Nem volt neki hely – Áder szignál, Simon ég

  • narancs.hu
  • 2014. február 10.

Hírnarancs

Paks és a volt szocialista politikus kétes pénzügye: ezen rugózott a hazai közélet hétfőn is. Portikot bevarrták, a miniszter pedig beszólt a Mazsihisznek. Színvonaltalanul, persze.

Áder János nem lacafacázott, aláírta. A paksi bővítést, mi mást? Sőt, azon túl, hogy alkotmányos szempontból nem talált fogást rajta, ennél még tovább is ment: az államfő megmondta, hogy nem lehet az ügyben népszavazást tartani. „Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének. A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk túszul ejtése nem téríthetnek el” – írta ő. Mi meg lefordítjuk ezt őszintére: „Kis köcsögök! Tüntethettek ti akármennyit, rinyálhattok hajnalig a referendumért, itt akkor se lesz változás, ha fene fenét eszik, ha kínai gyerekek potyognak az égből, akkor se! Ez Orbán Viktor országa, és az ő akaratát nem húzhatja keresztbe semmi és senki. Természetesen én sem. Elvégre lakáj vagyok, és ezért egész jól megfizetnek. Mit ugráljak?” Este egyébként fáklyás tüntetést tartottak a bővítés ellen.

false

Simon Gábornak továbbra sem kell sumákolásért a szomszédba menni. Alighanem egy örök időkig bevethető bon mot-t is sikerült megalkotnia: noha hősünk nem ment el ma a mentelmi bizottság ülésére, azért megüzente, hogy azért nem írta be vagyonnyilatkozatába a 240 milliót, mert nem volt hely, ahova beírhatta volna! Simon tényleg nem viccel, még ezt is komolyan tolja. Az persze továbbra is kérdés, honnan van a summa, ugyanis Simon korábbi anyagi helyzete és állása nem ad erre magyarázatot.

Bűnügyi rovat: a 90-es évek alvilágának meghatározó figuráját, Portik Tamást – ahogy az várható volt – alaposan bevarrták. 11 év fegyházat kapott, mert a bíróság bizonyítottnak látta, hogy Portik Tamás felbujtóként vett részt a 90-es években Prisztás József vállalkozó meggyilkolásában.

Rövid távú gondolkozás – így minősítette Balog Zoltán (Emmi) miniszter a Mazsihisz tegnapi reakcióját. A szervezet vasárnap jelentette be: nem vesz részt addig a hivatalos holokauszt-emlékévben, ameddig a kormány nem teszi helyre a Szabadság térre tervezett emlékművet, a Sorsok Háza-projektet, illetve Szakály Sándor védhetetlen kijelentését. Mindez persze nem nyerte el Balog Zoltán tetszését, aki szükségét is érezte, hogy minden pontban megcáfolja a Mazsihiszt. Mert aki nem úgy gondolkodik, ahogy ők, az nyilvánvalóan hülye – így az üzenet. A kedvenc idézetünk, no comment rovat: Balog Zoltán a „kamenyec-podolszkiji mészárlásról pedig úgy vélekedett: a Szakály-botrány előtt alig hallott valaki a magyar zsidók ellen elkövetett első tömeges mészárlásról”. (A Mazsihisz időközben már el is küldte a helyzet megoldására tett javaslatait levélben Orbán Viktornak.)

A napi hírmondót ezúttal egy cuki videóval zárjuk: a macska, aki megpróbálta, de ugrás közben leesett. Jó szórakozást! Jó éjszakát!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.