Szijjártó Péter garanciát akar, hogy az OTP ne kerülhessen újra ukrán feketelistára

  • narancs.hu
  • 2023. október 4.

Gazdaság

Nem elég, üzente a sorok között a miniszter.

Jó irányba tett lépés, hogy Ukrajna levette az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, de a kormány biztosítékokat szeretne arra, hogy a jövőben nem kerül vissza a jegyzékbe a pénzintézet, ezért Budapestre hívta az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) képviselőit - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, aki szerint az ukránok gyakorlatilag elismerték azt, hogy „megalapozatlan, hazug, nevetséges” indokokkal került a bank ebbe a jegyzékbe.

Megalapozatlannak nevezte például azt az okot, miszerint az OTP Oroszország bankrendszerének egyik meghatározó szereplője lenne, miközben piaci részesedése mindössze 0,17 százalék. Ami pedig szavai szerint „már inkább a nevetségesség kategóriája”, hogy azt állították az OTP-ről, hogy Donyeckben is működik, miután egy hasonló nevű oroszországi településen valóban van fiókjuk, több száz kilométerre az ukrán határtól.

„Ma azt a kérésünket közöltük Ukrajna budapesti nagykövetével, hogy az ukrán korrupcióellenes ügynökség delegációja minél előbb jöjjön el ide, Budapestre, hogy ki tudjunk tárgyalni egy olyan megállapodást, amely garanciát jelent arra, hogy a jövőben ilyen döntés nem születik, a jövőben sem teszik önkényesen, nevetséges indokok alapján az OTP-t fel erre a listára” – mondta.

A miniszter ezután arra is kitért, hogy az NAZK-nak van egy, szankcióra előterjesztett listája is, amelyen az OTP oroszországi entitása, illetve négy magyar bankvezető még mindig szerepel. „Elvárjuk, hogy ez a négy OTP-s vezető és az oroszországi entitás is kerüljön le az ukrán korrupcióellenes ügynökség listájáról.”

A bankot szeptember végén ideiglenesen felfüggesztették az Ukrajna elleni háború támogatóinak listáján, de ezzel nem volt megelégedve a magyar külügyminisztérium. Október 2-án már arról írtunk, hogy az OTP végleg lekerült a feketelistárólAz ukrán antikorrupciós ügynökség még májusban tette listára a bankot, amely már akkor méltatlannak tartotta a helyzetet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.