Az OTP Ukrajnában és Oroszországban

Prés alatt

Külpol

Máig megtalálható az OTP azon a feketelistán, amelyen az ukrán kormány az Oroszországot – szerintük – a háborúban segítő cégeket szerepelteti. Bár a bank tárgyal róla, egyelőre nem tudta meggyőzni a kijivi hatóságokat arról, hogy nem pártolja az orosz agressziót. De a legnagyobb gondot nem is ez a lajstrom jelenti.

A háború kitörése óta az ukrán minisztériumok és hatóságok akkurátusan dokumentálják az országot ért károkat. Részletes kimutatás készül a természeti károkról, az ellopott műalkotásokról, a tönkretett kulturális értékekről és persze a megölt, megnyomorított, otthonukból elüldözött emberekről. Hasonlóképpen precízen vezetett lajstromban gyűjtik azokat, akik mindezen pusztításért közvetve vagy közvetlenül felelőssé tehetők. Az adatbázisok kereshetők, elemezhetők, bárki számára hozzáférhetők.

Az ukrajnai antikorrupciós ügynökség (NAZK) több listát is vezet. A szankciós listára cégek és magánszemélyek is felkerülhetnek, esetükben – ahogyan azt az elnevezés is sugallja – tényleges korlátozások is érvényben vannak. Ukrán oligarcha éppúgy rajta találhatja magát, mint orosz ombudsman, de leginkább bankok, szállítmányozási cégek, telekommunikációs vállalatok szerepelnek ezen a listán. Jelenleg hatezer vállalat van nevesítve, köztük több mint háromszáz bank és pénzügyi vállalkozás, jellemzően orosz, esetleg ­belarusz hátterű cégek – a nemzetközi bankhálózatok közül egy sem.

Ha sok a profit, az a baj

Az OTP és mellette a Raiffeisen, tucatnyi más szektorbéli nagyvállalattal együtt egy másik listára került fel. Ez a háború szponzorai elnevezést kapta, és azok a nemzetközi hátterű társaságok szerepelnek rajta, amelyek Oroszországban is működnek, és felbőszítették az ukrán kormányt. Hogy mi váltotta ki ezt a dühöt, esete válogatja. A Bacardi például azzal csapta ki a biztosítékot, hogy bár 2022 tavaszán több más alkoholgyártó és -forgalmazó céggel együtt azt nyilatkozta, kivonul Orosz­országból, mégis maradt. És megduplázta a profitját, mivel a piaci verseny sokkal kisebb lett. A Bonduelle egyebek mellett azzal haragította magára az ukrán közvéleményt, hogy tízezer élelmiszercsomagot küldött a front orosz oldalára, és a csomagokhoz „Győzelemmel gyertek haza!” jókívánságot mellékelt. Több cég is belejelentette 2022 tavaszán, hogy kivonul Oroszországból, aztán mégis maradtak és tetemes profitot zsebeltek be, s ezzel nem lettek szimpatikusabbak az ukránok szemében.

Az OTP és a Raiffeisen sara az volt – és ez szinte a lista minden szereplőjére igaz –, hogy jelentős profitot realizáltak, így nagy összegű adót fizettek be az orosz államkasszába, ezzel finanszírozva a háborút. Emellett kedvezményes hiteleket nyújtottak a hadseregnek – ez az OTP szerint előírás, vállalati hiteleket pedig már nem nyújtanak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.