A Tisza Párt elnökét már mindenféle tettei kapcsán támadják hivatalos részről, most amiatt, hogy „ingerülten vonta kérdőre” a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársát. Magyar Péter „ingerült” hangvételének oka az volt, hogy az MNB piacfelügyeleti eljárást indított bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. A politikus nehezményezte a hivatalos végzésben szereplő határidőt, annak ellenére, hogy ügyvédje már határidő-hosszabbítási kérelmet nyújtott be. A telefonbeszélgetés során a politikus a jegybank kérdéseit komolytalannak nevezte, és a következő évi országgyűlési választásokra utalva változásokat helyezett kilátásba – közölte az MNB szerdán.
Megpróbálják ráhúzni Magyar Péterre
Az eljárás a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. tőzsdei cég részvényeinek visszavásárlásával kapcsolatos. Két éve, 2023. július 21-én, pénteken este, tőzsdezárás után az Opus Global részvény-visszavásárlási akciót jelentett be, ami jelentősen növelte a papírok árfolyamát. Az állítás szerint ugyanezen a napon a tőzsdezárás és az akció bejelentése előtt Magyar Péter az összes egyéb részvényét eladta, és több tízmillió forint értékben vásárolt Opus-részvényeket. A rá következő hétfőn, tőzsdenyitás után emelt árfolyamon eladta ezeket a részvényeket, amivel jelentős, több millió forintos haszonra tett szert. Mindezt Magyar exbarátnője, Vogel Evelin egy hangfelvételen állította. Magyar közölte: banki kimutatásai szerint csak július 25-én vásárolt Opus-részvényeket, vagyis napokkal a hivatalos bejelentés után, amikor már nyilvános volt az információ.
Megállt a kezükben a vajazókés
Más esetekben sokmilliárdos ügyletek zajlottak jól láthatóan gyanús körülmények között az elmúlt majdnem másfél évtizedben, s mindben részes volt az MNB, vagy felügyeleti jogkörében, vagy vezetője, Matolcsy György személye révén. Tizenegy éve jelent meg Matolcsy titkárságvezetőjének könyve, a Sakk és póker. A kötet bemutatójára Matolcsy mellett elment Orbán Viktor is, s ekkor derült fény arra az esetre, amikor 2011. november közepén döntés született: a korábban „kipaterolt” IMF-et visszahívják, mert akkoriban ismét igen rossz bőrben volt a gazdaság. Miután átadták az IMF képviselőjének a tárgyalások megkezdésének kérelmét, Matolcsy ebédre volt hivatalos a Goldman Sachs (londoni befektetési banki óriás) három emberével. Ennek során Matolcsy „csak úgy mellékesen” elmondta, hogy hivatalosan kérték a tárgyalást az IMF-nél. Erről írta azt az azóta elhíresült mondatot a szerző Wiedermann Helga, hogy a beszélgetőpartnerek „kezében megállt a vajazókés”. Majd egyikük sietősen a mellékhelyiségbe ment, az ebédet pedig ezután szokatlanul gyorsan befejezték. Ahogyan az akkori sajtóbeszámolókból kiderült, aznap a rossz folyamatok miatt eső árfolyamok közepette valakik elkezdtek nagy mennyiségben forintot vásárolni nem sokkal a hivatalos bejelentés előtt. Ami után nagyjából négy forintot erősödött az euróval szemben a magyar fizetőeszköz, aki azonban netán pontosan tudta előtte, hogy ez fog bekövetkezni, az sokkal drágában adhatta el a forintot, euróban, dollárban milliókat, akár tízmilliókat keresve ezen. Az MNB nem indított vizsgálatot, a könyvet az érte addig rajongó Matolcsy hirtelen fikciónak minősítette.
Ha van bent pénzed, gyorsan vedd ki!
Hat éve ment csődbe az NHB Bank, amelynek vezetője Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás volt. A csőd után csaknem négymilliárd forintot fizettek ki 756 betétesnek az Országos Betétbiztosítási Alapból. A százezer eurós (akkor nagyjából 3,2 millió forint) plafon feletti betétekből több mint 19 milliárd bennragadt, ezeket a felszámolás során a bank vagyonából kellett volna kifizetni. Ekkor is támadt gyanú bennfentes információval visszaélésre. Az akkori Index egyik olvasója kapott sms-értesítést a csődbejelentés napján ismerősétől, az MNB egyik felügyeleti munkatársától (!) arról, hogy ha van pénze az NHB-ben, azonnal vegye ki (nem volt). Ezután viszont feljelentést tett a rendőrségen, ahol pár hét múlva elutasították azzal, hogy nem történt bűncselekmény, mert az illetőnek nem volt betétje, és másnak se okozott kárt a minősített információ kikerülése. A Büntető-törvénykönyv értelmében nem feltétel a károkozás.
A külügy betétje nem úszott el...
Éppen tíz éve dőlt össze a Quaestor (amelynek vezetőjét, Tarsoly Csabát szeptemberben ítélték első fokon 13 évre), a 150 milliárdos fiktív kötvények kibocsátásának kisbefektetői befizetései mind elúsztak. Nem úgy a külügyminisztérium ott tartott betétje, amelyet különös módon sikerült visszaszerezni. Ahogyan a Narancs akkoriban megírta, az ügyészség vizsgálta, hogy voltak-e kiemelten kezelt ügyfelek, ám Polt Péter legfőbb ügyész szerint korrupció vagy bennfentes információval való visszaélés nyomára nem akadtak. Így például azt sem vizsgálták, hogy a külügyminisztérium épp a Quaestor bedőlésének napján menekítette ki a cégnél tartott 3,8 milliárd forintját. Ebben az ügyben is a pénzpiaci felügyeletet az MNB látta el.
Utóbbi ügyek persze már mind elévültek. A bennfentes kereskedelem legfelső büntetési tétele három év szabadságvesztés. Tehát egyedül Magyar Péter állítólagos törvénytelen ügyletét vizsgálhatják büntetőeljárás keretében.
