Napelempályázatok: még mindig nem kapta meg mindenki a pénzt, ami egyre kevesebbet is ér

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 21.

Gazdaság

Az áremelkedések miatt egyre többet kell beletenni majd a beruházásba, és a szabályok sem tiszták. 

A 2021-ben kiírt lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek mindössze fele kapta meg idén szeptember elejéig a támogatást, a kifizetések lassúságát a kínálat akadozása, az euró árfolyamának emelkedése és a kivitelezési díjak meredek emelkedése is fokozza – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A szervezet szakértői szerint ezért a második pályázati fordulót át kell tervezni, kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni.

A közleményben a szövetség arról ír, hogy bár a rezsicsökkentés csökkentése óta megugrott a lakossági napelemes rendszerek iránti igény (amik hozzájárulhatnának a földgázfogyasztás csökkenéséhez is), az ugrásszerűen megnövekedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják lefedni. Emellett az is gond, hogy a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratát, a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt pedig a kivitelezési költségek jelentősen megemelkedtek az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt. Emiatt pedig a 100 százalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár 50 százalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni.

A napelemes pályázatok EU-s forrásból származó részét a kormány eredetileg a Helyreállítási Alapból akarta biztosítani, de a magyar Helyreállítási tervre még nem bólintott rá az Európai Bizottság, így a kormány egyelőre állami forrásból tervezi a lakossági napelemes pályázatokat finanszírozni.

Kovács Bence, az MTVSZ közösségi energia programvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024. január 1-től már nem lehet éves szaldós elszámolással a hálózatra csatlakozni újonnan telepített napelemes rendszerrel, de az új szabályok a mai napig nem ismertek, így jelenleg nehezen becsülhető meg a beruházások megtérülése is

A természetvédők szerint a felsorolt problémák miatt át kellene tervezni a második körös pályázatot: ki kell alakítani a 2024. január 1. után életbelépő elszámolási rendszert és a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is, ezekkel ugyanis már tervezhetőbbé válna egy-egy ilyen beruházás és hatékonyabban lehetne elkölteni a közpénzeket is. 

Az MTVSZ szerint ugyanakkor az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is egybekötni. Ez azt jelentené, hogy közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is a villamosenergia-hálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésébe-, fogyasztásba- és körforgásba.

Az MTVSZ részletes javaslata itt olvasható. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.