A Magyar Nemzeti Bank és a kormány ellentéte

Első vérig

Belpol

Miről szól valójában a jegybank és a kormány párharca? Szakmai vita ez? Mennyire vehető komolyan az a szakmai kritika, amely húsz éve ugyanazokra a panelekre épül? Mennyire befolyásolják e konfliktust személyes averziók?

Kiéleződött az ellentét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány, utóbbin belül is a Gazdaságfejlesztési Minisztérium között. Miközben az MNB fittyet hány arra, mit látna a gazdaság szempontjából ideálisnak a kabinet, a Nagy Márton vezette gazdasági tárca olyan rendeletekhez ad ötleteket, amelyek aláássák a jegybank kamatpolitikáját. A nyilvános csörte tavaly ősszel kezdődött – de a pengéket már korábban fenni kezdték.

A bírálat

Matolcsy György jegybankelnök a közelmúltban többször is hevesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, szerinte ugyanis a kormány letért az egyensúlyi pályáról. Ezt szűkebb körben már 2022 szeptemberében elmondta a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, de nagyobb visszhangot az Országgyűlésben tavaly decemberben elhangzott szavai keltettek, amikor a gazdasági bizottság meghallgatta az MNB beszámolóját a jegybank 2022-es tevékenységéről. „Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.”

Ez a kritikus hang köszönt vissza idén március elején immár a parlament plenáris ülésén is, amikor azt mondta: a kormány hibás gazdasági fordulatot hajtott végre. A Covid elleni védekezés szerinte példaértékű volt – mondjuk a jegybankelnök a GDP-adatokat és nem a többlethalálozást hozta fel példaként –, 2021-ben azonban Matolcsy szerint valami eltört. Azt nem tudni, pontosan mikorra teszi ezt a törést, mert 2021 szeptemberében még lelkesen V alakú kilábalásról és a közepes fejlettség csapdájának kivédéséről értekezett. Mindenesetre 2023-ra a kormány három csapdába is belesétált és hibákat vétett. E három csapdahelyzet: az elszállt költségvetési hiány, az ársapkák és az alacsony termelékenység.

A beszédben a jegybankelnök kifejtette, hogy van tíz következtetés, amelyeket mindenképpen le kell vonni, ám ezek ismertetésére már nem maradt idő. Simán lehet, hogy megtaláljuk ezeket valamelyik korábbi Matolcsy-könyvben, például az Éllovasból sereghajtó (2008) vagy a Sereghajtóból újra éllovas (második, átdolgozott ki­adás, 2020) kötetekben. Az egész érvrendszer, a kemény szavak, a megjegyzések, a „mérföldkövek”, a „hibák (szarvashibák)”, a „fordulat” az „egyensúly” ugyanis mind ott vannak az említett kötetekben. Azzal a lényeges kitétellel, hogy a hibákat mindig a neoliberálisok követik el, akik fordítva ültek a lóra, és észre sem vették, hogy a ló közben megdöglött. A korábbi Fidesz-kormányok ideje az aranykor volt – Matolcsy két ciklusban is gazdasági miniszter volt, az elemzés szerint természetesen ezek az évek voltak a legjobbak.

A csapdák

Hatszáz oldal Matolcsy-szöveg elolvasása után semmi újdonságot nem találni az Országgyűlésben elmondott beszédben. Nézzük például a csapdahelyzeteket. Matolcsy örök ellensége a magas államháztartási hiány: ez 2008-ban ugyanúgy aggasztotta, mint ma, ebben mindenképpen következetes. Szerinte a hiányt csak egészen indokolt esetben engedheti el egy kormány, de mindig vissza kell térni az egyensúlyi állapothoz. Ez az „elmúltnyolcév” szocialista-szabad demokrata kormányainak egyáltalán nem sikerült, és most, úgy tűnik, a Fidesz-kormánynak sem megy.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.