A banki megtakarítások megadóztatásán kívül 2,8 milliárd forintos kommunikációs kampánnyal is arra akarja rávenni az Orbán-kormány a lakosságot, hogy vegyenek minél több állampapírt, és finanszírozzák a rendszer működését – írja az mfor.hu.
A 2024-es költségvetési törvényhez csatolt fejezeti indoklása alapján úgy tűnik, a kormány minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a lakosság még több állampapírt vásároljon. Pedig a hosszú futamidejű, inflációkövető, magasabb kamatozású lakossági állampapír-állomány arányának növekedése is jelentős szerepet játszik abban, hogy 2024-ben százmilliárdokkal fizethet többet az állam kamatokra, mint 2023-ban. Az adósságkezelés nettó kamatköltsége 2024-ben így 2705 milliárd forintot tesz ki, ami a 2023. évi módosított előirányzathoz képest 631 milliárd forint növekedést jelent – derül ki a portál által átnézett dokumentumból.
A Pénzügyminisztérium szerint a kamatkiadások emelkedésében szerepet játszik az államadósság szerkezetváltozása, vagyis a magasabb lakossági állampapír-állomány növekvő kamatköltsége. Tíz évvel ezelőtt, 2013-ban az adósságkezelés nettó kamatköltsége 1226 milliárd forint volt, innen sikerült tehát eljutni a 2705 milliárd forintos szintre. Az új célkitűzés szerint 2023-ban a lakossági állampapírok állományának a teljes adósságon belül 20-25 százalék közötti arányt kell elérnie,
A portál emlékeztetett, a miniszterelnök a pénteki rádiós interjújában is arról beszélt, hogy olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel arra akarják rávenni az embereket, hogy a banki megtakarítások helyett az állampapír és a kincstárjegy irányába mozdítsák el a pénzüket, és ezért magas kamatot kínálnak az állampapírok után és adót vetnek ki a nem államkincstári, hanem banki jellegű megtakarításokra.
Ahogy arról korábban mi is bászámoltunk, az Államadósság Kezelő Központ (AKK) múlt héten az oktatási KRÉTA-rendszeren keresztül küldött üzenetet a szülőknek, hogy lepjék meg gyerekeit magyar állampapírral.
