A háború kitörése óta az ukrán minisztériumok és hatóságok akkurátusan dokumentálják az országot ért károkat. Részletes kimutatás készül a természeti károkról, az ellopott műalkotásokról, a tönkretett kulturális értékekről és persze a megölt, megnyomorított, otthonukból elüldözött emberekről. Hasonlóképpen precízen vezetett lajstromban gyűjtik azokat, akik mindezen pusztításért közvetve vagy közvetlenül felelőssé tehetők. Az adatbázisok kereshetők, elemezhetők, bárki számára hozzáférhetők.
Az ukrajnai antikorrupciós ügynökség (NAZK) több listát is vezet. A szankciós listára cégek és magánszemélyek is felkerülhetnek, esetükben – ahogyan azt az elnevezés is sugallja – tényleges korlátozások is érvényben vannak. Ukrán oligarcha éppúgy rajta találhatja magát, mint orosz ombudsman, de leginkább bankok, szállítmányozási cégek, telekommunikációs vállalatok szerepelnek ezen a listán. Jelenleg hatezer vállalat van nevesítve, köztük több mint háromszáz bank és pénzügyi vállalkozás, jellemzően orosz, esetleg belarusz hátterű cégek – a nemzetközi bankhálózatok közül egy sem.
Ha sok a profit, az a baj
Az OTP és mellette a Raiffeisen, tucatnyi más szektorbéli nagyvállalattal együtt egy másik listára került fel. Ez a háború szponzorai elnevezést kapta, és azok a nemzetközi hátterű társaságok szerepelnek rajta, amelyek Oroszországban is működnek, és felbőszítették az ukrán kormányt. Hogy mi váltotta ki ezt a dühöt, esete válogatja. A Bacardi például azzal csapta ki a biztosítékot, hogy bár 2022 tavaszán több más alkoholgyártó és -forgalmazó céggel együtt azt nyilatkozta, kivonul Oroszországból, mégis maradt. És megduplázta a profitját, mivel a piaci verseny sokkal kisebb lett. A Bonduelle egyebek mellett azzal haragította magára az ukrán közvéleményt, hogy tízezer élelmiszercsomagot küldött a front orosz oldalára, és a csomagokhoz „Győzelemmel gyertek haza!” jókívánságot mellékelt. Több cég is belejelentette 2022 tavaszán, hogy kivonul Oroszországból, aztán mégis maradtak és tetemes profitot zsebeltek be, s ezzel nem lettek szimpatikusabbak az ukránok szemében.
Az OTP és a Raiffeisen sara az volt – és ez szinte a lista minden szereplőjére igaz –, hogy jelentős profitot realizáltak, így nagy összegű adót fizettek be az orosz államkasszába, ezzel finanszírozva a háborút. Emellett kedvezményes hiteleket nyújtottak a hadseregnek – ez az OTP szerint előírás, vállalati hiteleket pedig már nem nyújtanak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
