Tiborcz István érdekeltségébe került a Gránit Bank

Megkapta a magáét

Belpol

„Zöldmezős” bankból részben állami tőkeemelésekkel erősödött meg, majd a vállalati hitelezéssel a NER-közeli üzletekbe is beírta a nevét a Gránit Bank, Tiborcz István új szerzeménye.

A múlt év utolsó napjaiban derült ki, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István bevásárolja magát a Gránit Bankba. A hír szerint a Tiborcz érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. az eddigi többségi tulajdonos, a bank elnök-vezérigazgatójának, Hegedüs Évának tulajdonában lévő, és a bankban többséggel rendelkező E. P. M. Tanácsadó Kft. részesedésének túlnyomó többségét veszi meg, ezzel pedig a bank részvényeinek 57 százaléka kerül a birtokába. De vajon mire kell Orbán Viktor vejének a bank, és mit jelez a Gránit Bank NER-közelbe kerülése akkor, amikor a magyar bankrendszerben egyébként is erős pozíciókat szereztek már a kormányhoz közeli oligarchák, és folyamatban van a Magyar Bankholding kialakítása is? (Lásd Épül a Magyar Bankholding című keretesünket!)

Orbán Viktor 2012-ben hirdette meg kormányának ama célkitűzését, hogy a magyar bankrendszer legalább fele legyen magyar kézben. Bár sem akkor, sem később nem derült ki, hogy pontosan mi alapján kívánják ezt mérni, 2014-ben, az MKB Bank állami felvásárlása után már Orbán maga is azt állította, hogy a „nemzeti tulajdon aránya” meghaladta az 50 százalékot. A kormányfő 2017-ben, Tusnádfürdőn pedig úgy fogalmazott, hogy egy ország csak akkor lehet erős, ha a stratégiai ágazatok „erőteljes többségi nemzeti tulajdonban vannak”; ilyen ágazatként említette Orbán a kereskedelmet, az energia-, a média- és a bankszektort. Azután 2020 nyarára már kormánypárti elemzők és médiumok is arra jutottak, hogy a 60 százalékot is meghaladja a hazai tulajdon aránya a bankokban – igaz, az egyébként többségi külföldi tulajdonban lévő OTP Bankot is a hazai tulajdonú bankok közé sorolták.

A Gránit Bank ugyanakkor eddig is 100 százalékban magyar tulajdonú volt. Elődjét Általános Vállalkozási Bank (ÁVB) néven 1985-ben hozta létre szakosított pénzintézetként a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és néhány vállalat. Az ÁVB 1988-tól univerzális kereskedelmi bankként működött. 1992-ben német többségi tulajdonba került, a neve 1993-ban WestLB Hungariára változott. 2010-ben a Wallis Zrt.-hez került, amely Milton Bankra változtatta a nevét, de még ugyanabban az évben a Demján Sándor tulajdonában álló Magyar Tőketársaság Zrt. vásárolta fel, és Gránit Bankként folytatta a működését. A Magyar Tőketársaság akkor azt közölte, hogy a bank elsődleges feladatának a forráshiánnyal küzdő magyar kis- és középvállalatok finanszírozását tartja.

A vezérigazgató Hegedüs Éva közgazdász lett. Hegedüs 1981 és 1996 között kormányzati intézményekben dolgozott, 1993 és 1996 között a Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkárként, majd a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgató-helyetteseként, 2000 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején pedig a Gazdasági Minisztérium stratégiai és energetikai helyettes államtitkáraként. 2002 után visszatért a bankszektorba, 2010-ben úgy vállalta a Gránit Bank vezetését, hogy cégén, az E. P. M. Kft.-n keresztül részesedést is kért a bankból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.