Tévé

A vitát lezártnak tekintem

Nemzeti Nagyvizit

Interaktív

Hallgassunk bár politikusi nyilatkozatokat vagy akár a Red Bull Napóleon-reklámját, hamar bizonyossá válhat, hogy úgy kell nekünk a történelmi ismeretterjesztés, mint egy falat kenyér.

Színleg épp erre a közhasznú és nemes feladatra vállalkozik a köztévé késő esti sorozata, csakhogy a festenivalóan rossz, leginkább talán valamiféle Szabó Dezső-i szóalkotást idéző cím mögött egy egészen különös és jószerint értelmezhetetlen műsor rejlik. A jelen sorok írója majd' egy éve szűnni nem akaró megdöbbenéssel szemléli a tényt, hogy a magyar történelem áttekintését ígérő adásfolyam a gyakorlatban egy orvosprofesszor szószéke és katedrája gyanánt működik, ahol az olykor tévedésből meghívott valódi szakértők legfeljebb csak asszisztálhatnak Kásler Miklós megállapításaihoz. Ez a műsorképlet akkor is furcsa lenne, ha a tudós onkológus a történettudomány által egyezményesen elfogadott nézeteket hangoztatna, azonban korántsem erről van szó. Merthogy Kásler Miklós, akinek eredeti hivatását mind következetesebben a "professzor" megjelölés alá rejtik a feliratkészítők, csak úgy szórja az eufemizmussal erősen vitathatónak nevezhető, ámde annál kategorikusabb kijelentéseket. "A korona egységes voltát elvitatni nem lehet" - fogalmazott egy korábbi adásban, ahol a kegyelettel övezett műtárgy eredetét olyan messzire és olyan spirituális magasságba sikerült visszavezetnie, ahová a téma valódi avatottjai már aligha követhették volna. "A vitát lezártnak tekintem" - szegte be gondolatmenetét és az egész adást ugyancsak a koronáról szólva a merész laikus, hogy máskor meg a magyar nyelv páratlan árnyaltságát kísérelje meg tudományos tétellé feltupírozni, Balázs Géza nyelvészt elsápasztva az alábbi morfondírozással: "Nem lehet, hogy ez a legősibb nyelv?"

Miközben annyi fontos és hozzá érdekes tény kínálkozna minden egyes adásban, a témák rendre délibábos hipotézisekbe vagy - jobb esetben - közhelyes monológokba fulladnak. S nem is csupán a társműsorvezetőként pozicionált professzor ténykedése révén, hisz például az utolsó szeptemberi adásban az Erdélyi Fejedelemség témájának meghívott szakértője efféle poétikus elragadtatással kívánta érzékletessé tenni számunkra Erdély "szellemi, spirituális és erkölcsi fogalmát": "Erdélyben benne van [...] a napsütés és a pihentető éjszaka, a Tejút, a csillagos ég és a bántó napsütést eltakaró bárányfelhő is." Hát ez fix!

A múlt heti adásban azután végre előkerült egy olyan téma, amely már-már indokoltnak mutathatta volna az orvosprofesszori közreműködést. A járványok történelemformáló hatásáról azonban vajmi kevés újdonságot árult el a műsor, hiszen a karantén szó téves eredeztetésén túl például azt tudhattuk meg, hogy a nagy járványok az egyházi hierarchiát is átalakították, miután a meghalt öreg főpapok helyére fiatalabbak kerültek... Ha csak úgy nem! No és persze kaptunk műsorzáró életvezetési tanácsot is a professzor úrtól: "Éljünk testben és lélekben egészségesen és tisztán! Mossuk meg a lelkünket és a kezünket is!" Ehhez azért még a fogmosást is vegyük hozzá, de azután már tényleg sipirc az ágyba, gyerekek!

M1, október 3.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.