A kormány és a jegybank harca egymás és az infláció ellen

Kinek hiszünk?

Belpol

Szakmainak tűnő vita alakult ki a jegybank és a kormány között, illetve a kormányon belül arról, ki a felelős a magas inflációért és kinek a sikere lesz annak ­letörése. Ki hogyan állítaná irányba a magyar gazda­ságot? És mindeközben ki törődik a lakossággal?

Az Orbán-rezsimben szokatlan fejleménynek lehettünk tanúi az elmúlt hetekben: a kormány tagjai nyílt színen vitatkoztak a gaz­daságpolitika jövőbeni irányáról. Normális ­demokráciákban ez egyáltalán nem meglepő, valaha Magyarországon is természetes volt, hogy az egyes minisztériumok a maguk álláspontjáról igyekezték meggyőzni a miniszterelnököt (két- vagy többkulcsos adó; szuperbruttó vagy negatív adó; inflációt követő vagy svájci indexálású nyugdíj stb.).

Orbán Viktor kormányzása alatt ez a fajta nyilvános vita eltűnt – a közelmúltban azonban egymásnak feszült a Pénzügyminisztérium és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vezetője az idei, 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. Ebbe szállt be utóbb Rogán Antal magyar hangja, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a partvonalról pedig Matolcsy György jegybankelnök is szítja a hangulatot. E derék fér­fiak három éve még teljes egyetértésben tolták a szekeret oda, ahol most van: tengelyig a sárba.

Matolcsy György, az MNB elnöke és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közismerten nincs jóban, és ezt a rossz viszonyt igyekeztek szakmai vitának beállítani (lásd: Első vérig, Magyar Narancs, 2023. április 12.). Matolcsy 2021 második felétől kezdte bírálni a kormány fiskális, azaz költségvetési politikáját, idővel a kormányt egyre kedvezőtlenebb színben feltüntetve – közben persze a jegybank lett a bölcsesség és értelem utolsó bástyája. Mára e narratíva ott tart, hogy a kormány voltaképp félrekezelt mindent, aminek egyenes következménye a borzasztó gazdasági helyzet, a magas infláció és az államháztartás sérülékenysége.

Mi történt?

Miután Nagy Márton a jegybankból 2020-ban átmentette magát a kormányba, rövid időn belül éceszgéber és megmondóember lett, és Matolcsy után újabb ellenfelet szerzett magának: Varga Mihály pénzügyminisztert. Vargának addig nem sok kifogása lehetett Nagy ellen, amíg utóbbi Matolcsyval szkanderezett. Csakhogy Nagy elkezdett a fiskális politikában is szakérteni, ami Varga játszótere, és ahová eddig senkinek nem volt bejárása. Természetesen ez a pengeváltás is szakmai köntösbe van bújtatva. És Nagynak bőven van most fogása Vargán, hiszen a kormány elmúlt évekbeli fiskális politikája nem a tankönyvi ­követendő példa szerint működött. Hogy a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium és ezen keresztül Kocsis Máté milyen vélt és valós sérelmek miatt lépett a pástra, nem tudni, egyelőre legfeljebb tippelhetünk.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.