Húsz milliárdos nyereséggel zárta 2020-at a közmédia

  • narancs.hu
  • 2021. július 5.

Gazdaság

Várhatóan idén is remek évet zárnak majd, hiszen 2021-ben rekordmértékű, közel 120 milliárd forintos költségvetéssel működnek.

Az MTVA 2020 negyedik negyedéves eredménykimutatása szerint 20,5 milliárd forint adózott eredménnyel zárt a közmédia költségvetése – írja az MFor. Ez szeptember végén még csak 10,5 milliárd forintnál tartott.

A portál szerint a magasabb adózott eredmény többek között annak köszönhető, hogy bár a közmédia reklámbevételei 1,5 milliárd forinttal csökkentek, de a 2020-as tokiói olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság elhalasztása miatt 8 milliárd forintot tudtak spórolni. A reklámbevételekből tavaly 5,5 milliárd forint jött be a közmédiának, ez 2019-ben 6,7 milliárd forint volt. Viszont a központi költségvetésből 2019-ben 87,6 milliárd forintot kapott az MTVA, 2020-ban viszont 101,6 milliárd forintot. Az MFor szerint a 20,5 milliárd forintos többlet nagyban segítette, hogy az anyagjellegű és a személyi jellegű kiadásaik is csökkentek 2019-hez képest.

Már ismert a közmédia 2021 első negyedéves mérlege is, amely szerint szintén jelentős többletnél tartanak. Reklámbevételből egymilliárd forint folyt be március végéig, a költségvetésből pedig 27,3 milliárd forint jutott a közmédiának. Bár a személyi jellegű kiadásaik növekedtek, így is 3,5 milliárd forintos adózott eredménynél tartottak az első negyedév végén.

Várhatóan idén is remek évet zárnak majd, hiszen 2021-ben rekordmértékű, 117,7 milliárd forintos költségvetéssel számolhat a közmédia.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.