rés a présen: Honnan érkeztél Budapestre, az itteni intézet élére?
Javier Valdivielso Odriozola: Baszkföldön, San Sebastiánban születtem, ott éltem és ott tanultam az egyetem jogi karán. Baszk az anyanyelvem, és gyerekkoromtól tanultam a spanyolt. San Sebastián egy kulturálisan meglehetősen élénk város, jelentős film- és dzsesszfesztivállal, remek klasszikus zenei szcénával. Fiatalkorom óta részt vettem a város kulturális életében, és mindig is kulturális területen szerettem volna tevékenykedni. 1999-ben kezdtem el a Cervantes intézethálózatnak dolgozni, először Casablancában mint ügyintéző, de bedolgoztam levelezőként a római és a New York-i intézetnek is. Elsőként a szófiai kirendeltségen lettem igazgató, és 2019 szeptembere óta vezetem a budapesti intézetet.
rap: Mik a Cervantes Intézet fő tevékenységei?
JVO: Az intézet alapvető célja a spanyol nyelv és a spanyol kultúra népszerűsítése, szem előtt tartva azt a pánspanyol tényt, hogy a világ huszonegy országának hivatalos nyelve a spanyol. Mindezek érdekében a spanyol tanfolyamok szervezése a fő tevékenységünk. Nálunk minden korosztály tanulhatja a nyelvet, ugyanakkor szervezzük a hivatalos DELE nyelvvizsgát és a köz rendelkezésére bocsátjuk a spanyol irodalommal jól felszerelt könyvtárunkat, meg a spanyol, illetve latin kultúrához kötődő programjainkat.
rap: Hogyan jut el a spanyol nyelv, a kultúra most az érdeklődőkhöz?
JVO: Tavaly március óta, sok más intézményhez hasonlóan, mi is áthelyeztük az összes oktatási és kulturális tevékenységünket a virtuális térbe. A hirtelen váltáskor viszont azzal szembesültünk, hogy újra ki kell találnunk magunkat. Korszerűbb kommunikációs formákat kell felfedezni és alkalmazni egy korszerűbb közönség igényei szerint. Úgy gondolom, rengeteget tanultunk. Alig várjuk, hogy visszatérhessünk a személyes találkozásokhoz, de tudjuk, hogy ezután is fenn kell tartanunk, sőt fejlesztenünk kell az internetes aktivitásunkat és a közösségi hálózatainkat. A kulturális szféra sokat szenved a pandémia alatt. Minden támogatás szükséges a túléléshez. Ebben az időszakban nagyon fontos leszögeznünk, hogy a kultúra az életünk szerves része és a társadalom alappillére.
rap: Milyen programjaitok lesznek tavaszszal?
JVO: A tavasz virtuálisan indult, de reméljük, hogy mire véget ér, élőben is találkozhatunk a közönséggel. Amit mindenképpen megemlítenék: csatlakozunk a Budapest FotóFesztivál nyitó kiállításához, amelyet egy spanyol kulturális vállalkozás, a diChroma Photography készített. A március 27-től a Műcsarnokban látható tárlat egy különleges válogatást mutat be a New York-i Howard Greenberg Gallery gyűjteményéből, amelyen keresztül megismerhetjük a fotográfia 20. századi történetét. A kiállítás kurátora, a diChroma igazgatója, Anne Morin. Részt veszünk az OFF-Biennale Budapest fesztiválon, online filmvetítéseket és különféle workshopokat szervezünk. Ezekről bővebben a honlapunkon (budapest.cervantes.es) és a Facebook-oldalunkon lehet tájékozódni. Május végén a Nemzetközi Múzeumok Napja alkalmából, a Szépművészeti Múzeummal való együttműködésünk keretében lesz látogatható a Fedezd fel Zurbaránt című programunk, amely bemutatja a múzeum spanyol festményeinek hatalmas gyűjteményét. Lesznek ezen belül filmek, beszélgetések és tárlatvezetések is. Júniusban pedig nagyszabású programra készülünk, könyvtárunk névadója, Ernesto Sabato argentin író születésének 110. évfordulóján.
rap: Hogyan értékeled a spanyol–magyar kulturális kapcsolatokat?
JVO: Mindkét ország tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak is, a kulturális kapcsolatok is fennállnak, de úgy gondolom, sok tennivaló van még ezen a téren. A magyaroknak eleve pozitív képe van a spanyol világról, mint a mediterráneum részéről, és érdeklődnek a spanyol nyelv iránt úgy is, mint második lehetséges világnyelv. A spanyolokat pedig izgatja a magyar kulturális élet, különös tekintettel az irodalomra. Szeretnénk összekötni a két kultúra alkotóit.
rap: Milyen hosszabb távú személyes terveid vannak?
JVO: A jövőmet egyelőre csak a Cervantes Intézettel összefüggésben látom. Nagy elkötelezettséget igényel ez a munka, és nehéz volna abbahagyni. Öt országban dolgoztam már ennek az intézménynek, de még mindig vágyom a minél több szakmai és személyes tapasztalatra. Majd meglátjuk, hogy beválnak-e a saját kreatív elgondolásaim.
rap: Mi volt a kedvenc szórakozásod gyerekkorodban?
JVO: A gyerekkori emlékeim a szülővárosomhoz, a tengerparthoz és a hegyekhez fűződnek. San Sebastiánnak három városi strandja van, amely a városlakók mindennapi életének a színtere, és persze magam is sokat jártam oda. Gyakran jártunk a családdal egy közeli, Castilla nevű kis faluba is, ahol a kedvenc foglalatosságom a gyümölcscsenés és a mezőn való szaladgálás volt.
