Tévé

A vitát lezártnak tekintem

Nemzeti Nagyvizit

Interaktív

Hallgassunk bár politikusi nyilatkozatokat vagy akár a Red Bull Napóleon-reklámját, hamar bizonyossá válhat, hogy úgy kell nekünk a történelmi ismeretterjesztés, mint egy falat kenyér.

Színleg épp erre a közhasznú és nemes feladatra vállalkozik a köztévé késő esti sorozata, csakhogy a festenivalóan rossz, leginkább talán valamiféle Szabó Dezső-i szóalkotást idéző cím mögött egy egészen különös és jószerint értelmezhetetlen műsor rejlik. A jelen sorok írója majd' egy éve szűnni nem akaró megdöbbenéssel szemléli a tényt, hogy a magyar történelem áttekintését ígérő adásfolyam a gyakorlatban egy orvosprofesszor szószéke és katedrája gyanánt működik, ahol az olykor tévedésből meghívott valódi szakértők legfeljebb csak asszisztálhatnak Kásler Miklós megállapításaihoz. Ez a műsorképlet akkor is furcsa lenne, ha a tudós onkológus a történettudomány által egyezményesen elfogadott nézeteket hangoztatna, azonban korántsem erről van szó. Merthogy Kásler Miklós, akinek eredeti hivatását mind következetesebben a "professzor" megjelölés alá rejtik a feliratkészítők, csak úgy szórja az eufemizmussal erősen vitathatónak nevezhető, ámde annál kategorikusabb kijelentéseket. "A korona egységes voltát elvitatni nem lehet" - fogalmazott egy korábbi adásban, ahol a kegyelettel övezett műtárgy eredetét olyan messzire és olyan spirituális magasságba sikerült visszavezetnie, ahová a téma valódi avatottjai már aligha követhették volna. "A vitát lezártnak tekintem" - szegte be gondolatmenetét és az egész adást ugyancsak a koronáról szólva a merész laikus, hogy máskor meg a magyar nyelv páratlan árnyaltságát kísérelje meg tudományos tétellé feltupírozni, Balázs Géza nyelvészt elsápasztva az alábbi morfondírozással: "Nem lehet, hogy ez a legősibb nyelv?"

Miközben annyi fontos és hozzá érdekes tény kínálkozna minden egyes adásban, a témák rendre délibábos hipotézisekbe vagy - jobb esetben - közhelyes monológokba fulladnak. S nem is csupán a társműsorvezetőként pozicionált professzor ténykedése révén, hisz például az utolsó szeptemberi adásban az Erdélyi Fejedelemség témájának meghívott szakértője efféle poétikus elragadtatással kívánta érzékletessé tenni számunkra Erdély "szellemi, spirituális és erkölcsi fogalmát": "Erdélyben benne van [...] a napsütés és a pihentető éjszaka, a Tejút, a csillagos ég és a bántó napsütést eltakaró bárányfelhő is." Hát ez fix!

A múlt heti adásban azután végre előkerült egy olyan téma, amely már-már indokoltnak mutathatta volna az orvosprofesszori közreműködést. A járványok történelemformáló hatásáról azonban vajmi kevés újdonságot árult el a műsor, hiszen a karantén szó téves eredeztetésén túl például azt tudhattuk meg, hogy a nagy járványok az egyházi hierarchiát is átalakították, miután a meghalt öreg főpapok helyére fiatalabbak kerültek... Ha csak úgy nem! No és persze kaptunk műsorzáró életvezetési tanácsot is a professzor úrtól: "Éljünk testben és lélekben egészségesen és tisztán! Mossuk meg a lelkünket és a kezünket is!" Ehhez azért még a fogmosást is vegyük hozzá, de azután már tényleg sipirc az ágyba, gyerekek!

M1, október 3.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.