Le az ársapkával! – kéri a komplett élelmiszeripar

  • narancs.hu
  • 2023. február 1.

Gazdaság

Az árstop bevezetésének egyéves évfordulóján közös közleményben kérik a kivezetését.

„Az egy éve bevezetett árstop mára betöltötte szerepét; a termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői a kivezetését javasolják” – így kezdődik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján a közlemény, amelyet az árstop bevezetésének egyéves évfordulójára ídőzítettek, és az élelmiszeripar minden fontos szervezete aláírta. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, a Baromfi Termék Tanács, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Hússzövetség, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács úgy látja, hogy „a megborult egyensúlyú európai uniós piacon” a magyar ársapkák kivezetése hozzájárulna a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének megőrzéséhez, az élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.

Az említett szervezetek elfogadják, hogy az ársapkák bevezetése nem piaci, hanem szociális intézkedés volt a kormány részéről, ám „az elmúlt időszakban a hazai ágazati érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat indult el az élelmiszer-kereskedelem terén”. Arra gondolnak, hogy míg korábban egyre inkább teret nyertek a hazai áruk a kiskereskedelemben, ez a folyamat az ársapkák bevezetése nyomán megtört, és megint nőtt az import aránya. Azt is fontos szempontként említik, hogy az ársapkák nagy veszteséget okoztak a kereskedőknek.

Azt az érvet is fölhozzák, hogy „a hatósági árszabályozás rövid távon kedvező a fogyasztóknak, azonban hosszú távon áruhiányt generál, torzítja a piacot és veszélyezteti a belföldi termékpályák fenntartható és kiszámítható működését”. 

Az aláírók megígérik, hogy ha a kormány kivezeti az árstopot, „a kereskedők együtt fognak dolgozni a hazai beszállítóikkal azon, hogy a vásárlók összességében kedvezőbb árú és a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségű magyar termékhez jussanak”.

A kamara nem először kéri az árstop megszüntetését:

A HVG emlékeztet, hogy az árstopot eredetileg három hónapra vezette be a kormány, de a rendelkezés hatályát többször meghosszabbította, legutóbb 2023. április 30-ig. A sertéscomb, a csirkemellfilé, a csirke far-hát, a kristálycukor, a finomliszt, a napraforgó étolaj, a 2,8%-os UHT-tej után ősztől a burgonya és a tojás is hatósági árat kapott. A lap szerint a hatósági árak rendszere nem lassította a magyar élelmiszer-inflációt. 

Tavaly decemberi beszédében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról is beszélt, hogy „az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”:

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.