Rádió

A négy fal között

Levél-magazin a Bartókon

Interaktív

Két éve, amikor Bősze Ádám előző Bartók rádiós produkciójának, a Varázsboltnak az indulásáról adtunk hírt, éppen Gulyás Márta zongoraművész nyilatkozata borzolta fel a vájt fülű közönség kedélyét.

Két éve, amikor Bősze Ádám előző Bartók rádiós produkciójának, a Varázsboltnak az indulásáról adtunk hírt (lásd: A kis pöcök, Magyar Narancs, 2019. január 10.), éppen Gulyás Márta zongoraművész nyilatkozata borzolta fel a vájt fülű közönség kedélyét.

Gulyás ugyanis azt találta mondani, hogy Budapesten „a közönség »színvonala« hanyatlik, a zenészeké szerencsére nem”. Nem tudjuk, azóta történt-e ezen a téren bárminemű előre- vagy visszalépés, az ugyanakkor elég biztosnak látszik, hogy – mivel a zenei élet félig-meddig leállt, nincsenek koncertek, ahogy nincs mozi és színház sem – a zene és a rádió (hogy most egyéb technikai hordozókat ne említsünk) kapcsolata értelemszerűen felértékelődött.

Arról persze elképzelésünk sincs, hogy a Bartókon elindult új Bősze Ádám-féle szériának (szegény Varázsbolt 2019 végéig húzta csak) van-e bármi konkrét köze a pandémiának a fentebb említett vonatkozásához, azaz a műsort az élő koncertek hiányának enyhítése hívta életre, vagy sem. Mindenesetre akár romlik a budapesti közönség színvonala, akár nem, akár annyi a zenei műveltségük, mint egy jól nevelt szobanövénynek, akár több, nem­igen akad olyan zenész vagy zenekedvelő, aki ne sírná vissza akár még a félházas kon­certeket is. Hogy erre mennyit kell még várni, azt talán maga Müller Cecília sem tudná megmondani, így marad az otthoni zenehallgatás a maga néminemű monotonitásával, mely monotonitást egész jól meg tudják törni az olyan zenei műsorok, amelyekben akad valamennyi hely, olykor nem is kevés, az emberi beszédnek. Ez lenne körülbelül az, amit a komolyzenei ismeretterjesztés gyűjtőfogalmával szoktunk lefedni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.