az uniós GMO-szabályozást, valamint az egyes tagállami korlátozásokat az elővigyázatosság elve igazolja. A GMO-mentességre felesküdött Magyarországnak tehát kicsi az esélye arra, hogy kivételezzenek vele.
A hivatalos közlemény szerint a „hamarosan hatályba lépő GMO-engedélyezési rendszer ugyan a GMO-mentesség kapcsán a tagállamok mozgásterét növeli, nemzeti szintre helyezve az erről szóló döntés elfogadását. Uniós szinten azonban a biotechnológia mezőgazdasági alkalmazásának elterjedését segítheti elő, és emiatt a hagyományos és organikus gazdálkodást kizárólagosan fenntartani szándékozó tagállamoknak, így Magyarországnak növekvő költségekkel és azzal a kérdéssel kell szembenézniük, hogy képesek-e izolált »szigetként« fennmaradni a GMO-t választó államok tengerében.”
| Joguk van A közfelfogásban a termesztéshez és a forgalmazáshoz kapcsolódó eljárások összekeverednek. A GMO-k ott vannak a boltokban, a piacon, a takarmányüzletekben és még számos egyéb nyilvános forgalmazási helyen, mert ehhez a szállítójuknak joguk van. A GMO-kat a hazai piacról teljes mértékben azért sem lehet kizárni, mert számos importált élelmiszer-ipari termék tartalmaz ilyen komponenseket. Sőt, az unióba érkező szójadara-szállítmányok 80-90 százalékban olyan GMO-növényekből készülnek, amelyek uniós forgalmazását Brüsszel jóváhagyta. Az EU-ban engedélyezett GMO-k mennyisége 0,9 százalék lehet a takarmányokban és az élelmiszerekben, de továbbra is napirenden szerepelnek azok az elképzelések, hogy e körben 0,1 százalékos maximális határértéket kellene életbe léptetni a vetőmagokra is. |
