Napelempályázatok: még mindig nem kapta meg mindenki a pénzt, ami egyre kevesebbet is ér

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 21.

Gazdaság

Az áremelkedések miatt egyre többet kell beletenni majd a beruházásba, és a szabályok sem tiszták. 

A 2021-ben kiírt lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek mindössze fele kapta meg idén szeptember elejéig a támogatást, a kifizetések lassúságát a kínálat akadozása, az euró árfolyamának emelkedése és a kivitelezési díjak meredek emelkedése is fokozza – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A szervezet szakértői szerint ezért a második pályázati fordulót át kell tervezni, kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni.

A közleményben a szövetség arról ír, hogy bár a rezsicsökkentés csökkentése óta megugrott a lakossági napelemes rendszerek iránti igény (amik hozzájárulhatnának a földgázfogyasztás csökkenéséhez is), az ugrásszerűen megnövekedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják lefedni. Emellett az is gond, hogy a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratát, a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt pedig a kivitelezési költségek jelentősen megemelkedtek az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt. Emiatt pedig a 100 százalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár 50 százalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni.

A napelemes pályázatok EU-s forrásból származó részét a kormány eredetileg a Helyreállítási Alapból akarta biztosítani, de a magyar Helyreállítási tervre még nem bólintott rá az Európai Bizottság, így a kormány egyelőre állami forrásból tervezi a lakossági napelemes pályázatokat finanszírozni.

Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia programvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024. január 1-től már nem lehet éves szaldós elszámolással a hálózatra csatlakozni újonnan telepített napelemes rendszerrel, de az új szabályok a mai napig nem ismertek, így jelenleg nehezen becsülhető meg a beruházások megtérülése is

A természetvédők szerint a felsorolt problémák miatt át kellene tervezni a második körös pályázatot: ki kell alakítani a 2024. január 1. után életbelépő elszámolási rendszert és a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is, ezekkel ugyanis már tervezhetőbbé válna egy-egy ilyen beruházás és hatékonyabban lehetne elkölteni a közpénzeket is. 

Az MTVSZ szerint ugyanakkor az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is egybekötni. Ez azt jelentené, hogy közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésébe-, fogyasztásba- és körforgásba.

Az MTVSZ részletes javaslata itt olvasható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.