Nem államfő, miniszterelnök – vagy…
„A köztársasági elnöki nem az a munka, amire az ország jól tudna használni” – jelentette ki Orbán Viktor ma egy sajtótájékoztatón Székesfehérváron, ahol az Index tudósítása szerint egyébként a város fejlesztéseiről beszélt, s ahol simán lehet, hogy egyéb tervei is vannak a kormányfőnek.
| ||
Eszerint nulla alatt van annak a valószínűsége, hogy Orbán Viktor államfő lesz 2017-ben, Lázár János pedig miniszterelnök. Ezt maga Orbán is megerősítette, és ezzel együtt kb. be is jelentette, hogy miniszterelnök maradna, és alig várja, hogy 2018-ban újra „sorompóba léphessen”.
A kormányfő ezzel minden kétséget eloszlatott. Szerinte mindenkinek megvan a karaktere, hogy milyen munkát képes ellátni, és az államfői munka nem neki való, ez más karaktert igényel. A nemzet egységét más hivatott kifejezni, neki a miniszterelnökség való, és ahogy a miniszter szó eredeti jelentésében is benne van, tovább akarja szolgálni így az országot. Ebből a posztból pedig legfeljebb a választók távolíthatják el.
Mi történt Pannonhalmán?
„Egy több mint tíz éve történt cselekménysorozat kapcsán tavaly októberben belső vizsgálat indult egy szerzetes-nevelőtanár ellen, az eljárás következtében az érintett szerzetes elhagyta a bencés rendet” – írta tegnap MTI-közleményében a Pannonhalmi Főapátság, hozzátéve, hogy a vizsgálóbizottságot kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt állította fel Várszegi Asztrik főapát, „amikor tudomására jutottak az esetek”.
Ám mindez nagyon homályosan hangzik így: ha nem derülnek ki további részletek, akkor az isten sem mossa le Pannonhalmáról, hogy testületileg valami komoly disznóságot tussoltak el – írta mai bejegyzésében a Narancsblog. Nemsokkal ezután pedig kiderült, hogy a vs.hu információi szerint mégis rendőrségi ügy lett a Pannonhalmán történtekből.
| ||
Feljelentéskiegészítést rendelt el ugyanis a Győri Rendőrkapitányság a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tíz éve történt cselekménysorozat ügyében, vagyis kivizsgálják azt, habár a rendőrség is csak a sajtóból tudta meg, hogy az intézményben belső vizsgálatot kezdeményeztek kiskorú veszélyeztetése miatt.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a holnap megjelenő Nők Lapjának adott interjút a Bencés Gimnáziumban évekkel ezelőtt történt, pünkösdhétfőn nyilvánosságra került bántalmazási üggyel kapcsolatban, de a cikk már ma olvasható volt az apátság oldalán. Várszegi elmondása alapján évtizedekkel korábban náluk tanuló diákok keresték meg, és az ő beszámolóik alapján indult meg az eljárás, melynek során az említett tanár összes volt tanítványát megkeresték. Több mint 60 diákkal beszéltek; a beszámolók alapján az egyházjogi eljárás jelenleg is zajlik.
Várszegi a tanárt „rendkívül magas intellektusú, briliáns elméjű, vonzó személyiségnek” nevezte, akiért rajongtak a diákjai, és akiről senki nem gyanított semmit. Az áldozatok korábban nem beszéltek a velük történtekről, a kollégiumi élet velejárójának tekintették, és csak később, férfivá, apává válásuk értette meg velük, hogy lépniük kell.
A főapát szerint a tanár nagyon szoros lelki, érzelmi kapcsolatra törekedett a diákjaival, feltétlen elfogadást várt el tőlük, amit Várszegi a diákok kiszolgáltatottságára tekintettel érzelmi zsarolásnak minősített. Emellett „illetlen érintések” formájában a tanár a diákok testi intimitását is megsértette, ezalatt Várszegi elmondása alapján nem azokra a „durva praktikákra” kell gondolni, amiket a közvélemény a szexuális bántalmazás fogalmával társít, sőt a diákok szerint az érintéseknek nem volt erotikus töltete, ám a gyerekek így is traumatizálódtak.
