Tévé

„Aki nem az Andy”

1/1 Azurák Csabával

Interaktív

Kihagyhatatlan, meghökkentő, izgalmas, kreatív, véleményformáló: csak úgy záporoznak a néző felé az egészséges önbizalomra valló értékelő jelzők Azurák Csaba beszélgetős műsora, az 1/1 főcímében.

A kritikus ilyenkor persze a szokottnál is haszontalanabb semmirekellőnek érezheti magát, pláne mivel a Tv2 fent nevezett csütörtök esti attrakciója a jelzők némelyikének használatát valóban igazolja. A múlt heti adást indító Dobó Kata-interjú például tényleg meghökkentőnek bizonyult, és csak részben Azurák kérdezői teljesítménye miatt. Habár kétségtelen, hogy a különösebben színes egyéniségnek nemigen tekinthető műsorvezető, aki „a színházi sikerektől a mozidömpingig” kívánta áttekinteni a szép színésznő pályájának jelenkori delelőjét, nem bizonyult különösebben felkészültnek vagy épp motiváltnak a műsor e szakaszában. Például „múlt század eleji kémtörténet” gyanánt hivatkozott Kondor Vilmos épp most megfilmesített Budapest Noirjára, valamint felettébb lényeglátóan megállapította egy bohózatról, miszerint az „azért népszerű darab, mert könnyed”.

A meghökkenést mégis inkább az válthatta ki a nézőből, ahogy Andy Vajna tévéjében – a jelek szerint a szemérem szikráját sem ismerve – bedobták témául Dobó Kata filmrendezői terveit. Dobó ugyanis nemrég valahonnan úgy értesült, hogy egy producer („aki nem az Andy”) egy Ray Cooney-bohózat megfilmesítését tervezi, és az angol darabgyáros életművét A miniszter félrelép óta a szívén viselő színésznő hamar fel is ajánlkozott neki e film megrendezésére. És bármily meglepő, a megnevezetlen producer beléhelyezte bizalmát a rendezőaspiránsba, és így aztán belátható időn belül film lehet a tervből – „abban az esetben, ha kapunk rá támogatást”! Mármint az Andy Vajna-féle filmalaptól. Majd ha ez a bájos összefonódás nem lett volna elég, hát Dobó – Azurák empatikus közbeszólásaitól kísérve – a panasz nélküli, józan asszonyi-művészi számvetés hangján még azt is kijelentette: „Elég nagy ellenszélben vagyok […], amióta ezt az egészet csinálom.”

Ehhez az eszmecseréhez viszonyítva, de persze önmagában véve is jóval semlegesebb élményt jelentett a műsor középrészét kitöltő David Coulthard-interjú. Annál érdekesebbnek, izgalmasnak és már-már valóban kihagyhatatlannak tetszett viszont a 81 éves Szilágyi Jánossal folytatott stúdióbeszélgetés. Jóllehet, a „tabuk nélkül a tabuk világáról” témamegjelölés előzetesen igazán nem sok jót ígért, Azurák felvezetője pedig akaratlanul is kissé bántóra sikeredett: „Az a figura vagy szerintem, akit jó látni vagy hallani időnként.” Csakhogy Szilágyi mindmáig képes gyorsan kimozgatni bármely interjúszituációt a közhely kerékvágásából – még akkor is, ha nem kérdezőként vesz részt a beszélgetésben. „Egy vén lusta disznó vagyok” – mondta például önmagáról a „rádiós legenda”, s ez a kitétel nem az őszinteség meg a frivol öntetszelgés arányának megsaccolására késztette a nézőt, hanem spontán módon kitörő hálára. Merthogy őszintén vagy sem, de az ájultan komolykodó öntisztelet korában mindenképpen jólesik minden ilyen tüntető kihágás. Szilágyi jelenléte és előre sosem borítékolható megszólalásai pedig szinte még a műsorvezető riporteri ambícióját is felserkentették, körvonalazva a nézők számára, hogy jobb pillanataiban azért Azurák sem éri be a lojális alákérdező szerepével.

Tv2, július 27.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.