Úgy fest, a horvát kormány nagyon is komolyan gondolja, hogy visszavásárolja a magyar tulajdonban lévő INA-részesedést. A horvát kormány ráadásul úgy számol, miután visszavásárolta a Mol birtokában lévő INA részvényeket, azokat továbbadja egy új stratégiai partnernek. tehát még az sem kizárt, hogy ezzel a vételártól függetlenül rosszul járhat a Mol, hiszen az is lehetséges, hogy az ügylet végül valamelyik régióbeli vetélytársa erősődik meg.
A horvát kormány tavaly egy három vállalatból álló tanácsadó konzorciumot bízott meg azzal, hogy világítsák át a horvát olajtársaságot, és készítsék elő annak visszavásárlását.
A Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a Privredna Banka Zagreb hármasából álló csapatot azonban szerdán lecserélték. A váltást a horvát energetikai miniszter, Tomislav Ćorić azzal indokolta, hogy „bizonyos ügyekben vitába keveredett” a kormány a tanácsadó cégekkel.
| ||
Zdravko Marić horvát pénzügyminiszter ezt azzal a meglehetősen furcsa mondattal egészítette ezt ki, hogy a vita arról folyik, hogy mi legyen benne a tanácsadó cégekkel kötött szerződésben, különös tekintettel a tanácsadók alkalmazásának technikai részleteire.
Azaz abban nem tudott megegyezni a horvát kormány a nemzetközi cégekkel, hogy konkrétan mely személyek végezzék el az INA átvilágítását és segítsék lebonyolítani az esetleges adás-vételt.
A horvát kormány ezzel egy időben a New York-i székhelyű Lazard befektetési bankot bízta meg a feladattal. A tanácsadói szerződésre legfeljebb 9 millió eurót szán a horvát kormány (a Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a Privredna Banka Zagreb hármas 8 millió eurót kért volna a feladatért).
Ćorić úgy számol, hogy az átvilágítás hat hónap alatt lezárulhat, így a horvát kormány akár már 2020 első negyedévében ajánlatot tehet a Molnak.
Arra a kérdésre, hogy a kormány elégedett-e az INA jelenlegi - lényegében molos - vezetésével Ćorić annyit mondott, már az magáért beszél, hogy egyáltalán felmerült: visszavásárolják a Mol-tól a részesedést. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal is az INA-ban (a horvát olajtársaság 44,84 százaléka a horvát államé).
Új tulajdonos jöhet – új feltételekkel
| Folyékony gázt is vennénk Tomislav Ćorić újságírói kérdésre azt is elmondta, az INA-ügyletnek nincs köze ahhoz, hogy a magyar állam bevásárolná magát a Krk szigetén létesülő LNG (cseppfolyós földgáz) terminálba. Az energetikai miniszter úgy fogalmazott, két teljesen külön ügyről van szó, hiszen a LNG terminál esetében a horvát és a magyar állam lenne a két szerződő fél, addig a Mol-INA ügyben a horvát államnak egy magánvállalattal van dolga. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a magyar államnak 25,24 százaléknyi Mol részvénye van. „Horvátország érdekelt abban, hogy partnereket vonjon be az LNG terminálba, és nem csak Magyarország jöhet szóba”, mondta Ćorić, azt is hozzátéve, hogy mindenképp a horvát állam lesz a terminál többségi tulajdonosa. „A magyarok a terminál kapacitásának 25 százalékra tettek ajánlatot. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások első sorban attól függnek, hogy a terminál kapacitásának egyáltalán mekkora részét adjuk majd bérbe.” |
A horvát kormány ráadásul úgy számol, hogy miután visszavásárolták a Mol INA részvényeit, azokat továbbadja egy új stratégiai partnernek. Ha ez megvalósul, akkor sem ismétlődhet meg az, hogy az INA feletti kontroll kikerül a horvát kormány kezéből. Idén januárban ugyanis a horvát parlament elfogadott egy új, kifejezetten az INA-ra vonatkozó privatizációs törvényt.
Ez lehetővé teszi a horvát állam számára, hogy jelentősen lelassítsa az INA döntéseit, sőt bizonyos kiemelt kérdésekben (vállalat tevékenységének megváltoztatása, koncessziók vagy engedélyek odaítélése, a székhely megváltoztatása) vétózhat is – mindezt akár indoklás nélkül. Ezentúl pedig csak a horvát kormány engedélyével lépheti át egy befektető a 25, illetve az 50 százalékos részesedést az olajcégben.
Régi ügy
A Mol 2003-ban szerzett először tulajdonrészt a horvát olajtársaságban, majd fokozatosan növelte azt, míg 2009-ben át is vette INA irányítását. Azóta napirenden van Horvátországban, hogy szabályos volt-e az adásvétel és hogy Horvátországnak vissza kell-e szereznie a cég feletti irányítást.
Ivo Sander korábbi horvát miniszterelnököt el is ítélték hazájában, mondván 10 millió eurós kenőpénzt fogadott el Hernádi Zsolt Mol-vezértől az irányítási jogok átadásáért. Hernádi ellen is folyik egy per Horvátországban, és nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van ellene a vesztegetési ügy miatt. A meglévő szándék ellenére az elmúlt években a horvát kormány nem tudott előrelépést elérni az ügyben, ami folyamatos konfliktusforrássá vált a magyar-horvát kapcsolatokban.
Korábban a magyar kormány elzárkózott az INA eladásától, ám Orbán Viktor az utóbbi időben már arról beszélt, ha nem megy az együttműködés, szóba jöhet a Mol részesedésének értékesítése a megfelelő feltételek esetén.
