A Magyar Nemzeti Bank és a kormány ellentéte

Első vérig

Belpol

Miről szól valójában a jegybank és a kormány párharca? Szakmai vita ez? Mennyire vehető komolyan az a szakmai kritika, amely húsz éve ugyanazokra a panelekre épül? Mennyire befolyásolják e konfliktust személyes averziók?

Kiéleződött az ellentét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány, utóbbin belül is a Gazdaságfejlesztési Minisztérium között. Miközben az MNB fittyet hány arra, mit látna a gazdaság szempontjából ideálisnak a kabinet, a Nagy Márton vezette gazdasági tárca olyan rendeletekhez ad ötleteket, amelyek aláássák a jegybank kamatpolitikáját. A nyilvános csörte tavaly ősszel kezdődött – de a pengéket már korábban fenni kezdték.

A bírálat

Matolcsy György jegybankelnök a közelmúltban többször is hevesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, szerinte ugyanis a kormány letért az egyensúlyi pályáról. Ezt szűkebb körben már 2022 szeptemberében elmondta a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, de nagyobb visszhangot az Országgyűlésben tavaly decemberben elhangzott szavai keltettek, amikor a gazdasági bizottság meghallgatta az MNB beszámolóját a jegybank 2022-es tevékenységéről. „Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.”

Ez a kritikus hang köszönt vissza idén március elején immár a parlament plenáris ülésén is, amikor azt mondta: a kormány hibás gazdasági fordulatot hajtott végre. A Covid elleni védekezés szerinte példaértékű volt – mondjuk a jegybankelnök a GDP-adatokat és nem a többlethalálozást hozta fel példaként –, 2021-ben azonban Matolcsy szerint valami eltört. Azt nem tudni, pontosan mikorra teszi ezt a törést, mert 2021 szeptemberében még lelkesen V alakú kilábalásról és a közepes fejlettség csapdájának kivédéséről értekezett. Mindenesetre 2023-ra a kormány három csapdába is belesétált és hibákat vétett. E három csapdahelyzet: az elszállt költségvetési hiány, az ársapkák és az alacsony termelékenység.

A beszédben a jegybankelnök kifejtette, hogy van tíz következtetés, amelyeket mindenképpen le kell vonni, ám ezek ismertetésére már nem maradt idő. Simán lehet, hogy megtaláljuk ezeket valamelyik korábbi Matolcsy-könyvben, például az Éllovasból sereghajtó (2008) vagy a Sereghajtóból újra éllovas (második, átdolgozott ki­adás, 2020) kötetekben. Az egész érvrendszer, a kemény szavak, a megjegyzések, a „mérföldkövek”, a „hibák (szarvashibák)”, a „fordulat” az „egyensúly” ugyanis mind ott vannak az említett kötetekben. Azzal a lényeges kitétellel, hogy a hibákat mindig a neoliberálisok követik el, akik fordítva ültek a lóra, és észre sem vették, hogy a ló közben megdöglött. A korábbi Fidesz-kormányok ideje az aranykor volt – Matolcsy két ciklusban is gazdasági miniszter volt, az elemzés szerint természetesen ezek az évek voltak a legjobbak.

A csapdák

Hatszáz oldal Matolcsy-szöveg elolvasása után semmi újdonságot nem találni az Országgyűlésben elmondott beszédben. Nézzük például a csapdahelyzeteket. Matolcsy örök ellensége a magas államháztartási hiány: ez 2008-ban ugyanúgy aggasztotta, mint ma, ebben mindenképpen következetes. Szerinte a hiányt csak egészen indokolt esetben engedheti el egy kormány, de mindig vissza kell térni az egyensúlyi állapothoz. Ez az „elmúltnyolcév” szocialista-szabad demokrata kormányainak egyáltalán nem sikerült, és most, úgy tűnik, a Fidesz-kormánynak sem megy.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.