"Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül?" - kezdi írását Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu oldalon.
Matolcsy szerint a lakáspolitika egyszer kezdett csak helyes irányt venni, az első Orbán-kormány idején, amikor elindították az Otthonteremtési Programot, és ennek köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, de a programot megszüntette az új kormány, és "azóta a lakásépítés nem képes sem mennyiségi, sem minőségi szempontból elérni az akkori szinteket".
A jegybankelnök szerint hiába indult el egy új lakáspolitikai ciklus 2014-ben "már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett", valamint nem hangolták össze más szakpolitikákkal sem.
Matolcsy szerint ennek lett a következménye "a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett".
Elismeri azt is, hogy az ingatlanárak és a bérleti díjak terén a helyzet Budapesten a legrosszabb, az pedig, hogy 80 százalékos a fővárosban a lakástulajdonosi arány Matoclsy szerint versenyképesség szempontjából "drámai torzulás".
"A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához" - írja Matolcsy.
