Több élelmiszert dobnak ki az Unió országaiban, mint amennyit importálnak

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 20.

Gazdaság

Az éves ukrán búzaexport felének megfelelő mennyiség megy a szemétre.

 

Az Európai Unió élelmiszertermelésének 20 százaléka vész kárba évente, és ez 143 milliárd plusz eurós költséget jelent az európai vállalkozásoknak és háztartásoknak. Konkrétan évente mintegy 153 millió tonna élelmiszer megy a szemétre az Unióban, és ez a mennyiség 15 millió tonnával több, mint amennyit importálnak az EU országai – írja az ATV a Guardianre hivatkozva, amely a Feedback EU klímakutató szervezet jelentését ismertette.

A tanulmány szerzői úgy számolják, az a búzamennyiség, amely pocsékba megy, az Ukrajna által exportált tétel nagyjából felének felel meg.

A cikk idézi Frank Mechielsent, a Feedback EU igazgatóját, aki szerint botrány, hogy az Európai Unióban a válság idején is ilyen sok élelmiszerből lesz szemét. Azt gondolja, jogilag kötelező érvényű célokat kellene kitűzni annak érdekében, hogy 2030-ig a felére csökkenjen az elpazarolt mennyiség. Ez jótékonyan befolyásolná a klímaváltozásra ható folyamatokat, az élelmiszerbiztonság is javulna.

A pazarlás mértéke azért is döbbenetes, mert augusztusban az EU-ban az élelmiszerek árai 8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel azelőtti adatokhoz képest. A jelenség magyarázata az, hogy az agrár-élelmiszeripar úgy működik, hogy mindig előnyösebb számára a pazarlás, mint a hatékonyság. Nagyobb nyereséget hoz több élelmiszert eladni az embereknek, mint annyit, amennyire tényleg szükségük lenne. Az ipar a szavatossági időt is úgy határozza meg, hogy a vásárlók eleve többet vegyenek, mint amennyit meg tudnak enni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.