Ujhelyi István szerint már most lenne uniós pénz a tanárok béremelésére

  • narancs.hu
  • 2023. február 5.

Gazdaság

Ezek a források ugyanis a jogállamiságról szóló vita ellenére sincsenek veszélyben.

A kormány mindössze tíz százalékkal növeli a pedagógusok fizetését, pedig módjában állna a nagyobb mértékű emelés is, állítja Ujhelyi István európai parlamenti képviselő. Hozzátette: a Fidesz 2025-re ígéri, hogy a tanárok átlagkeresete eléri majd a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, és ezt is a helyreállítási alaptól teszi függővé.

„Az ember tényleg nem tudja, hogy hangosan kacagjon ezen a szövegen, vagy a bicskát pattintsa a zsebében. A kormányzati arrogancia és pökhendiség ugyanis ilyen formában még fideszes mércével mérve sem nagyon sűrűn buggyant ki a hatalmasokból az elmúlt évtizedben, pedig kormányzati arroganciából és pökhendiségből aztán jutott bőven minden szinten” – közölte az MSZP politikusa.

Ujhelyi rámutat, hogy a kormány eredeti nemzeti tervében, amelyet először nyújtott be Brüsszelnek a helyreállítási források lehívása érdekében, még egyetlen szó nem volt pedagógus béremelésről és életpályamodellről. „Azt bizony az érdekképviseleti szervezetek és az ellenzéki EP-képviselők nyomására tették bele” – állítja.

A politikus szerint már most lenne pénz a béremelésre. Az uniós források oktatásra szánt pénzei (a Horizont és az Erasmus+ büdzsét leszámítva) alapvetően két helyről hívhatók le: a már sokat hivatkozott és jelenleg még befagyasztott úgynevezett helyreállítási alapból, valamint a hétéves uniós költségvetés úgynevezett emberi erőforrás operatív programjából.

Előbbiből az eszközbeszerzéseket, tananyagfejlesztéseket, segédeszköz-vásárlásokat lehet alapvetően finanszírozni, a pedagógusok életpálya-modelljére, vagyis a béremelésre viszont utóbbiban van a pénz. Ráadásul tényszerű, hogy a kondicionalitási eljárás keretében a kormányzat bűnei miatt jelenleg befagyasztott operatív programok alapvetően az energetikai, közlekedéspolitikai és településfejlesztési forrásokat érintik, a pedagógusok béremelésére szánt pénzek viszont abban az emberi erőforrás fejlesztési operatív programban vannak, amelyeket nem érint a zárolás.

Ujhelyi szerint „nem igaz tehát, hogy az igazságügyi rendszer reformjáig, a jogállamisági mérföldkövek teljeskörű teljesítéséig, vagyis az uniós pénzek várható feloldásáig nem fizethetők ki a béremelések.”

A politikus szerint a béremeléssel járó plusz kormányzati kiadást a jogállamisági vita lezárulta után fizetné ki az Európai Bizottság, de a forrás nincs veszélyben: „a kormány minden további nélkül megelőlegezhetné a beígért béremelést annak biztos tudatában, hogy az utófinanszírozása ennek az összegnek biztosított.” Ez egyébként sem lenne példa nélküli, a kormány ugyanis már a befagyasztott helyreállítási alap pénzeinek a jelentős részét is, mintegy húsz százalékát előre elköltötte: nyolcmilliárd forint jutott például belőle Mészáros Lőrinc áramszolgáltató cégének.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.