Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.

Az Európai Unióban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszert dobunk ki. A hulladék 11 százaléka a mezőgazdaságból, 19 százaléka az élelmiszeriparból, 5 százaléka a kereskedelemből, 12 százaléka a vendéglátásból, 53 százaléka pedig a háztartásokból kerül ki.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2015-ben indította a Maradék nélkül programot, amely a háztartások élelmiszer-pazarlásával foglalkozik, számos önkéntes bevonásával. Kutatásokat végeznek, szemléletformáló kampányokat indítanak, gyakorlati tájékoztató anyagokat tesznek közzé. Legutóbbi, 2019-es felmérésük szerint egy átlagos magyar évente 65,5 kiló élelmiszert dob a szemetesbe, amelyből 32 kiló tisztán pazarlás. Vagyis évente mintegy 300 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el, ebből 570 ezer ember egész éves táplálékát lehetne biztosítani. Más megközelítésben fejenként évente körülbelül 32 ezer forintnyi élelmiszert dobunk ki, ami 310 milliárd forint éves veszteség a lakosság számára.

Kasza Gyula, a Maradék nélkül program vezető szakértője szerint van még ugyan mit javítani, de a trend biztató: 2016-ban, az első felméréskor még évi 68 kiló egy főre jutó átlagos hulladékot mértek, ez 2019-re tehát 4 százalékkal csökkent, miközben a lakossági vásárlóerő 16 százalékkal bővült. Nem változott viszont a kidobott élelmiszer összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, vagyis pazarlás. „Az élelmiszer-pazarlásunk fejenként 32–33 kg évente, leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe” – ismerteti a programvezető. Ezzel a mutatóval Magyarország az európai átlaghoz tartozik, sőt egy kicsit jobban is áll, de az összehasonlítás nehézkes, mert minden ország más adatok alapján méri a pazarlást.