„Mintha hirtelen mindenki szabadságra ment volna”

B. Simon Krisztián
2020. április 2.

Gazdaság

A járvány munkahelyekre gyakorolt hatásáról és az EU válságkezeléséről kérdeztük Andor László egykori foglalkoztatási uniós biztost.

A koronavírus nemcsak az egészségügyi rendszereinket teszi próbára, hanem egy komoly gazdasági válságnak is megágyazott. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletes interjút olvashat az egykori foglalkoztatási uniós biztossal, amelyben elmondja, mit tehet az EU, mit tehet a magyar kormány, és mely munkavállalók vannak leginkább veszélyben.

Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Az Egyesült Államokban csak az elmúlt héten 3,3 millió új munkanélkülit regisztráltak (az interjú március 26-án, csütörtökön készült – a szerk.). Milyen következ- tetést lehet ebből levonni?

Andor László: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) március közepén globálisan 25 millió munkahely megszűnését prognosztizálta, de ezeket a számokat hétről hétre fölül kell vizsgálni, hiszen amikor egy ilyen nagy külső csapás éri a gazdaságot, rengeteg minden attól függ, hogy milyen döntéseket hoznak a kormányok. Nem szükségszerű, hogy elszabaduljon a pokol. Az emelkedés nyilvánvalóan elkerülhetetlen, sok cég bezár vagy szünetelteti a tevékenységét. Ráadásul számos olyan munkavállaló van, akiknek egyszerűen lejár a szerződése, és a jelen helyzetben nem kapnak újat. Őket még csak nem is kell elbocsátani.

Andor László közgazdász

Fotó: Juha Roininen/EUP-Images

MN: A korábbi trendekből mire következtet- hetünk?

AL: Óvatosnak kell lenni, ha a jelenlegi gazdasági helyzetet múltbeli válságokhoz hasonlítjuk, hiszen most nem egy ciklikus visszaesésről beszélünk. Persze a recessziót követő gazdasági növekedés kifulladóban volt, és az elmúlt években több európai országban alig nulla fölötti volt a növekedés, de mégsem ez okozza a válságot, hanem a járvány. Ennek hatására nemcsak a gazdasági tevékenységek és a beruházások estek vissza, hanem majdnem teljesen megállt a közlekedés és a szállítás is. Hatását tekintve ez most olyan, mintha hirtelen mindenki szabadságra ment volna.

Az interjúban Andor László beszélt az uniós szintű munkanélküli biztosítás fontosságáról is, amelyet beszélgetésünket követően (megjelenésünk előtt egy nappal) az EU intézmények is napirendjükre tűztek. Jelen állás szerint az EU százmilliárd eurót költene a munkanélküliek viszontbiztosítási rendszerére.

AL: A munkaerőpiacok védelme érdekében részben uniós szintre emelheti a munkanélküliek ellátását egy viszontbiztosítási rendszer keretében, ahol a tagállamok belépnének egyfajta kockázatközösségbe, hogy így biztosítsák a védelmet a munkájukat elvesztők számára. Ez a gondolat már az előző válság idején föl merült, és az elmúlt hat-nyolc évben rengeteg számítást végeztek arról, hogyan működhetne a gyakorlatban. Az EU nem teheti meg azt, hogy a 2009–2013-as időszakhoz hasonlóan megint a pénzügyi rendszerre, bankrendszerre és a tőkepiacra helyezze a hangsúlyt, miközben a munkanélküliség és elsősorban a fiatalok munkanélkülisége robbanásszerűen nő. Most történelmi lehetőségünk van egy köz- ponti európai védőháló megteremtésére.

A lapot mától keresse az újságárusoknál, élelmiszerboltokban, mindenhol, ahol eddig is megtalálta. De az a legjobb, ha előfizet! Vagy vásárolja meg a Narancsot online!