Óriási bejelentést tett Nagy Márton Hévízen

Gazdaság

Teljes érdektelenségbe fulladt Nagy Márton hévízi kampányfélórája, pedig igen érdekes dolgokat mondott a nemzetgazdasági miniszter. Egyebek mellett azt, hogy újraindulhat a belföldi repülőforgalom.

Jól mutatja, mennyire pörög már a kampány, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Hévíz várossá nyilvánításának 32. évfordulójára szervezett kis ünnepségre látogatott el szerdán. Eme kerek évfordulónál nyilván fontosabb volt, hogy a több ciklus óta regnáló, posztján megingathatatlan polgármester, Papp Gábor leteszi a lantot, helyette a Fidesz bizonyos Vértesaljai Lászlót indítja, így nyilván kellett neki egy kis humán támogatás.

Volt szó mindenről, az MTI serényen be is számolt róla – az ötezer fősnél kisebb települések közül Hévíz az első, amely felkészült a jövőre, jelentsen ez bármit; Wizz Air- és Flixbus-járatok hozzák a turistákat nagy számban, megújul a kórház és a fürdő. Szinte mindegy is, hogy jött ide a piaci alapon működő Flixbus és Wizz Air; ezek a cégek akkor fognak bármiféle járatot indítani, ha a matek is úgy diktálja, álmodozzon bármiről is a városvezetés, mert a legérdekesebb Nagy Márton egy másik megjegyzése volt. Szerinte a budapesti reptér eladásánál „már nagyon közel vagyunk az aláíráshoz”. Miután az államhoz kerül a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, a központi reptér és a vidéki repterek közötti turisztikai kohézió sokkal könnyebb lesz. Ez a járatok optimalizálásában és a belföldi járatok indításában is megmutatkozhat.

Vagyis Nagy Márton szerint újraindulhat a belföldi légiforgalom. Hogy honnan hová és alapvetően minek, azt nem részletezte. De újraindul, legalább a kampány idején mindenképp.

Budapesten kívül három, utasszállító gépeket is fogadó reptér működik Magyarországon: Debrecenben, Pécsen és Hévízen. Közülük Debrecenből Wizz Air-járatok mennek, a forgalom pont akkora, hogy megszüntetni nem éri meg, fejleszteni pedig végképp. A Pécs-Pogány reptérről egy kis cég, az Universal Air indított járatokat az idén, Málta, München és Korfu célállomásokkal – meglátjuk, életképes marad-e. Ezek kis, ötven fős gépek. Hévízre elvileg Drezdából jönnek majd gépek májusban, ezeket egy utazási iroda tölti majd.

A vidéki repterek elvben életképesek tehát, a gyakorlatban azonban ezek azért nem sikersztorik. Elvi lehetőség van abban, hogy Debrecen a környékbeli utazókat bevonzza, így akár Kassától Nagyváradig számíthat utasokra. Pécsen már neccesebb, de a déli országrész és a déli szomszédok is potenciális célközönség lehet. Hévíz esetében azért főként a turistákra lehet építeni, hiszen ha valaki utazni szeretne, akkor Bécs, Pozsony és Budapest sincs nagyon messze, az elérhető desztinációk száma pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb.

Ez azonban még mindig nem magyarázza és indokolja a belföldi forgalom feltámasztását. Belföldi légiforgalom volt Magyarországon, a háború után, amikor tehermentesíteni akarták a vasutat, a közút pedig nem volt alkalmas arra, hogy nagy távolságokat észszerű időn belül meg lehessen tenni. Ekkor mentek 21 fős gépek Miskolcra, Nyíregyházára, Szegedre, és persze Debrecenbe, Pécsre, Szombathelyre és Zalaegerszegre. Később nagyobb, harminc fős gépekkel már csak Debrecen, Pécs, Szombathely és Zalaegerszeg volt elérhető, de az utasszám nem volt meggyőző, 1969-ben le is állították a belföldi járatokat.

Ezt akarná Nagy Márton most újraindítani. Vagy inkább nem, csak valamit mondani kellett a hévízieknek. Ma egy rövid távú repülőjáratnak a vasút és a busz a legnagyobb ellenfele. Budapest-München, Budapest-Prága Budapest-Bécs viszonylatokon például nem éri meg a sok reptéri macera, busszal vagy vonattal sokkal kényelmesebb és semmivel sem lassabb – ha a reptéri kiutazást, becsekkolást és kínlódást is belevesszük ahhoz képest, hogy úri módon felszállunk a vonatra, buszra a város központjában. Ugyanez figyelhető meg szerte a kontinensen – főleg ott, ahol szupervasút is van – nem versenyképesebb a repülés mondjuk egy Párizs-Brüsszel, Párizs-Lyon vagy Amszterdam-Berlin viszonylaton.

Mindezek alapján nem tudni, mire gondolt a költő, amikor belföldi repülőjáratokról beszélt. Autóval az ország két legtávolabbi pontja is bejárható fél nap alatt, ha autópályától autópályáig nézzük, akkor pedig négy-öt óra áthajtani az országon. Valószínűleg a terv, még ha meg is fogant valakinek az okos kis fejében, a tervezőasztalon egy zsebszámológép bevetésével el fog füstölni. Sajnos ugyanez nem áll a budapesti reptér megvásárlására, pedig azt megvenni csak kicsivel kisebb hülyeség, mint belföldi járatindításokon merengeni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”