A virágpor is megsült

Az aszály kettészakítja Magyarországot. A Dunától nyugatra jó lehet a termés, a Dél-Alföldön sok helyen cső sem lesz a kukoricán, és ott terjed az összeesküvés-elmélet, miszerint az agrárkamara generátorai a jéggel együtt elpárologtatják az esőfelhőket. A növénynemesítők afrikai eredetű fajok hibridjein dolgoznak.

„Ilyen aszályra a 90 éves apám sem emlékszik. Ez az év nagyon nagy veszteségekkel jár, beruházásra nem is gondolunk, az idén a túlélés a cél” – panaszolja Vince, aki 170 hektáron gazdálkodik a Békés megyei Gyomaendrőd közelében. A mezőgazdaságot itt érinti a legjobban az aszály a megyében. Az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer július eleji adatai szerint a városban 2,7 a me­teo­rológiai aszályindex, ez erős szárazságot jelez. De a térség egészében óriásiak a gondok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés Megyei Igazgatóságának adatsorai szerint negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából a megyében, az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul sok az apró szem, ami a vetőmag-ellátottságra is kihat (mivel a kisebb szemű vetőmagból több kell a következő vetéshez).

Nincs az a gép

Ezt erősítették meg azok a gazdálkodók is, akikkel a Békés megyei településen beszélgettünk. Vincének a 170-ből 120 hektár a saját földje, 50-et pedig bérel. Búzát, árpát, napraforgót és kukoricát termel, az utóbbiból idén nem lesz semmi, pedig ezen a területen átlagosan 100 mázsa terem egy hektáron. „A 30 hektárból mindössze 1,5 hektáron van szép magas kukorica, amiben van is cső, a többi egyszerűen lesült. Azon a másfél hektáron is csak azért nőtt meg magasra, mert ott fut mellette a csatorna, amelyben még van víz, így a talaj kicsit nedvesebb ott, mint a többi részen” – mondja.

A búzát és az árpát már learatták, az előbbiből hektáronként 37 mázsa lett (tavaly 70–80 mázsa volt), az utóbbinál még rosszabb az arány, csupán 30 (tavaly 80) mázsa termett egy hektáron. A napraforgóban még bízik. Ha a következő hetekben esik, akkor talán 5–10 mázsa megteremhet hektáronként, de ha nem lesz eső, akkor ott is katasztrofális lesz az eredmény.

Nagy István agrárminiszter a múlt héten dokumentálta, hogy június végére meghaladta a 300 ezer hektárt az aszálykár-bejelentéssel érintett terület nagysága. Úgy fogalmazott, ha két héten belül nem jön meg a területre az eső, akkor a kukorica- és napraforgótermés komoly veszélybe kerülhet. A gazdák ennél pesszimistábbak: a napraforgóban még bíznak, de a kukoricatermést mindannyian elengedték erre az évre. Ottjártunkkor mi is azt tapasztaltuk, hogy az ilyenkor normál esetben már szép zöld, magas kukoricaszárak helyett elszáradt, legfeljebb térdig érő növényeket találni a földeken. A szárazság miatt karvastagságú repedések húzódnak a talajban.

„Az elmúlt 13 hónapban nagyjából 340 milliméter eső esett ezen a területen, a korábbi átlag 550 volt, vagyis több mint 200 milliméter hiányzik a talajból” – mondja Csik András, a Keselyősi Kft. ügyvezetője. Már tavaly is nagy volt a szárazság, el is húzódott, és a tavalyi aszályra rögtön érkezett az idei. A területen áprilisban hullott utoljára nagyobb mennyiségű csapadék, az elmúlt hónapokban szinte alig esett. Az egyszer-egyszer érkező 3–5 milliméter csak arra elég, hogy kissé felfrissítse a növényeket, de a talaj mélyebb rétegeibe már nem jut belőle. „Nincs tartalék a talajban. Jobb termés csak azokon a földeken várható, amelyeket a mostani vetés előtt pihentettek, ott az előző évben nem szívta ki a növény a talajból az összes nedvességet. Ha februárig nem esik le 200–300 milliméter csapadék, a következő évi termelés is értelmetlenné válik. Az összerepedezett talajt nem fogjuk tudni megművelni; nincs az a gép, ami elbír ezekkel az óriási rögökkel.”

A Keselyősi Kft. egyfajta szolgáltatóként működik. Csak 1,2 hektár saját földdel rendelkezik, a földbérlő gazdák bérleményeit integrálja és műveli, így összesen 1700 hektárról gondoskodik. A földművelési munkálatokat meghitelezik a gazdáknak, akik aztán a termés árából fizetik vissza a költségeket. A terméskiesés azonban az idén náluk is nagy, néhol eléri a 70–80 százalékot, a kukoricánál pedig a 100 százalékot. „A kukorica teljesen el­száradt, a napraforgó még kérdéses. Ha lesz eső, hektáronként akár 10 mázsa is teremhet, de ez nagyon bizonytalan. A 60 mázsás átlag árpatermés helyett 27 mázsa lett az idén, a 70 mázsás búza helyett pedig 25” – sorolja Csik András. Ahhoz, hogy az 1700 hektáron elindítsanak egy évet, elkezdjék művelni a földeket, nagyjából 600 millió forintra van szüksége a Keselyősi Kft.-nek. Jelenleg azonban 200 milliós mínuszban vannak, mert a gazdák a tavaszi növényvédelmi munkálatokat és a betakarítás költségét egyelőre nem tudták kifizetni.