Bajban vannak a kukoricatermesztők, az aszály nagyon sok helyen teljesen tönkretette a termést. A hozamok az Alföldön rendkívül siralmasak lehetnek, van, ahol le sem aratják a növényt, mert nem termett semmit, inkább silónak hasznosítják.
A hírek drámai képet sugallnak. Lapunk is foglalkozott azzal még július közepén, hogy a Dél-Alföldön sok helyen cső sem lesz a kukoricán. Beszéltünk olyan gazdálkodóval, aki nem is tervezi tovább a kukoricatermesztést, inkább napraforgót és kalászost vet.
A Portfolio augusztus eleji cikke szerint a hazai tájon valaha teljesen általános kukorica ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A MezőHír Nagy István agrárminisztert idézve arról írt, a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén lényegében megsemmisült. És még számtalan cikkel lehetne folytatni a sort, amelyek mind a tragikus kukoricahelyzettel foglalkoznak.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében két olyan gyár is van, amelyek a kukoricára mint alapanyagra támaszkodva termelnek, illetve termelnének. Mindkettőbe eddig milliárdokat nyomtak bele, ám lehet: a tervezéskor nem számoltak azzal a rendkívüli aszályhelyzettel, ami idén a kukoricatermést sújtotta főleg az Alföldön, de más területeken is.
Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legnagyobb darabját, a tiszapüspöki Kall Ingredients Kft. izocukorgyárat a kezdettől kiemelten kezeli a kormányzat, összesen 60 milliárd közpénzt öntöttek bele. A gyárat maga Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc együtt avatta fel annak idején.
A másik, kukoricára alapozó gyár a szolnoki citromsavgyár lenne. A gyár építéséhez 2017-ben 32 milliárd forint hitelt kapott a BBCA Szolnok Zrt. A kukoricát mint alapanyagot feldolgozandó szolnoki citromsavgyár ugyanis a mai napig nem készült el, holott több mint 10 éve várnak rá, hogy végre termeljen.
A leendő gyárnál kihelyezett táblán egy módosított, idén októberi – tavaly még akkor november eleji volt - az átadás időpontja, de a helyszínen járva nem úgy néz ki, hogy ebből lenne is valami. Félkész épületek jelzik, van még mit tenni ahhoz, hogy a termelés valóban elkezdődhessen. Meg is kérdeztük a kínai beruházót, a BBCA Szolnok vezérigazgatóját, Gao Xiangot. Arról érdeklődtünk egyrészt, hogy bár 2011-ben magyar-kínai együttműködés keretében határozták el a szolboki citromsavgyár építését, a gyár alapkövét 2014-ben le is rakták, sőt 2020 áprilisában el is kezdődött a építkezés, de még mindig nem fejeződött be. Megkérdeztük, milyen fázisban van a beruházás, mikorra várható az átadás. Másrészt afelől is érdeklődtünk, tudható-e már, hogy a gyár által felhasználni tervezett 100 ezer tonna kukorica mint alapanyag beszerzése biztosítottnak tűnik-e azok után, hogy a hazai aszály miatt a kukorica termésátlaga jóval kevesebb lehet az átlagnál. Választ több mint egy hete nem kaptunk kérdéseinkre.
A másik, jelentős kukoricát felhasználó Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyár, a Tiszapüspökiben nemrég létesített élelmiszeri alapanyagokat, cukor- és keményítő termékeket, magas minőségű gyógyszer- és étkezési alkoholt, valamint takarmány alapanyagokat előállító Kall Ingredients-t viszont válaszolt arra, hogyan érinti őket a kukoricahelyzet.
A vállalat Európa legfiatalabb és legmodernebb kukorica feldolgozó üzeme. A gyártás során évi 530 ezer tonna, kizárólag GMO-mentes kukoricát használnak fel. A cégtől azt kérdeztük, az aszályos időszakban biztosított-e a termeléséhez szükséges kukorica alapanyag, rendelkezésre áll-e az 530 ezer tonna kukorica. Ha nem, honnan szereznek be kellő mennyiségű alapanyagot, esetleg az aszály miatt mennyivel lett drágább az? Kihatnak-e a jelenlegi körülmények a gyárra, például az energiaköltségek megemelkedése? Ezt hogyan tudják kompenzálni? - kérdeztük a vállalattól.
