Tévé

A vitát lezártnak tekintem

Nemzeti Nagyvizit

Interaktív

Hallgassunk bár politikusi nyilatkozatokat vagy akár a Red Bull Napóleon-reklámját, hamar bizonyossá válhat, hogy úgy kell nekünk a történelmi ismeretterjesztés, mint egy falat kenyér.

Színleg épp erre a közhasznú és nemes feladatra vállalkozik a köztévé késő esti sorozata, csakhogy a festenivalóan rossz, leginkább talán valamiféle Szabó Dezső-i szóalkotást idéző cím mögött egy egészen különös és jószerint értelmezhetetlen műsor rejlik. A jelen sorok írója majd' egy éve szűnni nem akaró megdöbbenéssel szemléli a tényt, hogy a magyar történelem áttekintését ígérő adásfolyam a gyakorlatban egy orvosprofesszor szószéke és katedrája gyanánt működik, ahol az olykor tévedésből meghívott valódi szakértők legfeljebb csak asszisztálhatnak Kásler Miklós megállapításaihoz. Ez a műsorképlet akkor is furcsa lenne, ha a tudós onkológus a történettudomány által egyezményesen elfogadott nézeteket hangoztatna, azonban korántsem erről van szó. Merthogy Kásler Miklós, akinek eredeti hivatását mind következetesebben a "professzor" megjelölés alá rejtik a feliratkészítők, csak úgy szórja az eufemizmussal erősen vitathatónak nevezhető, ámde annál kategorikusabb kijelentéseket. "A korona egységes voltát elvitatni nem lehet" - fogalmazott egy korábbi adásban, ahol a kegyelettel övezett műtárgy eredetét olyan messzire és olyan spirituális magasságba sikerült visszavezetnie, ahová a téma valódi avatottjai már aligha követhették volna. "A vitát lezártnak tekintem" - szegte be gondolatmenetét és az egész adást ugyancsak a koronáról szólva a merész laikus, hogy máskor meg a magyar nyelv páratlan árnyaltságát kísérelje meg tudományos tétellé feltupírozni, Balázs Géza nyelvészt elsápasztva az alábbi morfondírozással: "Nem lehet, hogy ez a legősibb nyelv?"

Miközben annyi fontos és hozzá érdekes tény kínálkozna minden egyes adásban, a témák rendre délibábos hipotézisekbe vagy - jobb esetben - közhelyes monológokba fulladnak. S nem is csupán a társműsorvezetőként pozicionált professzor ténykedése révén, hisz például az utolsó szeptemberi adásban az Erdélyi Fejedelemség témájának meghívott szakértője efféle poétikus elragadtatással kívánta érzékletessé tenni számunkra Erdély "szellemi, spirituális és erkölcsi fogalmát": "Erdélyben benne van [...] a napsütés és a pihentető éjszaka, a Tejút, a csillagos ég és a bántó napsütést eltakaró bárányfelhő is." Hát ez fix!

A múlt heti adásban azután végre előkerült egy olyan téma, amely már-már indokoltnak mutathatta volna az orvosprofesszori közreműködést. A járványok történelemformáló hatásáról azonban vajmi kevés újdonságot árult el a műsor, hiszen a karantén szó téves eredeztetésén túl például azt tudhattuk meg, hogy a nagy járványok az egyházi hierarchiát is átalakították, miután a meghalt öreg főpapok helyére fiatalabbak kerültek... Ha csak úgy nem! No és persze kaptunk műsorzáró életvezetési tanácsot is a professzor úrtól: "Éljünk testben és lélekben egészségesen és tisztán! Mossuk meg a lelkünket és a kezünket is!" Ehhez azért még a fogmosást is vegyük hozzá, de azután már tényleg sipirc az ágyba, gyerekek!

M1, október 3.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.