A merész igazság Magyarországról című kormányzati podcastban mesélt Varga Mihály pénzügyminiszter Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának az ország gazdaságáról. A merész mindenképpen megfelelő jelző, az igazság már neccesebb.
"Mi azt mondjuk, hogy nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket kell beszedni, és hogyha lehetőség van rá, az adóalapot gazdaságfehérítésen keresztül szélesíteni; ha többen fizetünk adót, kevesebbet kell fizetni" – mondta Varga, bár soha senki nem is mondott mást. A miniszter szerint a gazdaság fehéredése már az adóbevételeken is látszik, amelyek az elmúlt években folyamatosan nőttek. Valójában az a tény, hogy nőttek az adóbevételek, nem jelenti azt, hogy ez okvetlenül a gazdaság fehéredése miatt következett be. Így nem is áll meg az a miniszteri állítás, miszerint igazolni tudná, hogy az alacsonyabb adókulcs miatt lett magasabb bevétele az államnak. Ezt hatástanulmányokkal lehetne alátámasztani, ilyeneket azonban nem készít, illetve nem hoz nyilvánosságra a kormány.
Varga szerint 2023 a rendszerváltozás óta a legveszélyesebb év Magyarországon, ezért a "kockázatot kell csökkenteni és tartalékokat kell építeni". A miniszter szerint a kormány célja, hogy a munkahelyvédelem, a nyugdíjak reálértékének a megőrzése, a rezsivédelem fenntartásán keresztül egy működőképes, pénzügyileg is biztonságos környezetet tudjon teremteni. Ennek némileg ellentmond, hogy 2021 óta drasztikus mértékben nőtt az államadósság finanszírozásához szükséges hitelek kamatkiadása, 2000 milliárd forint helyett az idén már több mint 3000 milliárd forintot kénytelen erre költeni az állam.
Eredményes és sikeres volt a magyar gazdasági modell, mondta a tárcavezető, felidézve, hogy 2010-ben még csőd előtt álló országként emlegettek bennünket, 2019-ben azonban már a magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Persze, 2008-ban gazdasági világválság volt, azt követően pedig több mint tíz éven át tartó konjunktúra következett. Varga úgy látja, Magyarországnak "aktív, cselekvőképes kormánya" van, amely nemcsak "futballbíróként sétálgat a pályán és néha, hogyha szabálytalanságot lát, akkor a sípjába fúj", hanem ő maga is az egyik játékosa, alakítója a folyamatnak. Hogy mennyiben felel meg a labdarúgás szabályainak az, hogy a bíró is rúghat gólt, arra nem tért ki.
A legfontosabb a demográfiai kérdés a pénzügyminiszter szerint. Ha csökkenő népességgel futunk rá a következő tíz-húsz évre, akkor a gazdaságban is súlyos, nehezen kezelhető sérüléseket fogunk okozni. A KSH adatai szerint 2022-ben 88 ezer 400 gyerek született Magyarországon, öt százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Ezek szerint nem igazán vált be a kormány demográfiát érintő terve.
Varga szerint a költségvetés legfontosabb célja a rezsivédelem fenntartása, emellett nagyon komoly hiánycsökkentés is várható, hiszen a tavalyi 6,1 százalékos hiány után 3,9 százalékot terveznek idén. Eredetileg 3,5 volt a hiánycél, de tavaly év végén át kellett írni a költségvetést, így lett a tervezettnél jóval magasabb a célszám. Varga az államadósságot illetően is optimista hangot ütött meg. Míg a baloldali kormányoknál folyamatosan nőtt az államadósság aránya, a polgári kormány most, a veszélyek korába lépve, a kockázati szintet csökkentve, az államadósságot is csökkenti.
Az államadósság mértéke a GDP 65 százaléka volt 2020-ban, innen villámgyorsan ugrott fel 76,8 százalékra 2021 év végére, év közben azonban 80 százalék fölött is járt. Tavaly 76 százalék környékére csúszott az adósság. Ezt azért nem indokolt tartósan csökkenő trendnek beállítani. Arról nem beszélve, hogy ez a csökkenés – és a várható idei is – egy dolognak köszönhető: az inflációnak. A nominális GDP 16 százalék felett emelkedhet az idén, vagyis az adósságot lassan kinövi az infláció. Varga erről, vagyis az inflációról egy szót sem beszélt. Nem csoda. Decemberben az infláció 27 százalék volt, az idén pedig az éves infláció 15 százalék lehet, ami toronymagasan a legrosszabb adat Európában.