Az Opus Global Press tájékoztatása szerint az Opus Global Nyrt. két leányvállalatát, a búzát 99,9 százalékban hasznosító Viresol Kft.-t és a kukorica világszínvonalú feldolgozásában élenjáró Kall Ingredients Kft.-t egyaránt érinti az orosz-ukrán háború gazdasági, valamint a rendkívül aszályos nyár terméskiesést okozó következményei. Mint írták "búza- és kukoricafeldolgozó társaságainknál eddig is elsőbbséget élveztek azok az innovatív megoldások, amelyek a költséghatékonyságot javítják. Június 1-től pedig a két vállalat racionalizálja a hasonló munkafolyamatokat, így az alapanyag-beszerzéseket is. Elkötelezett beszerző csapatunk nagyon aktív a piacon, gazdálkodóktól és kereskedőktől vásárol, biztosítva a folyamatos termeléshez szükséges alapanyag rendelkezésre állását. A hazai és külföldi megrendeléseket folyamatosan szolgálják ki a cégek, a Kall Ingredients Kft. esetén az idei januártól júliusig tartó időszak árbevételének 75.8 százaléka származott exportból."
Vagyis konkrét választ nem kaptunk kérdésünkre, csak annyit tudhattunk meg, hogy érinti őket is az aszály, továbbá nyilván nem véletlenül racionalizálták az alapanyag-beszerzéseket.
Kerestük az Agrárminisztériumot is, hogy az aszályos helyzet miatt milyen hazai terméskilátásra lehet számítani kukoricából. Kíváncsiak voltunk arra, mekkora volumenű termés várható - az Alfölddel szemben a Dunántúlon jó lehet a termés -, mekkora a terméskiesés. Érdeklődtünk: hazai kukoricából lesz-e elegendő a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, esetleg behozatalra is szorulhat az ország. Hogyan látják, a kukoricát mint alapanyagot feldolgozó hazai élelmiszeripari gyárak igényeit ki lehet-e elégíteni a hazai termésből? A minisztériumtól azonban egyelőre nem érkezett válasz a kérdéseinkre.
FRISSÍTÉS
Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre a BBCA Szolnok Zrt. Mint írták, a citromsavgyár építésének tervezett ütemezésére a Covid-világjárvány erőteljesen rányomta a bélyegét. A klasszikus pandémaidőszakon túl Kínába még az idei év elejétől kezdve is helyenként erősen visszatért a járványhelyzet. Mindez a beruházás szempontjából meghatározó, mert a citromsavgyár leendő működéséhez szükséges gépek és berendezések jelentős része Kínából származik. "A zárlati intézkedések általánosan súlyos hatással voltak a gépbeszerzésekre, mivel a gyárbezárásokkal a megrendelt gépek gyártási folyamatai többször is megrekedtek, és a szállítást döntően biztosító tengeri hajózást is komoly fennakadások sújtották" - közölte Gao Xiang vezérigazgató.
Jelezte: e tényezők együttesen a citromsavgyár építésének jelentős késedelmét okozták. A megváltozott körülmények miatt újra kellett gondolni a teljes kivitelezési folyamatot, és átütemezni a megvalósítás határidejeit. A kivitelezés természetesen a korábban meghatározó, illetve ma is aktuális makrokörnyezeti bizonytalanságok miatt ma is rendkívül nehéz. A jelenlegi helyzetben úgy látszik, hogy a gyár tervezett átadása várhatóan áthúzódik a 2024-es évre - olvasható a válaszlevélben.
Az idei aszályhelyzet ugyan rendkívül aggasztó és sajnálatos, de terveik szerint a gyártáshoz szükséges kukorica mennyiségét az indulást követően várhatóan folyamatosan biztosítani tudják. Az előttük álló időben ezt kiemelt figyelemmel készítjük elő, közölte a vezető.
