A túlzottdeficit-eljárás nem ügy

  • narancs.hu
  • 2012. január 25.

Gazdaság

Nem a túlzottdeficit-eljárás az igazi kihívás a magyar kormánynak, hanem az IMF és az EU pénzügyi mentőcsomagja. A fegyelmezett gazdaságpolitika nem lesz megúszható.

Nem a túlzottdeficit-eljárás a döntő kérdés Magyarország és az EU között a gazdaságpolitikában – mondja a narancs.hu-nak egy uniós pénzügyi szakértő. Az eljárásban a 2013-as költségvetés megítélése a kérdés, mert ez haladja meg a maximális 3 százalékot. Az unió az idei évre 2,75 százalékos hiányt jósol, de jövőre 3,25 százalék lesz a deficit szerintük. „Kitalálni a megvalósíthatóságot egy pénzügyminiszternek maximum fél órába kerül” – indokolja forrásunk, miért nem nagy ügy ez, nem csoda, hogy Matolcsy György az Európai Bizottság állásfoglalása után rögtön beígérte a csökkentést.

Épp ezért nem csupán a konkrét mutatók érdekesek, jóval fontosabb, hogy azokat ne olyan egyszeri intézkedésekkel érje el a kormány, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyon megszerzése, hanem strukturális reformokkal. Ráadásul, ha a tagországok egyszer már belengették a büntetést, nevezetesen a kohéziós támogatások felfüggesztését, akkor kozmetikázással nem fogják beérni. De a fegyelmezett gazdaságpolitika – aminek a fenntarthatóság a lényege, vagyis hogy nem egyszeri bevételekkel tömködik a lyukat a költségvetésben – az IMF–EU-megállapodás miatt elengedhetetlen lesz. A szakértő szerint pedig ennek a pénzügyi mentőcsomagnak a megszerzése számít igazán Magyarországnak.

Ahhoz, hogy az unióval és az IMF-fel megállapodjunk, s hogy ennek időarányos részét majd folyamatosan le is tudjuk hívni, hosszú távon kell a megfelelő fiskális pályán lennie az országnak. Ha a megállapodás megszületett, utána az unió folyamatosan ellenőrzi a makrogazdasági mutatókat és azok fenntarthatóságát. (Épp a folyamatos ellenőrizhetőség végett velünk csak az elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodásról hajlandó tárgyalni az IMF és az EU, nem pedig azokról a konstrukciókról, amelyek lehívásában jóval nagyobb szabadsága van egy országnak, s amelyek után nyáron a kormány ácsingózott.)

Az uniónak dolgozó pénzügyér úgy véli, hiba volt nem a kellő időben meghozni a megfelelő intézkedéseket, miután tavaly ősszel – négy másik tagországgal együtt – már kaptunk figyelmeztető levelet a deficitre vonatkozóan. Akkor egyedül Magyarország reagált kitérően. Az Európai Bizottság politikai döntésein kívül a lényeges kritikát a piac fogalmazza meg, annak van egyedül lehetősége, hogy kikényszerítsen egy feszesebb, megbízhatóbb gazdaságpolitikát. Az is igaz persze, hogy Magyarországnak az uniós szerveknél „kevesebb a lauf” – ahogy forrásunk fogalmazott, szemben mondjuk Írországgal, amely jóval együttműködőbb az unióval.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.