Tiborcz István érdekeltségébe került a Gránit Bank

Megkapta a magáét

Belpol

„Zöldmezős” bankból részben állami tőkeemelésekkel erősödött meg, majd a vállalati hitelezéssel a NER-közeli üzletekbe is beírta a nevét a Gránit Bank, Tiborcz István új szerzeménye.

A múlt év utolsó napjaiban derült ki, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István bevásárolja magát a Gránit Bankba. A hír szerint a Tiborcz érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. az eddigi többségi tulajdonos, a bank elnök-vezérigazgatójának, Hegedüs Évának tulajdonában lévő, és a bankban többséggel rendelkező E. P. M. Tanácsadó Kft. részesedésének túlnyomó többségét veszi meg, ezzel pedig a bank részvényeinek 57 százaléka kerül a birtokába. De vajon mire kell Orbán Viktor vejének a bank, és mit jelez a Gránit Bank NER-közelbe kerülése akkor, amikor a magyar bankrendszerben egyébként is erős pozíciókat szereztek már a kormányhoz közeli oligarchák, és folyamatban van a Magyar Bankholding kialakítása is? (Lásd Épül a Magyar Bankholding című keretesünket!)

Orbán Viktor 2012-ben hirdette meg kormányának ama célkitűzését, hogy a magyar bankrendszer legalább fele legyen magyar kézben. Bár sem akkor, sem később nem derült ki, hogy pontosan mi alapján kívánják ezt mérni, 2014-ben, az MKB Bank állami felvásárlása után már Orbán maga is azt állította, hogy a „nemzeti tulajdon aránya” meghaladta az 50 százalékot. A kormányfő 2017-ben, Tusnádfürdőn pedig úgy fogalmazott, hogy egy ország csak akkor lehet erős, ha a stratégiai ágazatok „erőteljes többségi nemzeti tulajdonban vannak”; ilyen ágazatként említette Orbán a kereskedelmet, az energia-, a média- és a bankszektort. Azután 2020 nyarára már kormánypárti elemzők és médiumok is arra jutottak, hogy a 60 százalékot is meghaladja a hazai tulajdon aránya a bankokban – igaz, az egyébként többségi külföldi tulajdonban lévő OTP Bankot is a hazai tulajdonú bankok közé sorolták.

A Gránit Bank ugyanakkor eddig is 100 százalékban magyar tulajdonú volt. Elődjét Általános Vállalkozási Bank (ÁVB) néven 1985-ben hozta létre szakosított pénzintézetként a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és néhány vállalat. Az ÁVB 1988-tól univerzális kereskedelmi bankként működött. 1992-ben német többségi tulajdonba került, a neve 1993-ban WestLB Hungariára változott. 2010-ben a Wallis Zrt.-hez került, amely Milton Bankra változtatta a nevét, de még ugyanabban az évben a Demján Sándor tulajdonában álló Magyar Tőketársaság Zrt. vásárolta fel, és Gránit Bankként folytatta a működését. A Magyar Tőketársaság akkor azt közölte, hogy a bank elsődleges feladatának a forráshiánnyal küzdő magyar kis- és középvállalatok finanszírozását tartja.

A vezérigazgató Hegedüs Éva közgazdász lett. Hegedüs 1981 és 1996 között kormányzati intézményekben dolgozott, 1993 és 1996 között a Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkárként, majd a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgató-helyetteseként, 2000 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején pedig a Gazdasági Minisztérium stratégiai és energetikai helyettes államtitkáraként. 2002 után visszatért a bankszektorba, 2010-ben úgy vállalta a Gránit Bank vezetését, hogy cégén, az E. P. M. Kft.-n keresztül részesedést is kért a bankból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.