Óriási bejelentést tett Nagy Márton Hévízen

Gazdaság

Teljes érdektelenségbe fulladt Nagy Márton hévízi kampányfélórája, pedig igen érdekes dolgokat mondott a nemzetgazdasági miniszter. Egyebek mellett azt, hogy újraindulhat a belföldi repülőforgalom.

Jól mutatja, mennyire pörög már a kampány, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Hévíz várossá nyilvánításának 32. évfordulójára szervezett kis ünnepségre látogatott el szerdán. Eme kerek évfordulónál nyilván fontosabb volt, hogy a több ciklus óta regnáló, posztján megingathatatlan polgármester, Papp Gábor leteszi a lantot, helyette a Fidesz bizonyos Vértesaljai Lászlót indítja, így nyilván kellett neki egy kis humán támogatás.

Volt szó mindenről, az MTI serényen be is számolt róla – az ötezer fősnél kisebb települések közül Hévíz az első, amely felkészült a jövőre, jelentsen ez bármit; Wizz Air- és Flixbus-járatok hozzák a turistákat nagy számban, megújul a kórház és a fürdő. Szinte mindegy is, hogy jött ide a piaci alapon működő Flixbus és Wizz Air; ezek a cégek akkor fognak bármiféle járatot indítani, ha a matek is úgy diktálja, álmodozzon bármiről is a városvezetés, mert a legérdekesebb Nagy Márton egy másik megjegyzése volt. Szerinte a budapesti reptér eladásánál „már nagyon közel vagyunk az aláíráshoz”. Miután az államhoz kerül a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, a központi reptér és a vidéki repterek közötti turisztikai kohézió sokkal könnyebb lesz. Ez a járatok optimalizálásában és a belföldi járatok indításában is megmutatkozhat.

Vagyis Nagy Márton szerint újraindulhat a belföldi légiforgalom. Hogy honnan hová és alapvetően minek, azt nem részletezte. De újraindul, legalább a kampány idején mindenképp.

Budapesten kívül három, utasszállító gépeket is fogadó reptér működik Magyarországon: Debrecenben, Pécsen és Hévízen. Közülük Debrecenből Wizz Air-járatok mennek, a forgalom pont akkora, hogy megszüntetni nem éri meg, fejleszteni pedig végképp. A Pécs-Pogány reptérről egy kis cég, az Universal Air indított járatokat az idén, Málta, München és Korfu célállomásokkal – meglátjuk, életképes marad-e. Ezek kis, ötven fős gépek. Hévízre elvileg Drezdából jönnek majd gépek májusban, ezeket egy utazási iroda tölti majd.

A vidéki repterek elvben életképesek tehát, a gyakorlatban azonban ezek azért nem sikersztorik. Elvi lehetőség van abban, hogy Debrecen a környékbeli utazókat bevonzza, így akár Kassától Nagyváradig számíthat utasokra. Pécsen már neccesebb, de a déli országrész és a déli szomszédok is potenciális célközönség lehet. Hévíz esetében azért főként a turistákra lehet építeni, hiszen ha valaki utazni szeretne, akkor Bécs, Pozsony és Budapest sincs nagyon messze, az elérhető desztinációk száma pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb.

Ez azonban még mindig nem magyarázza és indokolja a belföldi forgalom feltámasztását. Belföldi légiforgalom volt Magyarországon, a háború után, amikor tehermentesíteni akarták a vasutat, a közút pedig nem volt alkalmas arra, hogy nagy távolságokat észszerű időn belül meg lehessen tenni. Ekkor mentek 21 fős gépek Miskolcra, Nyíregyházára, Szegedre, és persze Debrecenbe, Pécsre, Szombathelyre és Zalaegerszegre. Később nagyobb, harminc fős gépekkel már csak Debrecen, Pécs, Szombathely és Zalaegerszeg volt elérhető, de az utasszám nem volt meggyőző, 1969-ben le is állították a belföldi járatokat.

Ezt akarná Nagy Márton most újraindítani. Vagy inkább nem, csak valamit mondani kellett a hévízieknek. Ma egy rövid távú repülőjáratnak a vasút és a busz a legnagyobb ellenfele. Budapest-München, Budapest-Prága Budapest-Bécs viszonylatokon például nem éri meg a sok reptéri macera, busszal vagy vonattal sokkal kényelmesebb és semmivel sem lassabb – ha a reptéri kiutazást, becsekkolást és kínlódást is belevesszük ahhoz képest, hogy úri módon felszállunk a vonatra, buszra a város központjában. Ugyanez figyelhető meg szerte a kontinensen – főleg ott, ahol szupervasút is van – nem versenyképesebb a repülés mondjuk egy Párizs-Brüsszel, Párizs-Lyon vagy Amszterdam-Berlin viszonylaton.

Mindezek alapján nem tudni, mire gondolt a költő, amikor belföldi repülőjáratokról beszélt. Autóval az ország két legtávolabbi pontja is bejárható fél nap alatt, ha autópályától autópályáig nézzük, akkor pedig négy-öt óra áthajtani az országon. Valószínűleg a terv, még ha meg is fogant valakinek az okos kis fejében, a tervezőasztalon egy zsebszámológép bevetésével el fog füstölni. Sajnos ugyanez nem áll a budapesti reptér megvásárlására, pedig azt megvenni csak kicsivel kisebb hülyeség, mint belföldi járatindításokon merengeni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.