Aszály az Alföldön

A virágpor is megsült

Az aszály kettészakítja Magyarországot. A Dunától nyugatra jó lehet a termés, a Dél-Alföldön sok helyen cső sem lesz a kukoricán, és ott terjed az összeesküvés-elmélet, miszerint az agrárkamara generátorai a jéggel együtt elpárologtatják az esőfelhőket. A növénynemesítők afrikai eredetű fajok hibridjein dolgoznak.

„Ilyen aszályra a 90 éves apám sem emlékszik. Ez az év nagyon nagy veszteségekkel jár, beruházásra nem is gondolunk, az idén a túlélés a cél” – panaszolja Vince, aki 170 hektáron gazdálkodik a Békés megyei Gyomaendrőd közelében. A mezőgazdaságot itt érinti a legjobban az aszály a megyében. Az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer július eleji adatai szerint a városban 2,7 a me­teo­rológiai aszályindex, ez erős szárazságot jelez. De a térség egészében óriásiak a gondok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés Megyei Igazgatóságának adatsorai szerint negatív aratási rekordok várhatók őszi árpából a megyében, az őszi búza hozama is alig fele a tavalyinak, ráadásul sok az apró szem, ami a vetőmag-ellátottságra is kihat (mivel a kisebb szemű vetőmagból több kell a következő vetéshez).

Nincs az a gép

Ezt erősítették meg azok a gazdálkodók is, akikkel a Békés megyei településen beszélgettünk. Vincének a 170-ből 120 hektár a saját földje, 50-et pedig bérel. Búzát, árpát, napraforgót és kukoricát termel, az utóbbiból idén nem lesz semmi, pedig ezen a területen átlagosan 100 mázsa terem egy hektáron. „A 30 hektárból mindössze 1,5 hektáron van szép magas kukorica, amiben van is cső, a többi egyszerűen lesült. Azon a másfél hektáron is csak azért nőtt meg magasra, mert ott fut mellette a csatorna, amelyben még van víz, így a talaj kicsit nedvesebb ott, mint a többi részen” – mondja.

A búzát és az árpát már learatták, az előbbiből hektáronként 37 mázsa lett (tavaly 70–80 mázsa volt), az utóbbinál még rosszabb az arány, csupán 30 (tavaly 80) mázsa termett egy hektáron. A napraforgóban még bízik. Ha a következő hetekben esik, akkor talán 5–10 mázsa megteremhet hektáronként, de ha nem lesz eső, akkor ott is katasztrofális lesz az eredmény.

Nagy István agrárminiszter a múlt héten dokumentálta, hogy június végére meghaladta a 300 ezer hektárt az aszálykár-bejelentéssel érintett terület nagysága. Úgy fogalmazott, ha két héten belül nem jön meg a területre az eső, akkor a kukorica- és napraforgótermés komoly veszélybe kerülhet. A gazdák ennél pesszimistábbak: a napraforgóban még bíznak, de a kukoricatermést mindannyian elengedték erre az évre. Ottjártunkkor mi is azt tapasztaltuk, hogy az ilyenkor normál esetben már szép zöld, magas kukoricaszárak helyett elszáradt, legfeljebb térdig érő növényeket találni a földeken. A szárazság miatt karvastagságú repedések húzódnak a talajban.

„Az elmúlt 13 hónapban nagyjából 340 milliméter eső esett ezen a területen, a korábbi átlag 550 volt, vagyis több mint 200 milliméter hiányzik a talajból” – mondja Csik András, a Keselyősi Kft. ügyvezetője. Már tavaly is nagy volt a szárazság, el is húzódott, és a tavalyi aszályra rögtön érkezett az idei. A területen áprilisban hullott utoljára nagyobb mennyiségű csapadék, az elmúlt hónapokban szinte alig esett. Az egyszer-egyszer érkező 3–5 milliméter csak arra elég, hogy kissé felfrissítse a növényeket, de a talaj mélyebb rétegeibe már nem jut belőle. „Nincs tartalék a talajban. Jobb termés csak azokon a földeken várható, amelyeket a mostani vetés előtt pihentettek, ott az előző évben nem szívta ki a növény a talajból az összes nedvességet. Ha februárig nem esik le 200–300 milliméter csapadék, a következő évi termelés is értelmetlenné válik. Az összerepedezett talajt nem fogjuk tudni megművelni; nincs az a gép, ami elbír ezekkel az óriási rögökkel.”

A Keselyősi Kft. egyfajta szolgáltatóként működik. Csak 1,2 hektár saját földdel rendelkezik, a földbérlő gazdák bérleményeit integrálja és műveli, így összesen 1700 hektárról gondoskodik. A földművelési munkálatokat meghitelezik a gazdáknak, akik aztán a termés árából fizetik vissza a költségeket. A terméskiesés azonban az idén náluk is nagy, néhol eléri a 70–80 százalékot, a kukoricánál pedig a 100 százalékot. „A kukorica teljesen el­száradt, a napraforgó még kérdéses. Ha lesz eső, hektáronként akár 10 mázsa is teremhet, de ez nagyon bizonytalan. A 60 mázsás átlag árpatermés helyett 27 mázsa lett az idén, a 70 mázsás búza helyett pedig 25” – sorolja Csik András. Ahhoz, hogy az 1700 hektáron elindítsanak egy évet, elkezdjék művelni a földeket, nagyjából 600 millió forintra van szüksége a Keselyősi Kft.-nek. Jelenleg azonban 200 milliós mínuszban vannak, mert a gazdák a tavaszi növényvédelmi munkálatokat és a betakarítás költségét egyelőre nem tudták kifizetni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.