Egy hét kultúra 2020/51–52.

  • Narancs
  • 2020. december 16.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

BRÜSSZEL Rejtett kincsre bukkantak a brüsszeli Saint-Gilles-ben, méghozzá a városháza egyik termében. A már hatvan éve ott lógó, a szent családot ábrázoló festményről ugyanis kiderült, hogy egy barokk remekmű, méghozzá Jacob Jordaens (1593–1678) flamand festő egyik leghíresebb alkotásának legrégebbi ismert változata. Az épület 2019-es leltározásakor kezdték el megvizsgáltatni a képeket, a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó intézet pedig most hozta nyilvánosságra az eredményt, amely szerint a festmény 1617-ben vagy 1618-ban készülhetett. Nem ez volt azonban az egyetlen fontos meglepetés, amivel az eddig rejtőzködő műremek szolgált: a fatábláról, amelyre a kép készült, ugyanis megállapították, hogy anyaga megegyezik azokkal, amelyekre Anthony van Dyck flamand festő képei is készültek. Ez bizonyítja, hogy a két alkotó egy időben dolgozott Peter Paul Rubens műhelyében. Az azonosított műre most restaurálás vár, 2021-ben pedig a Les Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique Jacob Jordaens-gyűjteményébe kerül.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.