Matolcsy a lakáspolitikáról: "A kudarc egyértelmű"

  • narancs.hu
  • 2020. január 13.

Gazdaság

A jegybankelnök arról ír, hogy a kormány 2014 óta képviselt lakáspolitikája több sebből vérzik, és tarthatatlan helyzetet szült.

"Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül?" - kezdi írását Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu oldalon.

Matolcsy szerint a lakáspolitika egyszer kezdett csak helyes irányt venni, az első Orbán-kormány idején, amikor elindították az Otthonteremtési Programot, és ennek köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, de a programot megszüntette az új kormány, és "azóta a lakásépítés nem képes sem mennyiségi, sem minőségi szempontból elérni az akkori szinteket".

A jegybankelnök szerint hiába indult el egy új lakáspolitikai ciklus 2014-ben "már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett", valamint nem hangolták össze más szakpolitikákkal sem.

Matolcsy szerint ennek lett a következménye "a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett".

Elismeri azt is, hogy az ingatlanárak és a bérleti díjak terén a helyzet Budapesten a legrosszabb, az pedig, hogy 80 százalékos a fővárosban a lakástulajdonosi arány Matoclsy szerint versenyképesség szempontjából "drámai torzulás".

"A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához" - írja Matolcsy.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.