A Magyar Nemzeti Bank és a kormány ellentéte

Első vérig

Belpol

Miről szól valójában a jegybank és a kormány párharca? Szakmai vita ez? Mennyire vehető komolyan az a szakmai kritika, amely húsz éve ugyanazokra a panelekre épül? Mennyire befolyásolják e konfliktust személyes averziók?

Kiéleződött az ellentét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány, utóbbin belül is a Gazdaságfejlesztési Minisztérium között. Miközben az MNB fittyet hány arra, mit látna a gazdaság szempontjából ideálisnak a kabinet, a Nagy Márton vezette gazdasági tárca olyan rendeletekhez ad ötleteket, amelyek aláássák a jegybank kamatpolitikáját. A nyilvános csörte tavaly ősszel kezdődött – de a pengéket már korábban fenni kezdték.

A bírálat

Matolcsy György jegybankelnök a közelmúltban többször is hevesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, szerinte ugyanis a kormány letért az egyensúlyi pályáról. Ezt szűkebb körben már 2022 szeptemberében elmondta a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, de nagyobb visszhangot az Országgyűlésben tavaly decemberben elhangzott szavai keltettek, amikor a gazdasági bizottság meghallgatta az MNB beszámolóját a jegybank 2022-es tevékenységéről. „Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.”

Ez a kritikus hang köszönt vissza idén március elején immár a parlament plenáris ülésén is, amikor azt mondta: a kormány hibás gazdasági fordulatot hajtott végre. A Covid elleni védekezés szerinte példaértékű volt – mondjuk a jegybankelnök a GDP-adatokat és nem a többlethalálozást hozta fel példaként –, 2021-ben azonban Matolcsy szerint valami eltört. Azt nem tudni, pontosan mikorra teszi ezt a törést, mert 2021 szeptemberében még lelkesen V alakú kilábalásról és a közepes fejlettség csapdájának kivédéséről értekezett. Mindenesetre 2023-ra a kormány három csapdába is belesétált és hibákat vétett. E három csapdahelyzet: az elszállt költségvetési hiány, az ársapkák és az alacsony termelékenység.

A beszédben a jegybankelnök kifejtette, hogy van tíz következtetés, amelyeket mindenképpen le kell vonni, ám ezek ismertetésére már nem maradt idő. Simán lehet, hogy megtaláljuk ezeket valamelyik korábbi Matolcsy-könyvben, például az Éllovasból sereghajtó (2008) vagy a Sereghajtóból újra éllovas (második, átdolgozott ki­adás, 2020) kötetekben. Az egész érvrendszer, a kemény szavak, a megjegyzések, a „mérföldkövek”, a „hibák (szarvashibák)”, a „fordulat” az „egyensúly” ugyanis mind ott vannak az említett kötetekben. Azzal a lényeges kitétellel, hogy a hibákat mindig a neoliberálisok követik el, akik fordítva ültek a lóra, és észre sem vették, hogy a ló közben megdöglött. A korábbi Fidesz-kormányok ideje az aranykor volt – Matolcsy két ciklusban is gazdasági miniszter volt, az elemzés szerint természetesen ezek az évek voltak a legjobbak.

A csapdák

Hatszáz oldal Matolcsy-szöveg elolvasása után semmi újdonságot nem találni az Országgyűlésben elmondott beszédben. Nézzük például a csapdahelyzeteket. Matolcsy örök ellensége a magas államháztartási hiány: ez 2008-ban ugyanúgy aggasztotta, mint ma, ebben mindenképpen következetes. Szerinte a hiányt csak egészen indokolt esetben engedheti el egy kormány, de mindig vissza kell térni az egyensúlyi állapothoz. Ez az „elmúltnyolcév” szocialista-szabad demokrata kormányainak egyáltalán nem sikerült, és most, úgy tűnik, a Fidesz-kormánynak sem megy.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.