„Mintha hirtelen mindenki szabadságra ment volna”

  • B. Simon Krisztián
  • 2020. április 2.

Gazdaság

A járvány munkahelyekre gyakorolt hatásáról és az EU válságkezeléséről kérdeztük Andor László egykori foglalkoztatási uniós biztost.

A koronavírus nemcsak az egészségügyi rendszereinket teszi próbára, hanem egy komoly gazdasági válságnak is megágyazott. A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletes interjút olvashat az egykori foglalkoztatási uniós biztossal, amelyben elmondja, mit tehet az EU, mit tehet a magyar kormány, és mely munkavállalók vannak leginkább veszélyben.

Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Az Egyesült Államokban csak az elmúlt héten 3,3 millió új munkanélkülit regisztráltak (az interjú március 26-án, csütörtökön készült – a szerk.). Milyen következ- tetést lehet ebből levonni?

Andor László: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) március közepén globálisan 25 millió munkahely megszűnését prognosztizálta, de ezeket a számokat hétről hétre fölül kell vizsgálni, hiszen amikor egy ilyen nagy külső csapás éri a gazdaságot, rengeteg minden attól függ, hogy milyen döntéseket hoznak a kormányok. Nem szükségszerű, hogy elszabaduljon a pokol. Az emelkedés nyilvánvalóan elkerülhetetlen, sok cég bezár vagy szünetelteti a tevékenységét. Ráadásul számos olyan munkavállaló van, akiknek egyszerűen lejár a szerződése, és a jelen helyzetben nem kapnak újat. Őket még csak nem is kell elbocsátani.

Andor László közgazdász

Andor László közgazdász

Fotó: Juha Roininen/EUP-Images

MN: A korábbi trendekből mire következtet- hetünk?

AL: Óvatosnak kell lenni, ha a jelenlegi gazdasági helyzetet múltbeli válságokhoz hasonlítjuk, hiszen most nem egy ciklikus visszaesésről beszélünk. Persze a recessziót követő gazdasági növekedés kifulladóban volt, és az elmúlt években több európai országban alig nulla fölötti volt a növekedés, de mégsem ez okozza a válságot, hanem a járvány. Ennek hatására nemcsak a gazdasági tevékenységek és a beruházások estek vissza, hanem majdnem teljesen megállt a közlekedés és a szállítás is. Hatását tekintve ez most olyan, mintha hirtelen mindenki szabadságra ment volna.

Az interjúban Andor László beszélt az uniós szintű munkanélküli biztosítás fontosságáról is, amelyet beszélgetésünket követően (megjelenésünk előtt egy nappal) az EU intézmények is napirendjükre tűztek. Jelen állás szerint az EU százmilliárd eurót költene a munkanélküliek viszontbiztosítási rendszerére.

AL: A munkaerőpiacok védelme érdekében részben uniós szintre emelheti a munkanélküliek ellátását egy viszontbiztosítási rendszer keretében, ahol a tagállamok belépnének egyfajta kockázatközösségbe, hogy így biztosítsák a védelmet a munkájukat elvesztők számára. Ez a gondolat már az előző válság idején föl merült, és az elmúlt hat-nyolc évben rengeteg számítást végeztek arról, hogyan működhetne a gyakorlatban. Az EU nem teheti meg azt, hogy a 2009–2013-as időszakhoz hasonlóan megint a pénzügyi rendszerre, bankrendszerre és a tőkepiacra helyezze a hangsúlyt, miközben a munkanélküliség és elsősorban a fiatalok munkanélkülisége robbanásszerűen nő. Most történelmi lehetőségünk van egy köz- ponti európai védőháló megteremtésére.

A lapot mától keresse az újságárusoknál, élelmiszerboltokban, mindenhol, ahol eddig is megtalálta. De az a legjobb, ha előfizet! Vagy vásárolja meg a Narancsot online!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.