A magyar állam egymilliárd euró (mai árfolyamon több mint 393 milliárd forint) összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal – írja a Portfolio az ÁKK frissített statisztikái alapján, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja.
A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027. április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.
Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. A kamatozásról mindössze annyit tudni, hogy változó.
A hitelfelvételről nem volt kormányzati bejelentés. A lap kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot a részletek miatt, végül ez utóbbi válaszolt, amely azt írta: "A China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9%-on maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50% feletti szintnél."
A lap hozzáteszi, az ÁKK adatbázisa szerint a meglévő hitelállományon belül (amely nem kötvénykibocsátás keretében történt) ez a kínai hitel a legmagasabb összeg. A második legnagyobb összegű hitelszerződés a a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett hitel, amely kicsivel több mint 917 millió dollár (mai árfolyamon 334,1 milliárd forint) volt, és amelyet szintén a Kínai Eximbanktól vettük fel.
Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem tudni, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert. Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki eurókötvényt másfél milliárd euró összegben, annak 4 százalék volt a kamatozása. Azóta némileg kedvezőbbé vált a kamatkörnyezet, így az áprilisban felvett hitel a lap szerint akkor érhette meg, ha érdemben alacsonyabb kamatozású, mint a piaci referenciahozamok. Jó kérdés az is, hogy pontosan milyen "infrastrukturális és energetikai beruházások" megvalósítására kellett a pénz.
