Megjelent a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi pénzügyi stabilitási jelentése, amely elsősorban a pénzügyi rendszer aktuális helyzetét vizsgálja. A jelentés alapvetően arra jut, hogy a magyar bankrendszer erősen érkezett a válságba és egyelőre nem mutat komoly válságjeleket, még ha az infláció és az emelkedő energiaárak miatt nőni is fog a nemfizető hitelek és a bedőlt kkv-k aránya.
A jelentés azonban igencsak kritikusan fogalmaz a kamatstoppal kapcsolatban, amelyről megállapítja:
"A kamatstop kockázatai már felülmúlják az intézkedésből származó előnyöket".
A kamatstopról azt írják, a 2022 második félévére történő meghosszabbítása egyre nagyobb kedvezményt jelent a kamatstopban résztvevő mintegy 300 ezer jelzáloghitel szerződés hiteladósai számára: a tipikus havi törlesztőrészlet-kedvezmény 2022 második félévében 12 ezer forint körül alakul 2022 második félévében, 2023 első félévében pedig már 21 ezer forint körüli. Ez azt is jelenti, hogy összességében a lakosság törlesztési terhei 37 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak az intézkedés miatt 2022. második félévében, 2023 első félévében pedig a lakosság összesen nagyjából 60 milliárd forinttal fizet kevesebbet – de ha 2023 júniusában feloldják a kamatstopot, akkor a tipikus adós a kamatstopos törlesztőrészletéhez képest 48 százalékkal fizethet magasabb törlesztőt júliusban.
A jelentésben hosszan sorolják is az intézkedés hátrányait:
- A kamatstop gyengíti a monetáris transzmiszsziót, emellett közvetlen veszteséget eredményez a bankok számára, amelyet tovább növelhet az érintett ügyletek addicionális értékvesztése, amelyet a kamatemelkedések fokozatos érvényesülése helyett a program kivezetésekor potenciálisan hirtelen megugró törlesztőrészletek eredményeznek – magyarul a bankok már most buknak a kamatstopon, de ha annak vége, akkor azon is bukni fognak, hogy a hirtelen megugró törlesztőrészletekkel nem is fogják tudni fizetni az ügyfelek a hiteleket.
- A változó kamatozású adósok jobban járnak a kamatstoppal, mint azok, akik hosszabb kamatperiódusú jelzáloghiteleket vettek fel, hiszen a kamatstop alatt rögzített kamatlábuk alacsonyabb, mint a hosszabb távon rögzített kamatozású hiteleké.
- Azok, akik 5 évnél hosszabb kamatperiódusú hitellel rendelkeznek, a kamatfordulójuk pedig 2021. november és 2023. június közé esik, azok extra rosszul járnak, az ő hitelük ugyanis nem tartozik a kamatstop hatálya alá, ezért nekik igenis megemelkedik a hitelkamatuk. Az MNB becslése szerint ők mintegy 7 ezren vannak.
- A program univerzális jellege miatt számos olyan adós is részesül a kamatkockázat elleni védelemben, aki jövedelmi szempontból nincs arra rászorulva, ráadásul a kamatstop hatálya alá tartozó változó kamatozású jelzáloghitelek mintegy ötöde olyanoké, akik amúgy is a legfelső jövedelmi tizedbe tartoznak.
- Emellett a kamatstop negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot is.
"Összességében az intézkedés jelenlegi formájában indokolatlanul széleskörű előnyben részesíti a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghiteleseket, miközben makrogazdasági szempontból több káros következménnyel is jár" – áll a jelentésben.