Az eset napvilágra kerülése után az apátság az érintetteknek minden lehetséges segítséget igyekezett megadni, és újraírták a gimnázium gyermekvédelmi szabályzatát. Az érintett tanár pedig már elhagyta a rendet.
Kártérítés és vallásszabadság a NER-ben
Több milliárd forintos kártérítést fizethet a magyar állam a magyar egyházakkal szemben hozott új törvénye miatt, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete szerint jogsértést követett el. Mindezt a 9 egyházat képviselő TASZ érte el.
A 2011-ben elfogadott törvénnyel a kormány és a parlament számos egyházat önkényesen megfosztott jogállásától, amellyel korlátozta az egyesülési és a vallásszabadságot. Ez akkor alkotmánysértő volt és sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította, amire nem a törvény megváltoztatása volt a kormány válasza, hanem az, hogy átírta az alaptörvényt.
Az EJEB ítélete tavaly szeptemberben vált hatályossá, és abban a kormány hat hónapot kapott, hogy az egyházakkal megegyezzen, ám a tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés pedig meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit. Ezért a kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia, a kifizetést pedig nem tagadhatja meg a magyar állam. Milliárdos kártérítés akkor jön ki, ha a bíróság elfogadja az egyházak által követelt összegeket.
Nem is Orbán bankára Mr. Arábia
Nagy István, Magyarország svájci nagykövete a mandiner.hu-nak adott terjedelmes interjút, amelyben kiderül, hogy bár a kalandos életutat bejárt bankárból lett diplomata a kilencvenes évek óta nem szólalt meg a magyar sajtóban, ennek ellenére nem tartja magát rejtőzködőnek. Nagy István neve akkor járta be a sajtót, mikor feltételezések szerint kiderült, hogy Orbán Viktor bizalmasa, sőt állítólag pénzügyeinek intézője, vagyis egyszerűen a svájci bankára.
| ||
Az interjúban Orbán Viktorral való vélt vagy valós szakmai kapcsolatáról a nagykövet úgy nyilatkozik, hogy a professzionális és a magánéletét mindig különválasztotta, a miniszterelnök pedig soha nem kért tőle tanácsot, ezért nem is adhatott neki. Arra a híresztelésre pedig, miszerint Orbán Viktor pénzeit titokban kezeli, azt a választ adta, hogy „ilyen feltételezésekkel csak olyanok élhetnek, akiknek fogalmuk sincs az erről szóló svájci törvényekről és szakmai irányelvekről. Minden ilyen spekuláció nonszensz”. Ám a nagykövet megerősítette, hogy főtanácsadóként az arab világban szerzett kapcsolatait és üzleti tapasztalatait azért a kormány rendelkezésére bocsátja, de mindezért nem vesz fel fizetést – ezért (is?) nevezhetik Mr. Arábiának, de véleménye szerint ezt csak a sajtó találta ki.
Mindenki POSZT-olhat
Bemutatja a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozón a versenyprogramból visszalépett három társulat (az Örkény Színház, a STEREO Akt és a Szputnyik Hajózási Társaság) is produkcióit, a zsűri azonban nem fogja értékelni őket – közölte az MTI-vel Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára. A POSZT-ot működtető tulajdonosok – az MTT, a Magyar Színházi Társaság és a pécsi önkormányzat – képviselői kedden tartottak egyeztetést a versenyből visszalépett társulatok produkcióinak sorsáról. (Korábban itt írtunk arról, hogy az MTT miként akarta megakadályozni a bojkotthoz csatlakozott társulatok szereplését.) Szabó László elmondta, a Magyar Teátrumi Társaság továbbra is azt szerette volna, hogy a versenyprogramtól visszalépett társulatok egyáltalán ne mutassák be előadásukat, de a másik két tulajdonos ellenezte ezt a javaslatot. Hogy, mik vannak...
