A kormány mindössze tíz százalékkal növeli a pedagógusok fizetését, pedig módjában állna a nagyobb mértékű emelés is, állítja Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Hozzátette: a Fidesz 2025-re ígéri, hogy a tanárok átlagkeresete eléri majd a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, és ezt is a helyreállítási alaptól teszi függővé.
„Az ember tényleg nem tudja, hogy hangosan kacagjon ezen a szövegen, vagy a bicskát pattintsa a zsebében. A kormányzati arrogancia és pökhendiség ugyanis ilyen formában még fideszes mércével mérve sem nagyon sűrűn buggyant ki a hatalmasokból az elmúlt évtizedben, pedig kormányzati arroganciából és pökhendiségből aztán jutott bőven minden szinten” – közölte az MSZP politikusa.
Ujhelyi rámutat, hogy a kormány eredeti nemzeti tervében, amelyet először nyújtott be Brüsszelnek a helyreállítási források lehívása érdekében, még egyetlen szó nem volt pedagógus béremelésről és életpályamodellről. „Azt bizony az érdekképviseleti szervezetek és az ellenzéki EP-képviselők nyomására tették bele” – állítja.
A politikus szerint már most lenne pénz a béremelésre. Az uniós források oktatásra szánt pénzei (a Horizont és az Erasmus+ büdzsét leszámítva) alapvetően két helyről hívhatók le: a már sokat hivatkozott és jelenleg még befagyasztott úgynevezett helyreállítási alapból, valamint a hétéves uniós költségvetés úgynevezett emberi erőforrás operatív programjából.
Előbbiből az eszközbeszerzéseket, tananyagfejlesztéseket, segédeszköz-vásárlásokat lehet alapvetően finanszírozni, a pedagógusok életpálya-modelljére, vagyis a béremelésre viszont utóbbiban van a pénz. Ráadásul tényszerű, hogy a kondicionalitási eljárás keretében a kormányzat bűnei miatt jelenleg befagyasztott operatív programok alapvetően az energetikai, közlekedéspolitikai és településfejlesztési forrásokat érintik, a pedagógusok béremelésére szánt pénzek viszont abban az emberi erőforrás fejlesztési operatív programban vannak, amelyeket nem érint a zárolás.
Ujhelyi szerint „nem igaz tehát, hogy az igazságügyi rendszer reformjáig, a jogállamisági mérföldkövek teljeskörű teljesítéséig, vagyis az uniós pénzek várható feloldásáig nem fizethetők ki a béremelések.”
A politikus szerint a béremeléssel járó plusz kormányzati kiadást a jogállamisági vita lezárulta után fizetné ki az Európai Bizottság, de a forrás nincs veszélyben: „a kormány minden további nélkül megelőlegezhetné a beígért béremelést annak biztos tudatában, hogy az utófinanszírozása ennek az összegnek biztosított.” Ez egyébként sem lenne példa nélküli, a kormány ugyanis már a befagyasztott helyreállítási alap pénzeinek a jelentős részét is, mintegy húsz százalékát előre elköltötte: nyolcmilliárd forint jutott például belőle Mészáros Lőrinc áramszolgáltató cégének.
