Tiborcz István érdekeltségébe került a Gránit Bank

Megkapta a magáét

Belpol

„Zöldmezős” bankból részben állami tőkeemelésekkel erősödött meg, majd a vállalati hitelezéssel a NER-közeli üzletekbe is beírta a nevét a Gránit Bank, Tiborcz István új szerzeménye.

A múlt év utolsó napjaiban derült ki, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István bevásárolja magát a Gránit Bankba. A hír szerint a Tiborcz érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. az eddigi többségi tulajdonos, a bank elnök-vezérigazgatójának, Hegedüs Évának tulajdonában lévő, és a bankban többséggel rendelkező E. P. M. Tanácsadó Kft. részesedésének túlnyomó többségét veszi meg, ezzel pedig a bank részvényeinek 57 százaléka kerül a birtokába. De vajon mire kell Orbán Viktor vejének a bank, és mit jelez a Gránit Bank NER-közelbe kerülése akkor, amikor a magyar bankrendszerben egyébként is erős pozíciókat szereztek már a kormányhoz közeli oligarchák, és folyamatban van a Magyar Bankholding kialakítása is? (Lásd Épül a Magyar Bankholding című keretesünket!)

Orbán Viktor 2012-ben hirdette meg kormányának ama célkitűzését, hogy a magyar bankrendszer legalább fele legyen magyar kézben. Bár sem akkor, sem később nem derült ki, hogy pontosan mi alapján kívánják ezt mérni, 2014-ben, az MKB Bank állami felvásárlása után már Orbán maga is azt állította, hogy a „nemzeti tulajdon aránya” meghaladta az 50 százalékot. A kormányfő 2017-ben, Tusnádfürdőn pedig úgy fogalmazott, hogy egy ország csak akkor lehet erős, ha a stratégiai ágazatok „erőteljes többségi nemzeti tulajdonban vannak”; ilyen ágazatként említette Orbán a kereskedelmet, az energia-, a média- és a bankszektort. Azután 2020 nyarára már kormánypárti elemzők és médiumok is arra jutottak, hogy a 60 százalékot is meghaladja a hazai tulajdon aránya a bankokban – igaz, az egyébként többségi külföldi tulajdonban lévő OTP Bankot is a hazai tulajdonú bankok közé sorolták.

A Gránit Bank ugyanakkor eddig is 100 százalékban magyar tulajdonú volt. Elődjét Általános Vállalkozási Bank (ÁVB) néven 1985-ben hozta létre szakosított pénzintézetként a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és néhány vállalat. Az ÁVB 1988-tól univerzális kereskedelmi bankként működött. 1992-ben német többségi tulajdonba került, a neve 1993-ban WestLB Hungariára változott. 2010-ben a Wallis Zrt.-hez került, amely Milton Bankra változtatta a nevét, de még ugyanabban az évben a Demján Sándor tulajdonában álló Magyar Tőketársaság Zrt. vásárolta fel, és Gránit Bankként folytatta a működését. A Magyar Tőketársaság akkor azt közölte, hogy a bank elsődleges feladatának a forráshiánnyal küzdő magyar kis- és középvállalatok finanszírozását tartja.

A vezérigazgató Hegedüs Éva közgazdász lett. Hegedüs 1981 és 1996 között kormányzati intézményekben dolgozott, 1993 és 1996 között a Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkárként, majd a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgató-helyetteseként, 2000 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején pedig a Gazdasági Minisztérium stratégiai és energetikai helyettes államtitkáraként. 2002 után visszatért a bankszektorba, 2010-ben úgy vállalta a Gránit Bank vezetését, hogy cégén, az E. P. M. Kft.-n keresztül részesedést is kért a bankból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.