Ne féljetek, magyarok, nem lesz itt semmi Európa!

  • narancs.hu
  • 2016. március 4.

Hírnarancs

Merkel ellen azért mégsem, a gazdasági migránsok ellen viszont fel kell lépni. Simon Gábort büntetik, a Nyakót akadályozó kopaszokat nem. Az M1 megint hírt hamisít, de legalább itt a House of Cards új évada. Híreink.

Nem Merkel ellen

Pénteken Magyarországra látogatott Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Orbán Viktor németországi puszipajtása, Angela Merkel igen nagy kritikusa. Orbánnal való tárgyalása bizonyára jó hangulatban telt, a két vezetőben ugyanis sok a közös – például mindketten kedvelik Putyint, legalább annyira, amennyire nem kedvelik Merkelt. Közös sajtótájékoztatójukon ezért gyorsan el is mondta Orbán, hogy „nem Merkel ellen jöttünk össze, nem azért, hogy gyengítsük a német kormányt. Éppen ellenkezőleg, mi egy erős német kormányban és egy erős német kancellárban vagyunk érdekeltek”. A találkozó tartalmára vonatkozó érdemi kijelentés nem hangzott el, a kölcsönös udvariaskodás – magyar–bajor jó kapcsolatok stb. – mellett a március 7-i uniós csúcsról szóltak még néhány szót.

A nagy bajorral

A nagy bajorral

Fotó: MTI

Hangsúlyozták a törökökkel való megállapodás fontosságát, és Orbán kikötötte, hogy az ehhez szükséges pénz Magyarországra eső részét vállalja is, a törökországi migránsok befogadását viszont nem (Seehofer ezt a maga részéről azért nem állította). Továbbra is kiálltak mindketten a nemzeti határok szigorú ellenőrzése mellett, Orbán pedig még Európáért is elkezdett aggódni, elmondása szerint, ha nem tartjuk be a szerződéseket, akkor Európa sírját ássuk.

Magyarok a magyar jövőről

Nagyot mentek ma a fideszesek bevándorlásügyben, biztos azt gondolták, hogy nem jutott még elég baromság erre a hétre. Tuzson Bence az M1 reggeli műsorában mondta el, hogy a kvótarendszerről szóló népszavazás nem néhány, hanem akár száz évre is meghatározza Európa és Magyarország jövőjét, hiszen hosszú távú nemzetstratégiai kérdésről van szó; Szijjártó ugyanitt fejtette ki, hogy a határainkat meg kell védeni, hiszen ilyen emberekkel nem akarhatjuk Európa jövőjét építeni. Orbán a Kossuth rádióban mondta el, hogy „jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlen maradni”, márpedig Magyarország cselekszik: ha kell, a magyar–román határra két-három hét alatt rittyentenek egy kerítést, mi az nekünk, az anyagok már meg is vannak hozzá, és nem lesz itt Európa, nem kell félni, se kerítésáttörés, se mindenféle barbár bandák, akik nőinket akarják. A sor végére aztán befutott még Völner Pál is, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki Miskolcon jelentette be, hogy „nem akarunk egy olyan káros precedenst, amely alapján a jövőben is milliószámra Európába özönlő gazdasági migránsokat elosszák, és Magyarország kötelezően vegyen át olyan embereket, akiket a magyarok nem kívánnak, akik között akár terroristák, bűnözők is lehetnek”. Aki tehát megtámadja a kvótás népszavazási kezdeményezést, az bevándorláspárti, bezzeg a mi jó kormányunk! Az csak azt akarja, hogy a magyar emberek döntsenek a magyar jövőről. (MTI)

Vád a Simon-ügyben

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a politikusra, ami ekkora összegnél (267 milliónyi bevétel ismeretlen forrásból, ami után nem adózott, így 120 millió forintnyi hátrányt okozott a költségvetésnek) 2–8 év közötti szabadságvesztéssel is járhat. Vagy inkább járhatna, de enyhítő körülmény, ha a vádlott a vádirat megírása előtt megtéríti a kárt – Simon ezt megtette. Ügyvédje, Nagy István az Origónak azt mondta, jogi álláspontja szerint nem kell börtönbe mennie a politikusnak.

Na és ha akadályozták?

A Kúria határozatában úgy döntött, hogy Nyakó Istvánt igenis akadályozták abban „ismeretlen személyek”, hogy gyakorolja az országos népszavazás-kezdeményezéshez fűződő jogát. Ezzel ellentmondtak a Nemzeti Választási Bizottság megállapításának, viszont a helyzet még így is változatlan, ugyanis a Kúria szerint nincs arra bizonyíték, hogy Erdősi „népszavazó néni” Lászlóné és a kopaszok összejátszottak volna, még az a fénykép sem bizonyíték, amin tisztán látszik, hogy az erős emberek mappáiban Erdősi Lászlóné aláírásával ellátott papírok voltak.

false

 

Fotó: MSZP

Nem én kezdtem, de te kezdted!

Különös vágási technikát alkalmazott az M1 híradója, mikor is a Pukli Istvánnal készített 11 perces, élő adásban lemenő és (eredetileg) vágatlan interjút a tegnap esti fél nyolcas híradóban, mit ad isten, valahogy mégiscsak sikerült úgy szerkeszteniük, hogy úgy tűnjön, a napok óta vegzált tanárember bizony hazudik. Arra a kérdésre, hogy ha már egyszer elindított egy lavinát, miért nem számított arra, hogy a sajtó keresni fogja (mondjuk ezúttal nem őt, hanem a szüleit), a vágatlan változat szerint Pukli kifejti, hogy nem ő kezdte, mindenfélét rázúdítottak a zuschlagok, ezért védekezésképp igyekezett a családját érintő információkkal elébe menni a további rágalmazásoknak. A vágatlanban viszont már csak annyi szerepel, nem ő kezdte. Aztán rávágták, ahogy nyilatkozik, ezzel is bebizonyítva, de, te kezdted!

Kártyavár

És hogy jó hírrel zárjuk a napot: mától elérhető a Netflixen a House of Cards teljes négy évada, igen, az utolsó, legújabb is, úgyhogy aki nem unja még a politikai ármánykodást, irány a kanapé! De csak óvatosan: holnap is munkanap.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.