A franciák franciáznak, a magyarok magyaráznak

  • narancs.hu
  • 2013. december 1.

Hírnarancs

Ezen a hétvégén a párizsi Le Monde bukott ki Orbán Viktor „indulati demokráciájára”, melyben a dróton rángatott parlament eltörli az előzetes letartóztatás időkorlátját, egy takaró ellopásáért meg 11 évet kaphat valaki a „három csapás” törvény miatt. S a szerzőnek még az is bassza a csőrét, hogy mindez pusztán azért történik, hogy Orbán a legalantasabb indulatokat felkorbácsolva nyerje meg magának a szélsőjobboldal szavazóit a 2014-es választásokra. Ilyenek ezek a csigazabálók, előveszik a nagy büdös kettős mércéjüket, oszt’ franciáznak vele. A cikkről a Népszabadság is beszámol.

Az igaz magyarok meg ugye magyarázni kénytelenek a bizonyítványt, most éppen a nagyszerű Pécsi Tudományegyetem illetékesei adnak szakszerű és módfelett tudományos magyarázatot arra, hogy miért kellett tizennyolc embert három hétig havajoztatni Rióban és São Paulóban, míg itthon épp 40 dolgozójuk elbocsátásán törik magukat. A magyarázat több mint hitelt érdemlő: „Fontosnak ítéltük, hogy egyetemünk idegen nyelvű képzési és kutatási portfólióját is bemutassuk, ezért a résztvevők ezek bemutatása mellett ismeretterjesztő tudományos előadásokat is tartottak a különböző intézményekben. A csoport tagjainak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy legyen graduális és posztgraduális hallgató, óraadó oktató, tanársegéd és egyetemi docens is.” Tán csak ott hibázik, hogy gyanúsan hasonlít Torgyán József már-már elfeledett huszárcsínyére, amikor is nevezett nagyobb tétel cseresznye értékesítésével magyarázta, hogy mit is keresett éppen Chilében. A nagy utazás ügyével az Index és a 444 is foglakozik.

Pécsről egyetemi polgárok mentek ki, Debrecenből a hajléktalanok: a héten hozott városházi rendelet szerint nem lehet a Nagyerdő területén… ez a legjobb duma, akinek ettől nem nyílik ki a bicska a zsebében, hm, az igen jámbor fajta… „életvitelszerűen tartózkodni”. De ez még semmi, a polgármester, a Fidesz tán harmadik-negyedik embere ilyet szól a rendelet kapcsán, hogy ez nem csak hajléktalanokra vonatkozik… Ja, nem, ha például a híres Loki dúsgazdag és szerfelett eredményes focistái ütnének tanyát a mondott erdőn, azokat is elhajtanák. Csak hát nem ütnek. Kósa Lajos humoráról legutóbb itt értekeztünk, az esetről pedig itt ír az Index. Mi viszont arról írunk, hogy a pesti hajléktalanok sétálni hívják a főváros lakóit, hogy képbe kerüljenek.

false

 

Míg a franciák csőrét a legszélső szélsőjobbnak citerázó Orbán piszkálja, a derék magyar nácikét (ezeket nevezik nálunk szélsőjobbnak, mert úgy jól neveltebb) a főváros főterein a hanuka tiszteletére állított menórák. A rendőrség honlapján elérhetővé tette a térfigyelő kamerák idevágó felvételeit, amiből csak annyit tudunk meg, hogy a gazemberek a szélsőjobb szokott jelmezeit viselik. Ja, és még annyit is, hogy hol élünk, s kik vagyunk mi.

Úgy hírlik, a jövő héten vagy emelkedik a benzin ára, vagy marad ott, ahol van. Ukrajnában Klicskó lemondásra szólította fel Janukovicsot, mi meg addig álljunk vívóállásban, míg Kokó teszi ugyanezt Orbánnal.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.