A kormány és a jegybank harca egymás és az infláció ellen

Kinek hiszünk?

Belpol

Szakmainak tűnő vita alakult ki a jegybank és a kormány között, illetve a kormányon belül arról, ki a felelős a magas inflációért és kinek a sikere lesz annak ­letörése. Ki hogyan állítaná irányba a magyar gazda­ságot? És mindeközben ki törődik a lakossággal?

Az Orbán-rezsimben szokatlan fejleménynek lehettünk tanúi az elmúlt hetekben: a kormány tagjai nyílt színen vitatkoztak a gaz­daságpolitika jövőbeni irányáról. Normális ­demokráciákban ez egyáltalán nem meglepő, valaha Magyarországon is természetes volt, hogy az egyes minisztériumok a maguk álláspontjáról igyekezték meggyőzni a miniszterelnököt (két- vagy többkulcsos adó; szuperbruttó vagy negatív adó; inflációt követő vagy svájci indexálású nyugdíj stb.).

Orbán Viktor kormányzása alatt ez a fajta nyilvános vita eltűnt – a közelmúltban azonban egymásnak feszült a Pénzügyminisztérium és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vezetője az idei, 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. Ebbe szállt be utóbb Rogán Antal magyar hangja, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a partvonalról pedig Matolcsy György jegybankelnök is szítja a hangulatot. E derék fér­fiak három éve még teljes egyetértésben tolták a szekeret oda, ahol most van: tengelyig a sárba.

Matolcsy György, az MNB elnöke és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közismerten nincs jóban, és ezt a rossz viszonyt igyekeztek szakmai vitának beállítani (lásd: Első vérig, Magyar Narancs, 2023. április 12.). Matolcsy 2021 második felétől kezdte bírálni a kormány fiskális, azaz költségvetési politikáját, idővel a kormányt egyre kedvezőtlenebb színben feltüntetve – közben persze a jegybank lett a bölcsesség és értelem utolsó bástyája. Mára e narratíva ott tart, hogy a kormány voltaképp félrekezelt mindent, aminek egyenes következménye a borzasztó gazdasági helyzet, a magas infláció és az államháztartás sérülékenysége.

Mi történt?

Miután Nagy Márton a jegybankból 2020-ban átmentette magát a kormányba, rövid időn belül éceszgéber és megmondóember lett, és Matolcsy után újabb ellenfelet szerzett magának: Varga Mihály pénzügyminisztert. Vargának addig nem sok kifogása lehetett Nagy ellen, amíg utóbbi Matolcsyval szkanderezett. Csakhogy Nagy elkezdett a fiskális politikában is szakérteni, ami Varga játszótere, és ahová eddig senkinek nem volt bejárása. Természetesen ez a pengeváltás is szakmai köntösbe van bújtatva. És Nagynak bőven van most fogása Vargán, hiszen a kormány elmúlt évekbeli fiskális politikája nem a tankönyvi ­követendő példa szerint működött. Hogy a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium és ezen keresztül Kocsis Máté milyen vélt és valós sérelmek miatt lépett a pástra, nem tudni, egyelőre legfeljebb tippelhetünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.