Aszály az Alföldön

A virágpor is megsült

Az aszály kettészakítja Magyarországot. A Dunától nyugatra jó lehet a termés, a Dél-Alföldön sok helyen cső sem lesz a kukoricán, és ott terjed az összeesküvés-elmélet, miszerint az agrárkamara generátorai a jéggel együtt elpárologtatják az esőfelhőket. A növénynemesítők afrikai eredetű fajok hibridjein dolgoznak.

„Ilyen aszályra a 90 éves apám sem emlékszik. Ez az év nagyon nagy veszteségekkel jár, beruházásra nem is gondolunk, az idén a túlélés a cél” – panaszolja Vince, aki 170 hektáron gazdálkodik a Békés megyei Gyomaendrőd közelében. A mezőgazdaságot itt érinti a legjobban az aszály a megyében. Az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer július eleji adatai szerint a városban 2,7 a me­teo­rológiai aszályindex, ez erős szárazságot jelez. De a térség egészében óriásiak a gondok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés Megyei Igazgatóságának adatsorai szerint negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából a megyében, az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul sok az apró szem, ami a vetőmag-ellátottságra is kihat (mivel a kisebb szemű vetőmagból több kell a következő vetéshez).

Nincs az a gép

Ezt erősítették meg azok a gazdálkodók is, akikkel a Békés megyei településen beszélgettünk. Vincének a 170-ből 120 hektár a saját földje, 50-et pedig bérel. Búzát, árpát, napraforgót és kukoricát termel, az utóbbiból idén nem lesz semmi, pedig ezen a területen átlagosan 100 mázsa terem egy hektáron. „A 30 hektárból mindössze 1,5 hektáron van szép magas kukorica, amiben van is cső, a többi egyszerűen lesült. Azon a másfél hektáron is csak azért nőtt meg magasra, mert ott fut mellette a csatorna, amelyben még van víz, így a talaj kicsit nedvesebb ott, mint a többi részen” – mondja.

A búzát és az árpát már learatták, az előbbiből hektáronként 37 mázsa lett (tavaly 70–80 mázsa volt), az utóbbinál még rosszabb az arány, csupán 30 (tavaly 80) mázsa termett egy hektáron. A napraforgóban még bízik. Ha a következő hetekben esik, akkor talán 5–10 mázsa megteremhet hektáronként, de ha nem lesz eső, akkor ott is katasztrofális lesz az eredmény.

Nagy István agrárminiszter a múlt héten dokumentálta, hogy június végére meghaladta a 300 ezer hektárt az aszálykár-bejelentéssel érintett terület nagysága. Úgy fogalmazott, ha két héten belül nem jön meg a területre az eső, akkor a kukorica- és napraforgótermés komoly veszélybe kerülhet. A gazdák ennél pesszimistábbak: a napraforgóban még bíznak, de a kukoricatermést mindannyian elengedték erre az évre. Ottjártunkkor mi is azt tapasztaltuk, hogy az ilyenkor normál esetben már szép zöld, magas kukoricaszárak helyett elszáradt, legfeljebb térdig érő növényeket találni a földeken. A szárazság miatt karvastagságú repedések húzódnak a talajban.

„Az elmúlt 13 hónapban nagyjából 340 milliméter eső esett ezen a területen, a korábbi átlag 550 volt, vagyis több mint 200 milliméter hiányzik a talajból” – mondja Csik András, a Keselyősi Kft. ügyvezetője. Már tavaly is nagy volt a szárazság, el is húzódott, és a tavalyi aszályra rögtön érkezett az idei. A területen áprilisban hullott utoljára nagyobb mennyiségű csapadék, az elmúlt hónapokban szinte alig esett. Az egyszer-egyszer érkező 3–5 milliméter csak arra elég, hogy kissé felfrissítse a növényeket, de a talaj mélyebb rétegeibe már nem jut belőle. „Nincs tartalék a talajban. Jobb termés csak azokon a földeken várható, amelyeket a mostani vetés előtt pihentettek, ott az előző évben nem szívta ki a növény a talajból az összes nedvességet. Ha februárig nem esik le 200–300 milliméter csapadék, a következő évi termelés is értelmetlenné válik. Az összerepedezett talajt nem fogjuk tudni megművelni; nincs az a gép, ami elbír ezekkel az óriási rögökkel.”

A Keselyősi Kft. egyfajta szolgáltatóként működik. Csak 1,2 hektár saját földdel rendelkezik, a földbérlő gazdák bérleményeit integrálja és műveli, így összesen 1700 hektárról gondoskodik. A földművelési munkálatokat meghitelezik a gazdáknak, akik aztán a termés árából fizetik vissza a költségeket. A terméskiesés azonban az idén náluk is nagy, néhol eléri a 70–80 százalékot, a kukoricánál pedig a 100 százalékot. „A kukorica teljesen el­száradt, a napraforgó még kérdéses. Ha lesz eső, hektáronként akár 10 mázsa is teremhet, de ez nagyon bizonytalan. A 60 mázsás átlag árpatermés helyett 27 mázsa lett az idén, a 70 mázsás búza helyett pedig 25” – sorolja Csik András. Ahhoz, hogy az 1700 hektáron elindítsanak egy évet, elkezdjék művelni a földeket, nagyjából 600 millió forintra van szüksége a Keselyősi Kft.-nek. Jelenleg azonban 200 milliós mínuszban vannak, mert a gazdák a tavaszi növényvédelmi munkálatokat és a betakarítás költségét egyelőre nem tudták kifizetni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

A gombnyomogató

  • Földényi F. László

Járkálok a rotterdami Kunsthal hatalmas termeiben, és miközben igyekszem a kiállított műveket nézni, a figyelmemet állandóan eltéríti mindaz, amiről már előzetesen is értesültem. Tudom, milyen gyerekkora volt, hogy 1957-ben, egyéves korában az apját politikai okokból száműzték, és ő tizenhat éves koráig szegénységben és száműzetésben nőtt fel.

„Nincs bizalom, nem hiszek nekik”

Kálmán-nap című új filmjével folytatja azt a színházi darabjait adaptáló párkapcsolati trilógiát, amelyet az Ernelláék Farkaséknál nyitott meg, és a hamarosan mozikba kerülő Egy százalék indián zár majd le. Úgy érzi, ezzel be is fejezte az állami támogatás nélküli, független filmezést itthon. Az okokról, a rendszeren kívüli alkotói létről és arról is kérdeztük, miért készül egyre több magyar film szlovák pénzből.