Tiborcz István érdekeltségébe került a Gránit Bank

Megkapta a magáét

Belpol

„Zöldmezős” bankból részben állami tőkeemelésekkel erősödött meg, majd a vállalati hitelezéssel a NER-közeli üzletekbe is beírta a nevét a Gránit Bank, Tiborcz István új szerzeménye.

A múlt év utolsó napjaiban derült ki, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István bevásárolja magát a Gránit Bankba. A hír szerint a Tiborcz érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. az eddigi többségi tulajdonos, a bank elnök-vezérigazgatójának, Hegedüs Évának tulajdonában lévő, és a bankban többséggel rendelkező E. P. M. Tanácsadó Kft. részesedésének túlnyomó többségét veszi meg, ezzel pedig a bank részvényeinek 57 százaléka kerül a birtokába. De vajon mire kell Orbán Viktor vejének a bank, és mit jelez a Gránit Bank NER-közelbe kerülése akkor, amikor a magyar bankrendszerben egyébként is erős pozíciókat szereztek már a kormányhoz közeli oligarchák, és folyamatban van a Magyar Bankholding kialakítása is? (Lásd Épül a Magyar Bankholding című keretesünket!)

Orbán Viktor 2012-ben hirdette meg kormányának ama célkitűzését, hogy a magyar bankrendszer legalább fele legyen magyar kézben. Bár sem akkor, sem később nem derült ki, hogy pontosan mi alapján kívánják ezt mérni, 2014-ben, az MKB Bank állami felvásárlása után már Orbán maga is azt állította, hogy a „nemzeti tulajdon aránya” meghaladta az 50 százalékot. A kormányfő 2017-ben, Tusnádfürdőn pedig úgy fogalmazott, hogy egy ország csak akkor lehet erős, ha a stratégiai ágazatok „erőteljes többségi nemzeti tulajdonban vannak”; ilyen ágazatként említette Orbán a kereskedelmet, az energia-, a média- és a bankszektort. Azután 2020 nyarára már kormánypárti elemzők és médiumok is arra jutottak, hogy a 60 százalékot is meghaladja a hazai tulajdon aránya a bankokban – igaz, az egyébként többségi külföldi tulajdonban lévő OTP Bankot is a hazai tulajdonú bankok közé sorolták.

A Gránit Bank ugyanakkor eddig is 100 százalékban magyar tulajdonú volt. Elődjét Általános Vállalkozási Bank (ÁVB) néven 1985-ben hozta létre szakosított pénzintézetként a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és néhány vállalat. Az ÁVB 1988-tól univerzális kereskedelmi bankként működött. 1992-ben német többségi tulajdonba került, a neve 1993-ban WestLB Hungariára változott. 2010-ben a Wallis Zrt.-hez került, amely Milton Bankra változtatta a nevét, de még ugyanabban az évben a Demján Sándor tulajdonában álló Magyar Tőketársaság Zrt. vásárolta fel, és Gránit Bankként folytatta a működését. A Magyar Tőketársaság akkor azt közölte, hogy a bank elsődleges feladatának a forráshiánnyal küzdő magyar kis- és középvállalatok finanszírozását tartja.

A vezérigazgató Hegedüs Éva közgazdász lett. Hegedüs 1981 és 1996 között kormányzati intézményekben dolgozott, 1993 és 1996 között a Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkárként, majd a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgató-helyetteseként, 2000 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején pedig a Gazdasági Minisztérium stratégiai és energetikai helyettes államtitkáraként. 2002 után visszatért a bankszektorba, 2010-ben úgy vállalta a Gránit Bank vezetését, hogy cégén, az E. P. M. Kft.-n keresztül részesedést is kért a bankból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.