Aszály az Alföldön

A virágpor is megsült

Az aszály kettészakítja Magyarországot. A Dunától nyugatra jó lehet a termés, a Dél-Alföldön sok helyen cső sem lesz a kukoricán, és ott terjed az összeesküvés-elmélet, miszerint az agrárkamara generátorai a jéggel együtt elpárologtatják az esőfelhőket. A növénynemesítők afrikai eredetű fajok hibridjein dolgoznak.

„Ilyen aszályra a 90 éves apám sem emlékszik. Ez az év nagyon nagy veszteségekkel jár, beruházásra nem is gondolunk, az idén a túlélés a cél” – panaszolja Vince, aki 170 hektáron gazdálkodik a Békés megyei Gyomaendrőd közelében. A mezőgazdaságot itt érinti a legjobban az aszály a megyében. Az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer július eleji adatai szerint a városban 2,7 a me­teo­rológiai aszályindex, ez erős szárazságot jelez. De a térség egészében óriásiak a gondok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés Megyei Igazgatóságának adatsorai szerint negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából a megyében, az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul sok az apró szem, ami a vetőmag-ellátottságra is kihat (mivel a kisebb szemű vetőmagból több kell a következő vetéshez).

Nincs az a gép

Ezt erősítették meg azok a gazdálkodók is, akikkel a Békés megyei településen beszélgettünk. Vincének a 170-ből 120 hektár a saját földje, 50-et pedig bérel. Búzát, árpát, napraforgót és kukoricát termel, az utóbbiból idén nem lesz semmi, pedig ezen a területen átlagosan 100 mázsa terem egy hektáron. „A 30 hektárból mindössze 1,5 hektáron van szép magas kukorica, amiben van is cső, a többi egyszerűen lesült. Azon a másfél hektáron is csak azért nőtt meg magasra, mert ott fut mellette a csatorna, amelyben még van víz, így a talaj kicsit nedvesebb ott, mint a többi részen” – mondja.

A búzát és az árpát már learatták, az előbbiből hektáronként 37 mázsa lett (tavaly 70–80 mázsa volt), az utóbbinál még rosszabb az arány, csupán 30 (tavaly 80) mázsa termett egy hektáron. A napraforgóban még bízik. Ha a következő hetekben esik, akkor talán 5–10 mázsa megteremhet hektáronként, de ha nem lesz eső, akkor ott is katasztrofális lesz az eredmény.

Nagy István agrárminiszter a múlt héten dokumentálta, hogy június végére meghaladta a 300 ezer hektárt az aszálykár-bejelentéssel érintett terület nagysága. Úgy fogalmazott, ha két héten belül nem jön meg a területre az eső, akkor a kukorica- és napraforgótermés komoly veszélybe kerülhet. A gazdák ennél pesszimistábbak: a napraforgóban még bíznak, de a kukoricatermést mindannyian elengedték erre az évre. Ottjártunkkor mi is azt tapasztaltuk, hogy az ilyenkor normál esetben már szép zöld, magas kukoricaszárak helyett elszáradt, legfeljebb térdig érő növényeket találni a földeken. A szárazság miatt karvastagságú repedések húzódnak a talajban.

„Az elmúlt 13 hónapban nagyjából 340 milliméter eső esett ezen a területen, a korábbi átlag 550 volt, vagyis több mint 200 milliméter hiányzik a talajból” – mondja Csik András, a Keselyősi Kft. ügyvezetője. Már tavaly is nagy volt a szárazság, el is húzódott, és a tavalyi aszályra rögtön érkezett az idei. A területen áprilisban hullott utoljára nagyobb mennyiségű csapadék, az elmúlt hónapokban szinte alig esett. Az egyszer-egyszer érkező 3–5 milliméter csak arra elég, hogy kissé felfrissítse a növényeket, de a talaj mélyebb rétegeibe már nem jut belőle. „Nincs tartalék a talajban. Jobb termés csak azokon a földeken várható, amelyeket a mostani vetés előtt pihentettek, ott az előző évben nem szívta ki a növény a talajból az összes nedvességet. Ha februárig nem esik le 200–300 milliméter csapadék, a következő évi termelés is értelmetlenné válik. Az összerepedezett talajt nem fogjuk tudni megművelni; nincs az a gép, ami elbír ezekkel az óriási rögökkel.”

A Keselyősi Kft. egyfajta szolgáltatóként működik. Csak 1,2 hektár saját földdel rendelkezik, a földbérlő gazdák bérleményeit integrálja és műveli, így összesen 1700 hektárról gondoskodik. A földművelési munkálatokat meghitelezik a gazdáknak, akik aztán a termés árából fizetik vissza a költségeket. A terméskiesés azonban az idén náluk is nagy, néhol eléri a 70–80 százalékot, a kukoricánál pedig a 100 százalékot. „A kukorica teljesen el­száradt, a napraforgó még kérdéses. Ha lesz eső, hektáronként akár 10 mázsa is teremhet, de ez nagyon bizonytalan. A 60 mázsás átlag árpatermés helyett 27 mázsa lett az idén, a 70 mázsás búza helyett pedig 25” – sorolja Csik András. Ahhoz, hogy az 1700 hektáron elindítsanak egy évet, elkezdjék művelni a földeket, nagyjából 600 millió forintra van szüksége a Keselyősi Kft.-nek. Jelenleg azonban 200 milliós mínuszban vannak, mert a gazdák a tavaszi növényvédelmi munkálatokat és a betakarítás költségét egyelőre nem tudták kifizetni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."