„Az egy éve bevezetett árstop mára betöltötte szerepét; a termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői a kivezetését javasolják” – így kezdődik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján a közlemény, amelyet az árstop bevezetésének egyéves évfordulójára ídőzítettek, és az élelmiszeripar minden fontos szervezete aláírta.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, a Baromfi Termék Tanács, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Hússzövetség, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács úgy látja, hogy „a megborult egyensúlyú európai uniós piacon” a magyar ársapkák kivezetése hozzájárulna a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének megőrzéséhez, az élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Az említett szervezetek elfogadják, hogy az ársapkák bevezetése nem piaci, hanem szociális intézkedés volt a kormány részéről, ám „az elmúlt időszakban a hazai ágazati érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat indult el az élelmiszer-kereskedelem terén”. Arra gondolnak, hogy míg korábban egyre inkább teret nyertek a hazai áruk a kiskereskedelemben, ez a folyamat az ársapkák bevezetése nyomán megtört, és megint nőtt az import aránya. Azt is fontos szempontként említik, hogy az ársapkák nagy veszteséget okoztak a kereskedőknek.
Azt az érvet is fölhozzák, hogy „a hatósági árszabályozás rövid távon kedvező a fogyasztóknak, azonban hosszú távon áruhiányt generál, torzítja a piacot és veszélyezteti a belföldi termékpályák fenntartható és kiszámítható működését”.
Az aláírók megígérik, hogy ha a kormány kivezeti az árstopot, „a kereskedők együtt fognak dolgozni a hazai beszállítóikkal azon, hogy a vásárlók összességében kedvezőbb árú és a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségű magyar termékhez jussanak”.
A kamara nem először kéri az árstop megszüntetését:
A HVG emlékeztet, hogy az árstopot eredetileg három hónapra vezette be a kormány, de a rendelkezés hatályát többször meghosszabbította, legutóbb 2023. április 30-ig. A sertéscomb, a csirkemellfilé, a csirke far-hát, a kristálycukor, a finomliszt, a napraforgó étolaj, a 2,8%-os UHT-tej után ősztől a burgonya és a tojás is hatósági árat kapott. A lap szerint a hatósági árak rendszere nem lassította a magyar élelmiszer-inflációt.
Tavaly decemberi beszédében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról is beszélt, hogy „az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”:
